Tolnamegyei Közlöny, 1875 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1875-01-27 / 4. szám

— Jóváhagyott alapszabályok, A szegzárdi casinó által nem rég elfogadott alapszabályok a belügyministerium által a jóváhagyási zára­dékkal ellátva visszaérkeztek, s mint értesülünk csupán a tagok kizárá­sára vonatkozó része lön módosítva. — A szegzárdi polgári olvasókör 1875. évi február 6-án a nagy- vendéglö újonnan díszített termében tánczvigalmat rendez. Jegyek előre válthatók Straszky Károly egyleti pénztárnoknál. Személyjegy ára 1 frt. Kezdete 9 órakor. — Egy sors öld őz te család. Folyó évi ianuár 21 én tették örök nyugalomra a széles körökben előnyösen ismert Szigeth-család egyik ki­váló tagját, kinek elhunytéról a beküldött gyászjelentés a következőleg hangzik: Özvegy Szigeth Ferdinándné szül. Schubert Zmzsánna, maga és gyermekei: Ferdinand, Alajos, Mihály, Adárn, Borbála és Gábor ne­vében szomorú szivvel jelenti felejthetetlen gyermekének, illetőleg szeretett ‘testvérüknek Szigeth Miklós jogtudór, pécsi jogakademiai tanár és hites ügyvédnek 1875. évi január hó 19-én reggeli 6 órakor, 32 éves korában a halotti szentségek ájtatos felvitele után, bélgiimökórban történt gyá­szos kimultát. Az ünnepélyes halotti gyászkiséret folyó hó 20-án (szer­dán) d. u. 4 órakor fog az irgálinások épületéből a bu da külvárosi köz- sirkertbe indulni, hol a boldogulnak hűlt tetPinei ünnepélyesen beszen­teltetvén, Szegzárdra fognak szállíttatni s ott folyó hó 21 én d. e. 10 órakor csendes gyásszal a felsővárosi temetőben lévő családi sírboltba örök nyugalomra letétetni. Az engesztelő sz.-rniseáldozat Pécsett a lyce- umi templomban folyó hó 22 én (pénteken) reggeli 9 órakor és Szeg- zárdon a belvárosi plébánia templomban ugyanazon napon és órában fog a Mindenhatónak bemutattatok A'dás és örök béke poraira! Az eltaka­rítás a „Részvét“ ez. intézet által fog végbemenni. — Hogy milyen sze­szélyes a végzet egész családok sorsának megállapításában, élő példa reá a most emlitett, melynek két tagja a jezsuita rendbe lépett, — ismét egy férfi tagja agyonlőtte magát, végre ismét egy másik nemrég mint elmeháborodott, a lipótmezei tébolydába szállítatott. — KcillciiytíiZ. Folyó évi január 21-én d. e. 10 órakor a Stein- féle korcsma egyik kéménye kigyulladt, szerencsére azonban a szomszé­dok által elfojtatott, s igy nagyobb szerencsétlenségnek, mely -a heves déli szél folytán könynyen előállhato't volna, eleje lön véve. — Meghívó. A „Szegzárdi alapnevelési egylet“ folyó évi január hó 31. napján d. e. 11 órakor a kisdedovoda nagytermében közgyűlést tart, melyre az egyleti tag urak és úrnők tisztelettel meghivatnak. Tárgy- sorozat: 1. Számadás 1874. évről. 2. Költségelőirányzat 1875.- évre. ^7 Elnöki és igazgató-titkári jelentések. 