Tolnamegyei Közlöny, 1876 (4. évfolyam, 4-52. szám)
1876-09-11 / 37. szám
fizetnek. A latin- vagy franczianyelv oktatásáért félévenként előre 5 forint fizetendő. A vidékről jövő növendékek elhelyezéséről gondoskodva van; ez iránt felvilágosítással Mayer János iskolaszéki gondnok szolgáland, Tisztelettel felkérjük a lelkész, tanító, jegyző és elöljáró urakat, hogy ezen értesítést minél szélesb körökben ismertetni, terjeszteni szíveskedjenek, s ez által a szülőknek alkalmat nyújt sanak a szegzárdi polgári fiúiskola és felső leánytanoda megnyíl tával kínálkozó előnyöket gyermekeik javára megragadni. Kelt Szegzárdon, 1876. September 5-én. Krammer János, s. k. polgári iskolai és felső leánytanodai igazgató. Eötvös K. Lajos, s. k. Ellinann Miklós, s. k. polgári iskolaszéki jegyző. polgári iskolaszéki elnök. Különfélék. — Értesítés. A nagyméltóságu m. kir. földmívelés-, ipar- és ke reskedelmi ministerium folyó évi 14225. sz. a. kelt intézvényével a me gye lótenyésztésének emelésére engedélyezett lótenyésztési jutalomdíj- osztás napjául folyó évi October hó 15-ét, helyéül pedig Szegzárd váro sát tűzte ki. — Geisz László megyénk fia, jelenleg külföldi útjában Philadelphiá ban tartózkodik onnét írja nekünk a következőket: Philadelphia, aug. 21. 1876. New-York City a nyugoti félgömb fővárosa egy milliót meg haladó lakosságával a Hudson torkolatánál fekszik s a V»—2'4 (ang.) mértföld széles és 13'A mértföld hosszú Manhattan szigeten terül észak- ról délfelé. Északról a keskeny Harlein, nyugotról a Hudson folyó; ke letről az East River — ®gy-egy mértföldnyi szélességben — határolja, mig déli része a rew-yorki öbölbe tekint s a nyílt tengertől 17 mért- földnyire fekszik. Északi része, mely nemrég lön a városhoz csatolva gyérebben lakott, mig a déli sűrűn fekvő hatalmas magán és középü letek, terjedelmes térek s parkokból áll. Utczái kevés kivétellel szabá lyosak: a hosszant menők avenue-knak a keresztutczák street-eknek ne veztetnek s nagyobbrészt számokkal jeleltetnek. A városon általán a mo dern styl harmonious összhangja vonul végig, kivételt leginkább néhány templom góth Ízlésű építészete s néhány középület képez. A számtalan nagy szabású nyilvános épület közül főleg említést érdemel-az új Posta hivatal palotája gránitkőből, dór és renaissance styl vegyületével építve, felépítése 7 millió dollárba került. A városháza massacbusettesi márvány ból joni s corinthi oszlopsorral kerítve. A szent-háromság temploma barna köböl nemes ízlésű kivitellel. E templom már 1696-ban alapittatott. A körülötte lévő temetőben Amerika több jeles fia nyugszik; mig a temp lom egyik szegletében góth emlék jeleli azok hamvait, kik a független ségi harcz idejében angol fogságban hunytak el. Sz. Patrich egyháza ál lítólag Amerika legszebb temploma 332' hosszal góth ízléssel fehérmár ványból épült. A szinházak közt az Academy of Musia az olasz zené szek new-yorki hazája, mig Booth-ében Thal iát dráma alakjában tisztelik. A Metropolitain Muzeum of Art képcsarnokában főleg a németalföldi is kola corypheusai képviselvék, mig régiségosztálya az ókor számos oly maradvány faját képviseli, melylyel európai múzeumok eddig nem bírnak. Főleg nagy tudományos becsű itt di Chesnola tábornok gyűjteménye, ki 865-töl Cyprus szigetén amerikai consul lévén, azt Citium Idallium, Paphot ó görög s phoenici eltemetett városok romjaiból gyűjtő. New-York hatalmas téréi facsoportjaik, ugrókutaikkal csinosan vannak be rendezve, ilyen