Tolnamegyei Közlöny, 1876 (4. évfolyam, 4-52. szám)
1876-01-26 / 4. szám
A „Magyar kisbirtokosok országos földhitel egyesülete“ (I—XVIII. fejezet) és a vele szövetségben álló mezőgazdasági előleg-egyletek (XIX—XX. fejezet) alapszabályai. kössön le, ekként 100 frt kölcsönt idegen kötelezettségek biztosítására 400 frt illetőleg 600 frt értékkel szavatolván, betéti tökéit holt tökévé kösse le, melyet el nem idegenithet és ki nem vonhat. Ha az előleg-egylet kész fizető kezese akar lenni kölcsönvevö tagja inak, egyszerűbb és helyesebb, ha esetenkint maga vesz fel a központ ból előlegeket, mert ekkor maga helyezi is el azokat és ott és annyi ban lesz hitelező, meg adós, hol és mily összegig a helyi hitelviszonyok igénylik. És ha a kamatokat, meg törlesztéseket úgy is az egylet köte les a központba űzetni, egyszerűbb s az üzlet-szabályokkal megegyezőbb, hogy saját adósságait törleszsze fenn és saját követeléseit hajtsa be üz letkörébe. Feltéve van oly eset is, hogy a törzsbetétek és megtakarítási tő- J kék az egylet tagjai által kölcsön igénybe nem vétetnek : igy itt még < kevésbé válik érthetővé, hogy rendes tagok törzsbetéti tőkéikkel és azok háromszoros összege erejéig minden vagyonukkal kezességet vállaljanak í a központ közvetítésével egészen más vidéken a hitel-szükséglet szerint \ elhelyezett beruházási költsönökért. \ A „Szcgzárdi Népbank“ nem helyeselhette azon törekvését az elő- > munkáló bizottságnak, hogy a létező segélyegyletek a földhitelegyesület- \ tel szövetkező mezőgazdasági elölegegyletekké alakuljanak. A segély-egy- ! letek alig egy pár kivétellel minden vagyon állású és társadalmi osztályú ! egyén megtakarított filléreinek hetenkinti kisbetétekkel egy medenczébe j gyűjtésére és az igy képződött tőkéknek csak kivételként jelzálogra, í általában pedig és főleg a személyi hitel ápolása, e fontos társadalmi ) érdek tekintetéből vagy saját hitelre vagy kezesség mellett kikölcsönö- > nözésére alakultak. A „Szegzárdi Népbank“ is, mely 1400 tagját minden rendű és foglalkozású egyénekből toborzottá, kisbirtokos betevőit is sze- j mély hitelre adott kölcsönökkel segélyezi és ez irányban működését \ állandóan fentartani£fontos missiójának tartja. Nem kell egyik társadalmi j intézményt a másik rovására léptetni életbe ; szükségesebbek a fillérgyüjtö > és személyhitelre kölcsönöző általános segély egy letek, tartassanak tehát j azok fen és terjesztessenek; de felette szükségesek a speciális mezőgaz- s dasági előleg-egyletek is, szervesztessenek tehát minél több számmal és < minél több vidéken ilyenek is. j E szervezendő és úgy a „Szegzárdi Népbank,“ mint minden fenn álló segélyegylct vezetői és fentartói által bizonyára hazafiui készséggel felkarolandó mezegazdásági elölegegyletek tevékenységi körét a helyi igényekhez képest önmaguk [által (még is a központ hozzájárulásával) megállapítani lászik czélszerünek és mindenesetre kívánatosnak, hogy úgy forgalmi, mint ,beruházás készpénz kölcsöneit saját tökéi ere jéig maguk helyezzék el és biztositsák, a központnak csak azon kölcsö nökre kezeskedvén, melyek ..akár folyó számlákra, akár más módon onnét szereztetnek meg. A központi egyesület fontos hivatása azért épen, sőt kivihetőségénél fogva teljesebben fenmarad. E hivatás állna az elölegegyletek felesleg tökéinek gyűjtésében, a pénztelen [vidékeknek készpénz előlegekkel TÁRCZA. Duna-Földvár s vidékének története, különös