4. Tisztújítás. Szegzárd 1875. évi , január hó 17. napján. Eötvös K. Lajos, igazgató-titkár. _TI—_j—- /iM'hatlan utak. Heroher Jakab alsó-nánai lakos az ottani csend^' örök által úgy megveretett, hogy felgyógyulásához kevés a remény, s igy bekövetkezhető halála előtt történendő kihallgatása, a bünvizsgálat sikeres befejezhetése tekintetéből szükségessé vált. Alsó Nána — tudva­levőleg — a bonyhádi kar. járásbíróság területén van, miután azonban az ottani járásbíróság kiküldötte az utak járhatlansága miatt képtelen volt oda eljutni, Pózner József kir. járásbiró távirati utón kereste meg a szegzárdi kir. járásbíróságot, hogy Hercher Jakab kihallgatását, miutári Szegzárdtól AIsó-Nánáig kövezett ut van, s igy hozzáférhető, a helyszí­nén eszközölje. — Egy darah regény. Pia nem hiteles forrásból merítenénk azt, mit elmondandó!? leszünk, azt hinnok, egy darab középkori regénynyel j van dolgunk, de így jót állunk a következőkről: egy helybeli ismere­tes, és vagyonos család egyik női ta^ja férjhez men vén, nem sok időre reá azon szerencsétlenség érte, hogy férjét és házasságából származott két gyermekét a kérlelhetetlen halál elragadta, özvegysége azonban nem soká tartott, mert Sz. Gy-hoz, ki Tolnamegye egyik községében jegyző, újjó- lag férjhez ment, d.iczára azonban, hogy neki valamint férjének egyetlen hő vágya volt gyermekkel birni, ezen vágyuk a nőnél szülés folytán előállt nagyobb baj miatt teljesedésbe nem mehetett. A nő, hogy fiatal I férjét magához kösse, s hogy legyen vagyonában kit örökösíteni, mert testvérei örökösödését á köztük létező viszály miatt nem szívesen látta volna, egy szövevényes tervet gondolt ki, s azt ritka erélylyel és szá­mítással keresztül is vitte. Női baja olynemü daganattal járt, mely a be- avatatlanok előtt áldott állapotnak tűnhetett fel, s midőn nála ezen baj bekövetkezett, örömmel tudatta a boldog apával, hogy régi vágyuk a tel­jesedés stádiumába lépett; — hosszabb idő múlva bizonyos ürügy alatt Budapestre utazván, ott Z-nével, kinek ott magán szüldéje van, összeköt­tetésbe lépett, s annak intézetéből 800 írton egy gyermeket megvett, azon kikötéssel, hogy ö kilétét fel nem fedezi, s lakását meg nem mondja. A furfangos Z né ráállt az alkura, midőn azonban Sz-né a gyermeket kocsin egyik vendéglőbe, hol szállva volt, vitette, kocsiba vetette magát, s a vevőnek utánna hajtatott^ azon sz índokkal, hogy annak kilétét meg­tudja, s43zükség esetén a gyermek tartózkodási helyét a netán tudako­zódó anyának felfedezi. Sz-né azonban ritka számítással még azon órá­ban lakást változtatott, s igy Z-né terve meghiúsult. Sz-né azután Bu­dán egyik vendéglőben megszállva, az ottani személyzetnek bizalmasan azt beszélte, hogy ö egy szerencsétlen nő, áldott állapotban van, s a szülést bizonyos okokból itt kell átélnie. Hosszabb ottani tartózkodás után egy éjjel a cseléd>ég, szobájából hangzó erős csöngetésre ébredt fel, s midőn besiettek, Sz-né tudtokra adta, hogy segédkezésre van szüksége/ s hogy az általa megnevezett szülésznőt, kivel úgy látszik jó előve össze­beszélt, hívják rögtön hozzá. Ez utóbbi már előkészítve, rögtön a hely­színére sietett, s a bámuló cselédségnek megmutatta az általa ruha alatt becsempészett gyermeket, kinek azonban erőssége és fejlettsége azoknál is feltűnést keltett. Nem sokára ezután előrebocsájtott táviratozás után, Sz -né megérkezett gyermekével, az apa jóhiszeraiileg fogadta az örven­detes eseményt, csak a rokonság, ki az anyának betegségéről értesülve volt, nézte gyanús szemmel az új világpolgárt, midőn Sz-né nem so­kára súlyosan megbetegedett, s meghalt, anyja halálos ágyán hívta fel a 'gyermek iránti