Tolnamegyei Közlöny, 1875 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1875-10-20 / 42. szám

Paks, 1875. October 16*

Tisztelt szerkesztőség! Munkácsy Sándor urnák a „Tolnarae^yei Közlöny“ utolsó számában megjelent s önvédelem helyett szokott nézet pontból szerkesztett válaszára, ha az elferdítésekkel nem volna tele, nem is válaszolnék, —hanem a kettőnk közt alkalmazott tükör között, hogy melyik mutat hivebben, azt megbírálni a tisztelt olvasó közönségre biz- nám s miután Őrizkedni fog >k attól, hogy a tisztelt olvasó közönség türelmét Munkácsy Sándor urnák csekély személyemre vonatkozó gúnyjai fejtegetésével untassam, — bár Munkácsy Sándor ur csalhatatlansági hitét epés természetével párosulva megingatni nincs reményem, de a helyett kötelességem állításait a valódi tény alapjára visszaszállítva, arról az ítélet megállapittása előtt, lehetőségig a részrehajlatlan olvasó közönséget meggyőzni.

Azt írja Munkácsy Sándor ur, hogy hallomása szerint tanfelügyelő ur a paksi községi iskolaszék eljárásait részint megsemmisítette, részint meghiúsította! — Hogy ezt csalhatatlansági nézetéből Munkácsy Sándor esperes ur hogy érti, azt alsó gymnasiális képzettségemnél felfogni nem tudom, de azzal tisztában vagyok, hogy tanfelügyelő ur hivatalos feladatánál fogva ily szerepre hivatva nincs, de nem is tette; — sőt ellenkezőleg ha nem is közbenjötte, de a helyett törvényes helyettese Forster Ferencz szolgabiró ur elnöklete alatt a inár törvényesen megalakult s megesküdött iskolatanács a községi iskola tanítót, Vetter Márton tanító ur személyében egyhangúlag megválasztotta s a már berendezett külvárosi iskola a kezdeményezés nehézségeit tekintve, még az ily csalhatatlansági támogatás hijával is azt hiszem, áldást hozó eredményét megfogja teremni.

Vádként hozza fel Munkácsy Sándor ur, hogy magánbeszélgetéseit kilestük s a rémuralom stb. utálatos szerepére — akarja a paksi községi képviselő-testületet és tagjait aljasítani, lassan uram! a mérges fullánk senkitől sem szép, annál is inkább lelkésztől!! —mert ha ön vádlott kifejezését zárt helyen, bizalmas zártkörben nyilvánította volna, akkor talán vádjának lehetne egy kis sajnálatra méltó alapja, de a paksi képviselő-testület által jogosan megrótt kifejezését ön nyilvános keljen többek jelenlétében nyilvánította, még pedig oly világtapasztalt tiszteletre méltó idegen egyéniség előtt, ki nem ismerve önnek mívelt fullánkjait, szavaiban nem kételkedhetett annál inkább sem, mert azok egy esperes szájából jöttek, — s oly hitben távozhatott el Paksról, a mi véleményt magának ön társaságában szerezhetett, -— ezen ön által talán először látott egyén Papp János legfőbb Ítélő törvényszéki irodatiszt ur volt, mint báró Rudnyánszky Iván ur vendégje, de jelen volt még szerencsétlen nyilatkozata alkalmával mint 4 tanú Kiss Lajos ügyvédgyakornok ur is; — most már hogy ily jelenet után közhírré, terjedvén, midőn viezböl vagy gúnyból, kinek hogy tetszett uton-utfélen azt kérdezhették és kérdezték is a megválasztott iskolaszéki tagoktól, nem téged akasztottak fel?! — magán beszéd volt-e Munkácsy Sándor ur rágalma vagy sem ? — azt megbírálni ismét a tisztelt olvasó közönségre bízom.

Hogy ily előzmények után a községi képviselő gyűlés jogosan merészelte-e ön ellen roszaló és megrovó végzését hozni? daczára annak* hogy sein országos, sem megyei gyűlés hatáskörrel nem bír, annak megítélését az ön áltaj hivatkozott felsőbb hatósági ítéletre bizom; — de addig is én azt felelem reá, hogy igen, — sőt még a rosszaié és megT Á R C Z A.

