Tolnamegyei Közlöny, 1875 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1875-09-01 / 35. szám

szállni méltóztatott, engedje t. szerkesztő ur, hogy a n. é. közönséget vámosunkban előfordult nevezetesebb eseményekről tudósíthassam. — Először is hát — mind nem mindennapi eseményt felemlítem, hogy városunk három szülöttje mutatá be a szünidők alatt első sz. miséjét az urnák. Ezek névszerint: Till Jakab, Veisz János és Schmidt János. — Következik azon szomorú esemény, mely városunkat, folyó hó 13-án ■érte. T. Fuchs József Paks városának derék és becsületes, ernyedetlen ■szorgalmú, buzgó 8 tevékeny főjegyzője] megszűnt élni, ö nincs többé; de emléke soká — igen soká élni fog. — Szegény főjegyzőnk ! alig hunyta be szemeit s már is nagyban foly a korteskedés. A pályázat ^xnég nincs is kihirdetve s már is nem több csak öt párttal találkozunk. ■Erről majd többet annak idejében. — Hála Isten! nagy sokára postahivatalunk is betöltetett. Postamesterré lett t. Balázs Sándor ur a „Közlekedés“ szerkesztője. Üdvözöljük azon reményben, hogy benne egy de- rék, becsületes és pontos hivatalnokot nyerünk. Ezennel maradok a t. «szerkesztő urnák alázatos szolgája Eichmayer J.----Báttaszék-donibovár-zákányi (duna-drávai)“ vasút. „Nagypi

áuyok“^ megállóhely megnyitása. Folyó évi September hó 1-én Bony- hád és Szászvármáza állomásai közt fekvő 74. sz. őrháznál megálló hely fog nyittatni személyek felvételére „Nagy-Mányok“ elnevezéssel. Vegyes Ivanataink ezen helyről 1 pereznyi tartózkodás után a következő időkben ^fognak indulni: a Báttaszék-felé közlekedő 1. sz. vonat 10 óra 59 percz- |kor eBte, a Báttaszék-felé közlekedő 3. sz. vonat lóra 55 perczkor délután, a Zákány-felé közlekedő 2. sz. vonat 1 óra 23 perczkor délután, a Zákány-felé közlekedő 4. sz. vonat 4 óra 33 perczkor reggel. Összes ^állomásaink e megálló helyre közvetlen menetjegyeket fognak kiszolgál- Ktatni; e megállóhelyen azonban csak a legközelebbi és Kaposvár állo- Imásig fognak menetjegyek kiadatni, tovább utazni szándékozóknak tehát ott új menetjegyet keilend váltaniok. — A menetjegyért járó díj azon utazóktól, kik a megálló helyen szállnak a vonatra, a megelőző állomástól számitva fog beszedetni; azon utazóktól pedig, kik e megálló helyig utaznak valamely más állomásról, a megállóhely után legközelebb következő állomásig számitott díjak fognak beszedetni. Ugyanez áll a jípodgyás/.ra nézve is, mely azonban a megálló helyröl^csak kivételesen szállittatik el, mely esetben az esedékes szállítási díjak a következő állomáson fizetendők le. Budapesten, 1875. augustus havában. — Az igazgatóság.

. — Piacziár. Szegzárdon 1875. évi augustus {hó 28-án. Gabona. Búza egy mérő: 5 frt. Kétszeres egy mérő: 4 frt. Rozs egy mérő: 3 yfrt. 50 kr. Árpa egy mérő: 2 frt 40 kr. Zab egy mérő: 1 frt 80v kr. Kukoricza egy mérő: 2 frt 50 kr. Burgonya egy mérő: 1 frt. Liszt. Szinliszt egy mázsa: 12 frt. Zsemlyeliszt egy mázsa: 10 frt. Kenyérliszt egy üfázsá: 9 frt. Uérczéliszf égy mázsa: 8 frt. Főzelék-féle. Ris egy font: 20 kr. Búzadara egy iteze: 12 kr. Árpakása egy fönt: 20 kr. Borsó |fegy iteze:, 18 kr. Lencse egy iteze: 10 kr. Bab egy iteze : 10. kr. Köleskása egy iteze: 7 kr. Széna. Kötetlen egy mázsa: 3 frt. Kötött egy ■názsa: 3 frt 20 kr. Szalma: Ágybavaló zsuppszalma egy mázsa: 1 frt. 67 kr. Alomszalma egy mázsa: 1 frt. Tűzifa. Cserfa egy öl: 16 frt. Tölgyfa egy öl: 14 frt. Puhafa egy öl: 9 frt. Lámpaolaj egy font: 28

kr. Fagygyu gyertya egy font: 34 kr. Szappan egy font: 24 kr. Nyers fagygvu egy font: 22 kr. Hús. Marhahús egy font: 24 kr. Juhhus egy font: 20kr. Sertéshús egy font 32 kr. Szalonna egy font: 50 kr. Disznózsír egy font: 60 kr Marhazsir egy font: 60 kr.

Felelős szerkesztő: Boda Vilmos.

■M-t't-l I I I I H-H iH llH H+H

t

Hirdetmény. '

Ezennel közhírré tétetik, hogy nagyságos Bernrie- der Lászlóné, született Friderici Rozália és Friderici Rudolf ur tulajdonához tartozó belaczi úri birtok 1000 □ öles részletekben 12 év alatt 24 féléves fizetési határidők mellett magán önkéntes árverés utján folyó évi September 2-án és következő napjain Belaczon a helyszínén eladatni fog.