te kintettel Tolnamegyére. El nő rész. Gall-, római- s barbar korszak. (Folytatás.) III. Anamatia. A mi Földvárunk római vagy tán korábbi gall neve Anamatia vagy Adnamátia volt. A nemzeti múzeum u. n. barbár érmei közt van egy ADNAMATUS latin betűs feliratú ezüst érem, mi nők a legtöbb gall-celta ezüst érmek, egyik oldalon a király vagy ki rályné koszorús, sisakos vagy hajadon képével, a másikon a szent ló val. — Az Adnamatus személy és Anamatia helynév rokonságából én azt következtetem, hogy a helynév már a római uralom előtt valamely ily nevű gall-celta birtokosától, tán a kálvária- és tudomhegyi kettős avagy hármas Földvár alkotójától származott. Az Adnafnatus gallnív a római korbeli sírokon tudtommal két helyen fordul elő. Egyik a nem zeti múzeumban — találtatott Velenczén: Aveta filia Adnamati. A má sik Szombathelyen a 80 éves Adnamatusé. A többi Macimár, Retimár, személy és a Száva mellékén volt Singidánum, Carhodanum, Noyiodu- num stb. helynevek, a hajdani Gallia-beliekkel egy eredetűek. A gall- czelták, már mint Francziák — nemcsak a század elején önték el Eu rópát. Krisztus előtt 360 évvel meghódítók a Pó völgyét, Rómát megsarezoiták. A Krisztus előtt 270 évvel pedig a Duna, Elba s Visz tula mellékét hódítók meg, sőt már elébb egy csapatjok Görögországon keresztül kisázsiába tört át, a róluk nevezett Galatiába. — Valószinüleg ezen gall czelták hozák elsőben magokkal a mi Dunánkhoz, az addigi kőszerszámok helyett a broncz használatát, majd a Pó-völgyi rokonaik kal kereskedelmi viszonyban állván, — a latin betűket. A gallok, kik az őket előző vendek és szármaták kőkorszakát a bronczczal, — réz, ón vegykorszakkal válták fel, a mi Dunánk vidékén 270 évig t. i. Krisz tus születéséig uralkodtak, midőn őket a gyöngébb bronczfegyverüeket az ?rösb vasfegyverü rómaiak legyőzték. A gall-czelták eltekintve arany és réz ékszereiktől s broncz fegyverzetüktől, milyenek noha ritkán vi dékünkön is találtatnak, jelesen 1864-ben a szomszédos Pöntölén, egy nyolezvan font súlyú nyers bronezdarabot leltek, különösen ezüst érmeikre nézve magasan fölötte álltak az Árpád királyok alatti magyar nemzet műveltségi állapotának. — Kanya faluban lelt hat darab ezüst érembő 1870-ben kettőt adtunk at a nemzeti múzeumnak. Az egyiken a sisakos fő, a sisak állazojának pikkelei, a szakáll^szörszálai: a mai vé'sészetnek js becsületere válnának. Ha csak ezen egyetlen érem maradt volna is ránk ezen ősnéprÖl: magas fogalmat nyújthatna műveltségűk állapotáról. Az Árpád királyok érmei: kezdetleges karczolások. A király képét eze ken néha egy karika, ebben négy pont, kettő a szemet, egy az orrot, egy a szájat, a fej fölött pedig két-két rézsű vonalka a koronát jelenti. — IV. Béla és V. István leggyakrabban előforduló együttes rézpénzein, ; egyik oldalon a koronás atya és fiú királyok, túloldalán a Szt. Mária I kepei. A mai penzek, a gall- es romai ermekhez képest, merő torz- ' képek. A nemzeti muzeum egyik gall érmének és a körmöczi két szikla tábla feliratának bötüi közt némi hasonlatot véltem látni. — Azonban a „Századok“ 1874. októberi füzetében látván, hogy a turóczi tót Matica egyik tagja Kriskó körmöczi levéltárnok, ama karczolat egyikéből ezen tót jelentést olvassa ki: eljött Szilión északról, lerombolta Körmöczöt és Turó- ezot és a többi városok^; és volt Túr után esztendő 2806: hinnem kell, hogy ama rém féle harezokat, a gallok után a