Statistikai adatok Duna-Földvárról.

Népességi viszonyok 1732-ben.— Korábbi adatok nem találtatnak gróf Berényi Zsigmond, pécsi püspök-helyettes egyházlátogatási jegyzőkönyve szerint, Földvár akkori népessége 1400 lélek vala. Lakics István plébánosról, ki Boroszlóban végezte papi tanulmányait, megjegyeztetik, hogy beszél magyarul, németül s egy keveset tótul, minélfogva, egy tótul beszélő káplán tartására köteleztetik. Tanító : Szentiványi Mihály ; a tanitványmk száma 60. A ferenczi barátok, számra négyen, a Csonkatorony mellett, saját lakással bírnak. A parochialis templomot, a földesúri Me- gyresi báró Mednyánszki Ferencz László esztergomi prépost és földvári apát épitteté 1725. Matrikula 1729 ótg. vezettetik.

Mednyánszki apát utóda: József jíessen-darmstatti herczeg 1738 táján Németországból, német lakosokat szállított Földvárra, kik, mint házaik építési modoráról máig látszik, a bölcskei után telepedtek meg. A ferenczi elek el 1743-ban tett szerződés szerint ezek tárták templomukban a német éstót prédikációkat, inig a magyar szentbeszédek a parochiális templomban tartattak. Ez igy volt 1848-ig, mikórra a néhai német és tót lakosok már annyira elmagyarosodtak, hogy németül s tótul értő ember alig maradt s azóta a barátok templomában is csupán magyar prédikációk tartatnak. József herczeg apát, a barátok Csonkatornyu melletti házát elcserélte azon helyiséggel, hol ezek utóbb 1784. mostani templomukat s klastromukat főleg a német s tót hívek segélyével fölépiték. Ugyancsak József apát herczeg épité azon emeletes lakot, a mostani parochiával szemben, mely utóbb 1858-ig mint iskola használtatott s ekkor leégvén, földig lerontatott. József herczeg apát halála után, Mária Terézia királyné

rovó végzésnek kapcsolatos közlese által tovább mentem volna; -—■ ^ képviselő gyűlésnek többsége azonban nálamnál*-jobban ismerte fotisz, telendő Munkácsy Sándor esperes ur hivatásához illő békés szellemét?! s i:era akart az ö válaszában védelem helyett hangsúlyozott rendreutasí. tásaiban osztozni; alolirt azonban rendreutasitatása daczara is, bár mily korlátolt felfogásúnak tart ön, úgy fogom fel a társadalmi elet kötelmeit és polgári jogkörét, hogyha valakit egy neveletlen durva egyén rágal. máz, annak vagy meglehet bocsájtani vagy megbüntetése által a raegsér. tett fél magának elégtételt szerezhet, —- mívelt körben a rágalmazótól, ha megüti a mértéket lovagias utón is elégtételt szerezhetünk, mit ha a sértő fél gyávaságból el nem fogad, végszükségből (bár ezt nem helyeslem) niás idomittó eszközökhöz is szokás folyamodni, —de midőn egy kegyeletes állást elfoglaló egyén azon köpeny alatt, hogy saját szavai szerént sem polgári, sem egyházi kitüntetést nem keres, sőt félre áll, sem. mibe részt nem vesz,,— s még is jogosítva érzi magát lenézöleg, epés, sőt gyakran becstelenittö kifejezéseivel más oly egyéneket megtámadni, kik nem húzódnak félre, a közügyekben tevékeny tért foglalnak el, hazájuknak és embertársaiknak javára iparkodnak élni, — hogy ily egyének ellen mily elégtételt szerezzünk? — azt hiszem nem lehet mást, mint a nyilvános utoni elégtételt.

A kifejtett okokból, bár ezéiom nem az volt, de miután Munkácsy Sándor urnák ez kívánsága, hozzája nekem is ez utolsó szavain , mit megnyugtatására is, de leginkább azért, hogy hivatásához nem illő tapintatlan és durva válasza után, viszonválaszom vételével az eseményekre nézve a részrehajlatlan olvasó közönséget tiszta térre vezethessem s ezáltal a döntő Ítélet igazságos kimondását bírálata alá bocsájthassam. Kérem a t. szerkesztőséget, jelen helyreigazító válaszomat közlés végett felvenni. Maradván hazafiui üdvözlettel:

Petrich Ferencz.

