Tolnamegyei Közlöny, 1876 (4. évfolyam, 4-52. szám)
1876-09-11 / 37. szám
37. szám. • * Szegzárd, hétfőn septeniber 11-én. Negyedik évfolyam 1876. TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Előfizetési díj: Egészévre ..............................4 £rt. Fé lévre • . . .........................g frt Megjelen minden hétfon. Egyes példány ára .10 kr. Kiadóhivatal: Szegzárdon Széchenyi-utcza 172. szám. Szerkesztői iroda: Fejős-ház. Hirdetési díj: Hárombas'ábos petit sor 10 kr. Bélyegdíj minden igtatáskor 30 kr. Szegzárd, 1876. September 2. A megyeház gyűlési terme, mely alig egy hóval ezelőtt a kegyelet és megingathatlan hálaérzelmek manifestatiója végett fogadá be a bizottsági tagokat, ismét megnyílt, hogy ez alka lommal a bírákat üdvözölje, kik kárhoztató Ítéletet mondanak, a Tolnamegye történetében páratlan azon esemény, okozója fe lett, ki az erkölcsi sírba, melybe önmagát temeté, magával, vivé egyszersmind a megye jó hírnevét is. A megyei közgyűlés, mely folyó,évi September 2-ára hi vatott össze s melyre mintegy 1Ö0, kizárólag az értelmiséghez tartozó tag jelent meg, Forster Alfréd felfüggesztett dombóvári, szolgabiró sikkasztási ügyével foglalkozott s annak általános jellemzéséül mondhatjuk, hogy a szokatlan ügy nyomasztó ha tása látható volt mindenütt q,z ,arczokon.„ Perezel István főispán ur délelőtt 10 órakor éljenzések közt a terembe lépVe, szívélyesen üdvözlé a szép számmal megje lent bizottsági tagokat, megjegyezve, hogy Forster Alfréd esete szükségessé tette egy rendkívüli közgyűlés egybehivását; elő adása további részében kifejté, hogy a megye követelése telek könyvi előjegyzés által biztosíttatott ugyan, de ő ezenkívül még szükségesnek találta egy bizottságot kinevezni, mely a felfüg gesztett szolgabiró vagyona liquidatiójával s az ügy finantialis oldalának rendezésével foglalkozzék s beható vizsgálat után a kiegyenlítési módra nézve javaslatot dolgozzék ki; ezt ő ön- kényileg tette ugyan, de ezen intézkedésére vonatkozólag a köz gyűlés jóváhagyásával vél találkozni. A főispáu urnák általános helyesléssel fogadott ezen szavai után felolvastattak: a közgyűlés egybehivását elrendelő belügy- ministeri intézmény, a főispán ur által kiküldött bizottság je lentése, ennek tárgyalásáról felvett jegyzőkönyv, végre az állandó választmány javaslata, mely a bizottság dolgozata alapján elfo gadásra ajánlja azon lapunkban részletezett kiegyenlítési módo zatot, melyszerint a felfüggesztett szolgabirónak egy közel ro kona a fedezetre szolgáló vagyon átvétele mellett a megye ösz- szes követelésének kifizetését magára vállalja. Az egész bizottság helyeslő nyilatkozata kiséré a javasla tot, de hogy a terjengő hírek igazoltassanak, melyek egy a me gye központi közegei ellen intézendő támadásról regéltek, mély csendesség közepette felállt Szluha Benedek képviselő ur s ékes dialecticával előadta: hogy neki az ügyről tudomása nem volt; sok irás olvastatott fel, melyek tartalmát egyszeri hallásra megjegyezni képtelenség s igy lehet, hogy téved s azért a hely reigazítást szívesen fogadja. Nézete szerint a szőnyegen forgó tárgy három részből áll s ezen részek szerint háromféle intéz kedés szüksége forog fenn, melyek is: a szolgabiró bűntettének megtorlása, a kár megtérítési módozatainak megállapítása s *a vizsgálatnak kiterjesztése azon központi