Venni szándékozók a helyszínén megjelenni szíveskedjenek.

Szegzárd, 1875. augustus 25-én.

Totth Ödön,

ügyvéd,

mint ngs. Bernrieder Lászléné saül Friderici Rozália meghatalmazottja.

Hirdetmény.

A bátaszéki terezianumi alapítványi uradalom részéről ezennel közzé tétetik,, hogy a vadászati jog az egész uradalomban Írásbeli ajánlatok utján 6 egymás után következő évre haszonbérbe adatni fog.

10% bánatpénzzel ellátott és 50 kros bélyegre irt ajánlatok folyó évi szeptember hó 5-ig déli 12 óráig az uradalmi főtiszti irodában, a hol a feltételek is betekinthetők — elfogadtatnak.

Bátaszéken, 1875. évi augustus 23-án.

53- (1—1-)

B

Az uradalmi főtiszti hivatal.

nevezetes dolgokat regél is róla: nem vagyok biztos dokumentumok birtokában. Az utókornak jut hát a feladat János diák körösi strageseit a 1 történelem lapjaira feljegyezni.

Kezdem hát ott, a hol a mythost felváltja a história.

János diák hármadfél év múlva, — az első félév végén — visszakért a két emeletes kollégiumba. A rósz nyelvek eme Mahumed-féle fu- tamodás szavát úgy akarták kimagyarázni, hogy János diáknak bizonyos események miatt szűkké lett Nagy-Körös városnak roppant kiterjedésű határa; de mi ezt merő rágalomnak tartjuk.

Tehát János diák ismét Kecskeméten volt. Az ifjúság — okulva a múltakon, -— nehogy ismét elszalaszsza, a legnagyobb előzékenységgel fogadá. Alig hogy megérk ezett, azonnal ebédre hívták; — szállást kerestek neki; — meglumpoltatták; — egy szóval mindent elkövettek, hogy Iránta való tiszteletüket a lehető legnagyobb mértékben kimutassák.

János diák mind ezt méltóságos arczczal fogadta. Es ez pompásan illett neki. Harmadfél év alatt nagyon megemberedett. Szálas termete rengett a kövérségtől, — felfelé kunkorodó lángszin bajusza negédesen díszelgett termetes órra alatt, mely merészen nyúlt ki a semmiségbe. — Jpárga nanking inexpressible, lilaszin mellény, haragos zöld atilla, szürke pörge kalap ékíték herculesi termetét, — se nagy metamorphosíshoz illetőleg pipaszára is megnyúlt vagy két araszttal, görbe szopókát kap- yán egyszersmind. (Folytatjuk.)

_______ Rhadamantus.

Adatok Tolnavármegye történetéhez.

1

Általános eszmélkedések.

(Bírálatul megyénk monographus&nak ajánlva.)

Bármi munkával elfoglalva, ha csak kissé tájékozva vagyunk is a terrénumon, első és főszükség, hogy rendszert alkossunk magunknak.

Múltkor t. szerkesztő úrhoz intézett levelemben kiemeltem, hogy szintén Tolnamegye történetét illető előmunkálatokat teszek ; most szabadjon ez eljárásnál szerintem követendő eljárás, rendszer, elvétve forrásokról értekeznem. Nem lesz-e fölösleges munka talán, mert ily kérdéssel kevésbé foglalkozó előtt is világosabb lesz a helyzet, ö általa s talán utáuna soha föl nem fedezendő adat illő helyre behelyezve általa s mindenki által értékesítetni bir.

, Mi általán kis területek történetét illeti, az a historiographiában egész külön szempont alá esik. Véleményem szerint iránya annál érdekesebb a történet, mennél kisebb térre szorítkozik olvasása is, csak hogy ezek száma területarányában fogyatkozik. Mert a felsorolt speciális apróságok csakis azon egyéneket érdekelhetik, kik a helyszínét, sokszor szereplő családokat, vidéket ismerik. Apróságokat pedig ily munkában elkerülni nem lehet. Itt csak Guizot vagy Thiers iskoláját követni akarni ép oly czélszerütlen, mint nevetséges; fatalizmus vagy his- torico — philozophia ily határok közt keresztülvihetetlen. Ha modort kell választani, csak Thyerri Ágosté lehet, hogy az író előtt lebegjen, az ö elbeszélő modora, az ö lépten-nyomon személyeivel együttérző nemes keble, phantasticus irálya. Ily télé könyvet egyedül ily előadás tehet érdekessé. Avagy a különféle századok birtokviszonyai, ha úgy létáni- aként volnának egymás mögé állítva, ki birna végig rágódni, ki olvasná végig a nyersen feltálalt pápai regestrumot, adólajstromokat ? kell, hogy azokat az iró részekre felosztva úgy dolgozza fel, hogy előre érdekessé téve, személy, helyeket, mint jellemző, megvilágító adatot örömmel fogadottá tegyen olvasó előtt. Igen nagy gondot ad az ily könyvek írójának — a stylus is. Folytonos tekintettel kell lennie olvasó közönségére, mely kicsike ugyan, s e kicsiségben is — minden elemet egyesít magában. — Hogy elég legyen téve a nagytudományu történetiró, méltóságok, müveit és félig müveit középosztály, sőt a teljes járatlan laikus kívánalmainak is, oda majdnem nagy ügyesség szükséges! (Folytatjuk.)

Öreg Ádám.