tót Matica valamelyik tagja csinálta. — Hogy a galloknak voltak saját és pedig többféle bö- tüik: érem-felirataik tanúsítják. Thierri Amadé franczia müvét a régi gallokról nem olvastam, de a broncz korszak maradványai iránti érde keltség nálunk is ébredezvén, lesznek, kik e nép itteni működésének immár fölfedezett s majdan fölfedezendő tisztes maradványait bővebb figyelemre méltatandják. . ' ^ - /- A mi alsóhegyi szöleinkben a ritkább római urna és a sír mélyén elégetett hullamaradványok mellett gyakran találtatnak: félmeszelyes kis mázatlan cserép bögréktől kezdve nagyobb durva müvü fazekak, egész 1.5—20 itezés nagyságig, —.melyekből a nemzeti múzeumnak már több példányt felküldöttem. A múlt tavaszon egy kétfüiü nagy födelesfajséH* (Folytatás.) 18. §. Az alapítványok az egyesület engedélye nélkül másra át nem ruházhatók s az azokkal járó kötelezettségek és jogok az alapitó azon magán örökösére szállanak, a ki azon jószág birtokába jött, a melyre az alapítvány bekebleztetett, vagy a ki a befizetett összeg után járó ka matok élvezetére jogosítva van. 19. §. Ha az elhunyt alapitónak több örököse van, ezek hitelesen iga zolni tartoznak, hogy az alapítvány betáblzásával a birtok és ezzel együtt az alapitványnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek melyik örökös osztályrészébe esnek; addig mig ez meg nem történik, az alapítványi töke járadékai az örökösök közös gondnokának kezeihez fizettetnek. Azon esetben, ha a birtok, melyre az alapítvány be van táblázva, több örökös közt oszolnék fel: ezek az alapitói jogot csak egy közös meghatalmazott \által gyakorolhatják. é. beruházási kölcsönökkel ellátásibuu . M égé« g.zd.sági é, tár,,, dalmi mozgalom Irán,zásában, észlelőiében, vezetéseben. Előleg-egyletek alkotása minden ötezer lélekkel bíró községben, mint kerülete központján kivánatos lenne, de ez részint az érdekeltek társadalmi és műveltségi állásánál fogva, részint szakértő és lelkes ve zetők hiányjában, részint a szükséges tőkék forrásainak legtöbb helyütt elapadottsága miatt hosszú időkig nem remélhető. Ezért minden önkor mányzati testület: megyék és városok helyesen értelmezett autonómiai jogkörében és kötelességében állana, hogy ismerje a kezelésre bízott ala pítványoknak nem, mint a kisbirtokosok földhitel-egyesülete tervezetében foglaltatik záloglevelekké convertálását, hanem a kisbirtokosok közt leg jobban felismert arányban és módon 50—500 frtnyi törlesztési kölcsö nökül jelzálog mellett haladéktalan elhelyezését. Forgalmi töke kellő mennyiségben foly a takarékpénztárakhoz és segély-egyletekhez, rövid lejáratú személyhitelü kölcsönt megfelelő mérvben helyeznek ezek el; azonban nincs testület, nincs intézet, nincs egyes, ki beruházási jelzá log kölcsönöket hosszú évek alatt törlesztésre kisbirtokosoknak nyúj tana. A kis és legkisebb birtok sokkal szilárdabb zálogjogi biztosítékot nyújt, mint a közép vagy nagy birtok s az önkormányzati hatoság sem mit nem koczkáztat akkor, ha takarékpénztári felesleg vagy nagybirtok ra volt elhelyezés helyett a megindult országos mozgalom ujjmutatása szerint a tönkremenö, az uzsorától szabadulni keptelen kisbirtokhoz for dul gazdag alapítványaival. Ide vág a föntemlitett novemberi indítvány; erre és a kiküldött előmunkáló két bizottságnak, valamint a megye közönségének nemi tá jékozására szabadjon a jövő számban e lapnak még par hasábját igénybe vennem. ______ X.