az óriási Madison Square s az Union Square, utóbbi Vashington s Lincoln elnökök szobraival. Födisze azonban e tekintetben New-Yórknak a central park, mely hosszas négyszögben a város közepe táján mintegy 3 Q mértföldet foglalva el sűrű lombozatu sziklás hal mok, tavak s mükertek kedves^kapcsolata. Szemben a őity-vel a Hud son folyón túl New-Yersey állam hasonnevű városa, keletről az East Ri ver partján Broochlyn terül végig. Utóbbi bevándorlók kedvencz telepe- dési helye. Lakossága, mely 1870-ben állítólag alig haladta meg a 7 eze- ret, ma több 400 ezernél. Jeles tanintézeteit több mint 80 ezer tanuló látogatja. A város külső jellege azonos New-Yorkéval; délkeleti részén fekszik a gyönyörű Greenwood Cimeteny partit dombjai Cyprus és céd rus berkeivel a világ legszebb temetője. A City összeköttetését az utóbb nevezett két várossal eddig csak hatalmas gözkompok közvetiték. Brooh- lynnal azonban nem sok idő múlva egy hid által lesz eszközölve, mely nek oszlopai (kettő) már közel a tervszerinti nagyságban emelkednek az East Rider habjai fölött. E szerint t. i. 268 láb az oszlopoknak viz- szine feletti magassága a folyó középső iv távja 1595' s az egész hid hosszaság 5063. Közvetlen a City déli csúcsánál a Hudson s East River patkó alakban 6 mértföldnyire szélesednek partjaik, távolabb délre is mét 1 mértföldnyire közeledvén egymáshoz képezik a tulajdonképeni new-yorki öblöt, mely eme 3 mértföld hosszaságu szoroson keresztül közlekedik az Óceánnál. A kikötőt a szoros két végpontján, valamint az öbölben magában emelt hatalmas erődök egész sorozata védi. A kikötő élénkségéről fogalmat ad némileg azon tény, miszerint abban óvenkint 20000 hajó fordul meg s az Egyesült Államok beviteli forgalmának 65 százaléka New-Yorkra esik. S az ipar s forgalom eme tanyája iránt maga a természet sem maradt mostoha. A föld gazdagon adja vissza a reáfor- ditott munka jutalmát s New-York fekvése is egyike a legszebbeknek a világon. Legczélszerübben élvezhető e panoráma azon gőzösökről, me lyek New-York ocean melletti kirándulási helyeire vezetnek. Az öbölt átkaroló dombok sötét lombozataiból csinosan épült városok s nyaralók barátságosan tekintenek a viz kék tükrére, mig amott a büszke város ház s tornyai tengerében vész el a láthatár. Az amerikaiak különösen kedvelvén a zenét, gőzöseik mindegyikén, melyek az említett helyet jár ják, zenekar is játszik s e hely, mely oly méltó környezete a zenének hozzávéve még a bálvány arczu missek setét tüzü szemeit egészen al kalmas arra, hogy dél egének vonzó képét tüntesse eléd. U. i. Levele met, melyet Nev-Yorkban kezdtem meg, nehogy a vasútról elkéssem, csak itt fejezhettem be. Ez különben nem változtat a dolgon. — Mégis huszárokat kapunk A nagyméltóságu magyar királyi honvédelmi ministeriumnak folyó évi 37407. számú intézvénye szerint O cs. kir. Apostoli Felségének folyó évi augusztus 12-éröl kelt legfel sőbb elhatározása folytán a megyében eddig állomásozott 8-ik huszár ezredet October 1-én a 10-ik számú huszárezred váltjaiéi, — Tolna, Pin- czehely, F.