nyilatkozatra, de Sz-né minden egyenes és határozott feleletet mellőzve, csak annyit mondott anyjának, hogy a gyermekről majd ö gondoskodik, s az ö szülői vagyonából r>e nyej-jen' semmit. Ekközben azonban Z né az eladott gyermek anyja, egy megesett fiatal zsidónő által folytonos zaklatásnak volt kitéve, kit egy darabig sikerült ugyan neki a szégyen feleralítésével, mely. öt érné, ha az esetet a ható­ságnak feljelentené, s szülése köztudomásra jönne, megfélemlíteni s hall­gatásra birni, de az anyai szeretet végre is győzedelmeskedett, s a zsi- dónö az illetékes hatóságnál Z né ellen gyermek-sikkasztás miatt vádat emelt, minek folytán Z-né üzletét, mely bezáratásnak volt kitéve, min­den áron megmenteni óhajtván, a hírlapokban intézett felhívást Sz-néhez, hogy kilétét és tartózkodási helyét fedezze fel. Sz-né azonban már ak­kor meghalt, de hih.töleg a felhívásnak meg sem is. felelt volna, mert annyira igyekezett a felfedezés minden lehető szálait megsemmisíteni, hogy még saját fényképeit is, a hol csak hozzáférhetett, megsémrnjsi­T Á R C Z A. A divatról. (Készítette és a szegzárdi polgári olvasókörben felolvasta: Borzsák Endre, — 1875. január 8-án.) Az elnök ur parancs-szavára, Amely engem jelölt ki mára Felolvasást rendezni itt: lm elfoglalva e helyecskét S mondva kinek-kinek jó estét, Végzem teendőm, s azzal quitt! Felolvasásom tárgya lészen, Melyből ki-ki sok hasznot vészen A mindent elnyelő „divat“ Mely kórságos majom korunkban Meglátszik étkünkben, borunkban S szegényre, gazdagra kihat. % Sokszor volt már szó a divatról, De nálam is van egy két patról, Mit elsütvén: ne féljenek! Csekély elmém szellem-golyóit Ha szintén széllyelszórom én itt, Azok nem igen sértenek' De szólnom kell, — az Isten tudja; — Mert a divat nő, mint a dudva, Hiába küzd a nagy Giczy, — Hiába vet adót puskára, Biliárdra, selyem-szoknyára: Divat előtt szava: piczi! $ De hogvisne ? Már mint eshetnék, PTogv a dőli szüzpI? s menyecskék Egyszerre megváltozzanak, — S luxus adó miatt a bálba Menjenek csak karton szoknyába, Selymet, smukkot honn hagyjanak?! * No, hiszen még csak az kellene, Hogy a dús-gazdag s rút Helene Selvem-uszálvt húzzon hátú1,— Mig a szegény, de szép Bellának, Ki királynője minden bálnak : Luxus-adó legyen gátul! * Aztán a puska s biliárdra Ki adót vet: nem mékó bárdra ? Hisz mindkettő csak szenvedély? Ártatlan passió, Inely nélkül Az ég ott kinn hijába kékül S itt benn lassan telik az éj. Biz ez zsarnokság!. ............egyet mondói Hisz igy az a népség boldog, Ki tagdíjat bár megfizet, Dé eljővén ide, mitsem költi, Se nem játszik, se bort sohsem tölt, Hanem iszik ingyen vizet!............. m S ezek helyett fizetni' — kérem — Luxus-adót: ezt már nem értem, — Ebben semmi humanitás; Mert aki a játékot nézi S bűnét viz-ivással tetézi: Fizessen úgy, mint bárki más! * Csak a kártya vón megengedve, Mégsem menne el minden kedve Az embernek a világtól; r Ámde arra is adót vetnek, Már kártyázni szegény embernek Teljes lehetetlen mától;. Mert ha adóztat előbb Giczy, Azután meg a kitett pikszi: A kincs hamar elvándorol "S krachos korunk nyűgét lerázni Hogy lehet, ha tilos kártyázni Adó nélkül, úgy szabadon ? 1 %

Next

/
Oldalképek
Tartalom