Különfélék.- (Jtóhangok a niinisteri látogatáshoz. Mint utólag értesülünk, a lefolyt héten körünkben időző Perczel Béla igazságügyminister urat, Papé Gyula megyei főjegyző ur, midőn vezetése alatt a megyei tisztikar bemutattatott, egy emelkedett beszéddel üdvözlé. A minister ur válaszában igen hathatósan ajánlá az országos pártok fusiójának tényleges megvalósítása iránti törekvésekben való közreműködést. Ugyancsak a kir. törvényszéki elnök ur által adott diplomaticus színezetű ebéden a megyei tisztikar: Pápé Gyula főjegyző, Fördös Vilmos főügyész és Módly László föpénztárnok az urak által volt képviselve. — Simon Rudolf kir. törvényszéki elnök ur pedig 1737. ein. sz. a. a szegzárdi kir. törvényszék és kir. járásbírósághoz következő iratot intézte: Igazságügyminister ur ö nagyméltósága rendelete folytán a törvényszéki biró urak, a törvényszéki segédszemélyzetnek, úgy a szegzárdi kir. járásbiróság tagjainak ezennel tudomásra hozom, hogy a folyó évi October 11-én eszközölt vizsgálat folytán ő nagyméltósága teljes megelégedésének, adott kifejezést s engem bízott meg, hogy ezt külön irat által hozzam az illetőknek tudomására. Mit is ezennel teljesítek.

— fJölcskén a gyermekek közt nagymérvű roncsoló toroklob pusztít. Naponkint öt—hat áldozatot ragad el a járvány. A szükséges hatósági óvrendszabályok megtétettek.

a duna-földvári apátság javadalmát a nagyszombati egyetemhez az orvosikar fölállítására adományozta. Klimo György püspök 1754-ik visi- tatiója hiányzik a helybeli parochia levéltárából?! Gróf Eszterházi Pál László 1783. September 8-iki egyházlátogatási jegyzőkönyve szerint, a r, kath. lelkek száma: 5048; kikből magyar: 3618; német: 893; tót: 537; keleti hitű: 66. Kér puszta, mely ekkor 20 cseléddel, hol Földvár-, hol Paks-, hol Vajtához számíttatott, a következő 1784-ben német lakosokkal szállatott meg. A püspöki jegyzőkönyvben megrovatik, hogy a földváriak egész éjen át isznak, tánczolnak s hogy a barátok Nagypénteken, a vezeklők bucsujáratát a kálváriára vezetik. A lelkésznek meghagyatik, hogy prédikációiban az a katholikusok elleni szidalmaktól tartózkodjék s hogy ne mesélgessen, hanem az evangélium szellemében beszéljen.) 1785- ben II. József császár a ferenczi barátokat Duna-Földváron maghagyta, Tolnán, Pakson eltörölte.

1811. május 7-én Király József püspöki jegyzőkönyve talált Földváron </90 kath., 110 keleti hitü, 30 evang., 26 ref. és 5 zsidó lakost, és a zárdában nyolez ferenczi barátot.

Néhai Egyed Antal j* 1862. plébános ur följegyzése szerint, Földváron volt 1829-ben: 10,020, 1830-ban: 9256, 1831-ben: 8905 lélek; midőn t. i. az 1830-ki aszalyehsegben 800, a következő évi nagy kolerában 125L ember halt meg.

Az 1857-ki népszámlálás talált Földváron 13257, az 1870-ik ellenben csak 12382 lelket. Noha az 1863. és 66-ilc Ínséges két évben, mintegy száz szegény család Veröczemegyébe, Nasiczra költözött, kik közöl azonban sokan visszatértek; az 1870-iki népszámlálás előttem gyanús lévén, 1858. óta, a kath. parochia születési és halálozási anyakönyveit egybevetve úgy találtam, hogy ámbár voltak évek, mint 1858 és 1868, midőn az 550'és 568 születtek számat á 681 ós 717 halottaké tetemessen haladta