-Iregh, Nagy-Szokoly, Duna-Földvár és Szegzárd állomásokkal. — A tolnamegyei honvédsegélyzö-egylet által folyó évi Septem ber 21-én délelőtt 9 órakor Szegzárdon a megyeház a föszámvsvöi hi vatalos szobájában tartandó közgyűlésre a t. ez. egyleti tag urak ezennel tisztelettel meghivatnak. A tanácskozmány tárgya: Elmebeteg Konkoly ilgnátz bajtárs irányában benyújtott kérvény feletti határozat. Szegzárd, 1876. September 9. elnöki megbízásból: Pálffy Pál egyleti jegyző. — A szegzárdi népbank önsegélyzési egyesület 187V«. IV. üzlet évi vagyonmérlege. Vagyon: Bútor és felszerelés a használat leszámí tásával G96 írt 35 kr. Könyvek és nyomtatványok az elhasznált és el adott rész leszámításával 605 frt 99 kr. Papír, irodaszerek készlete 16 frt 27 kr. Személyhitel kötelezők 221538 frt 80 kr. Jelzálogos kötele zők 1292 frt. Hátralékos heti betétek 3743 frt 80 kr. Hátralékos kése delmi díj 431 frt 26‘A kr. Hátralékos kamat és kezelési díj 1779 frt 23 kr. Per alatti követelések után 754 frt 91 kr. Pénztári maradvány 1699 frt 96 kr. Összesen 232658 frt 57'A kr. Teher: A tagoknak első, má sodik és harmadik évi befizetése és ennek tőkésített kamatja 162288 frt 86 kr. Kilépett tagoknak visszafizetése 1318 frt 61 kr. Összesen 1(509 70 frt 25 kr. Első évi tiszta nyereség 805 frt 65'A kr. Második évi tiszta nyereség 3340 frt 83 kr. Harmadik évi tiszta nyereség 2275 frt 88'A kr. Összesen 6422 frt 37 kr. A tagoknak négy évi befizetése után járandó 5% 8502 frt. 15 kr. 4695 betét után ez évben fizetendő volt 48828 frt. Előre bevett kamat és késedelmi kamat 2181 frt. 73 kr. Tiszta nyere ség a 4-ik üzletévben 5751 frt 7'A kr. Összesen 232658 frt 57V» kr. — A polgári iskola tanári kara. A közoktatási ministerium ál tal kineveztettek: igazgatóvá Krammer János, tanárokul Fetrovits György és Sáfári Irma. Rajztanító még nincs kinevezve. A polgári iskolaszék ének és zenetanárul Séner Jánost, tornatanítóvá Kálmán Károlyt választotta. — Veszedelmes sajtóhiba. Uram, szerkesztő ur, a polgári isko láról aug. 31-én közölt czikkem sajtóhibái (?) közöl egy gonosz félreértésre szolgáltathatna okot, azért némely gyanakodó lelkész ur megnyugtatásá ra engedje kijelentenem, hogy a „világias .értelem“ alatt nem „egyház ellenes“ értendő, lévén azon kifejezés a fogalmazványban „világos érte lemnek“ írva. Kurta. — 99 év óta megtartott rendelet. (Kivonat Szegzárd mezőváros 1759—1782-ig vezetett protocollumából) „Jó determinatio a remetei ká- polnárul. Anno 1777. Die 7 a Vll-bris. Öszvegyülekezvén az remetei kis asszony kápolnájánál esztendőnként ugyan kisasszony napján tisztelteim szokott solenitás és búcsú eránt, eczczer s mind szivünkre vévén azon búcsúnak alkalmatosságával az kápolnához jó ájtatos intentiókbul ala mizsnaképen összebordogatott pénzecskébül tartatni szokott ebédet s költ ségeket, determináltuk, ennekutána az kápolna aátya avagy is gondvise lője azon ebédre az város rovására akármiféle 60 font húst az konyhá jára vihessen és 1 fr. árú kenyeret, ezen fölliil baromfiakkal fogjuk se gíteni. Sig. Szexárd, die 25-a Vll-bris Anno 777. Úgy borral és sóval. NN. Egész Tanáts.“ — Az egyesült Szegzárd-tolnamegyeí nöegylet nagy sorsjáték kal és műkedvelői előadással egybekötött tánczvigalma folyó évi Septem ber 8-án tartatott meg nagyszámú közönség jelenlétében. A műkedvelők a „Dajka“ operettet adták elő új szereposztással a menynyiben Sapeur szerepét Gózony ur éneklé. Az előadás tán [még jobban sikerült mint első alkalommal s Mayer Constantia k. a. és Schöner István ur, nem különben Gózony ur tapsokat arattak. A tánczvigalom is igen jól ütött ki; általában a nöegylet megelégedéssel gondolhatna vissza estélyére, ha a sorsjáték is kielégitöleg folyt volna le. De ez iránt sok a panasz, a legnagyobb az, hogy-----gg| senki sem nyert. Na de ne bántsuk a nőegyle tet, mert ott nem értik a tréfát! Felelős szerkesztő: Boda Vilmos.