közegek ellen, kik a felügyelet elmulasztása által lehetővé tették a megyei vagyon elsikkasztását; minthogy ez utóbbi mellőzve lett, nem tartja a vizsgálatot kielégítőnek s a javaslatot elfogadhatónak. A kielé gítési módozatot sem tartja kielégítőnek, mert a megye nincs a károsodástól megóva. Az elsikkasztott pénz ugyanis utcsinálásra volt szánva; az.utak csinálása elmaradt a sikkasztás folytán s az összeg csak három év múlva fog befolyni, melynek már 1873-ik évben hasznosítva kellett volna lenni s igy a megye a kamatokat veszti A hol kár van, azt meg kell téríteni annak, |ki azért felelős, annak, ki 4 évig nem vonta számadásra a szol- [gabirófc. Mindenki meg volt Szluha ur okoskodásának helyességéről ^győződve, csak a megyei főjegyző volt oly bátor, hogy azt meg- jmosolyogja, mire beszédét ekképen végezé: a főjegyző ur mo solyoghat, azért ennek a dolognak szaga van, mert er kölcsi hanyatlás.állt ott be, hol a tisztviselő ily manipulátiót vihet véghez. Sajnálattal mondja ezt azon teremben, hol alig egy hó nappal előbb az örök igazság jelképe Bartalban ünnepeltetett. A szónokok egész sora szállt sikra e felfogás ellen s egyet len egy sem akadt, ki Szluha urat ezen takart támadásban tá mogatni megkísérelte volna. G e o r g i e V i c s Pál megjegyzé, hogy az állandó választ mány mindég javasolta á közmunkávaltsági hátralékok erélyes behajtását, de a megyei bizottság mindég, tekintettel a nyo masztó helyzetre, respiriumot adott, annak tehát, hogy a hátra lékok felszaporodtak, maga a megye az oka. Szluha Benedek replikázott neki, hogy nem arról van szó, hogy a váltság be nem hajtatott, hanem hogy a vizsgálat és kellő felügyelet elmulasztatott; hatásosan állítva, hogy ő úgy tesz mint a római consul, ki mint ilyen fiát halálra ité te, de *1 1 # mint apa megsiratta. O kénytelen meggyőződését mindenkor ki mondani. Utánna Ellmann Miklós szóllalt fel s tagadta, hogy a felügyelet hiánvos lett volna. A tisztviselő felelősége három alap ból következik: a törvény, a megyei szabályrendelet s a gya korlatból. Egyikben sincs az iránt intézkedés, hogy a megyei központi közegeknek kötelessége minden egyes szolgabiróval le számolni. A központi közegek ellenőrzik a központi pénztárt, de nem a járási szolgubirót. Nem lévén törvényes alapon kár pótlás kérési jogosultsága a megyének, el kell fogadni a javas latot. Simon Rudolf törvényszéki elnök és bizottsági tag előre bocsájtva, hogy egyetért előtte szállóval, mert a felelőség nem új fogalom, de egyszesmind felhivja Szluhát, mint volt tisztviselőt, hogy mondjon egy esetet, midőn a szolgabiróval leszámolás tör tént. A tisztviselő hitelt érdemlő személynek tartatván, jelenté sének is feltétlen hitel adatott. A kiegyenlítési módozatra nézve azt tartja, hogy itt nem azt kell kérdezni, quid juris, de azt hogy: quid consilii s minthogy a per kimenetele kétes, a bizo nyos biztosísítást eldobni nem szabad. J Utánna felszólalt Döry Dénes alispán s szavait rokon szenves helyeslés kiséré. Előrebocsájtá: hogy Szluha indítvá nyát tájékozatlanságból eredetinek tartja, mert a megyei vizs gálat ki lön terjesztve mindazon körülményre, melyet egy de- fraudatiónól lehetséges feltüntetni; az természetesen lehetetlen, hogy évenként mutattassék ki az elsikkasztott közmunkaváltság összege, minthogy van még kint hátralék a községeknél, melyet
