Tolnamegyei Közlöny, 1875 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1875-09-01 / 35. szám

35. sz;ám. Szegzárd, szerda szeptember 1-én. Harmadik évfolyam 1875.

TOLMUI KDZLŰirf

TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP.

Előfizetési díj:

Égészévre ..............................4 frt.

Ki

adóhivatal:

Szei’kesztöi iroda: Fejös-ház. Ilirdetsi díj:

Félévre ........ 2 frt.

Megjelen minden szerdán.

Szegzárdon Széchenyi-utcza 172. szám.

Háromhasábos petit sor 10 kr. Bélyeedij minden iktatáskor 30 kr.

Egyes példány ára 10 kr.

A fogyasztási egyletekről.

1. . ; ’ ■" , V:-'-’

Szegzárdon egészséges mozgalom indult meg, az önsegély termékeny erényét fejlesztendő; fogyasztási egyletet alakítnak. Ez intézmény megyénkben első lesz, azért talán nem czéltévesztett dolog ismertetésével a helyi közlöny szűk terét foglalni.

Termelés, megtakarítás és fogyasztás a három közgazda- sági működés-irány, mely az önsegélyzési egyleti tevékenységét is három osztályra csoportosítja, ösztönt adván közö9-termelési megtakarítási és fogyasztó-egyletek szervezésére. Ez utóbbi egyesülés azon czélból történik, hogy a résztvevők a háztartási főbb, kellékeket jó minőségben, teljes mértékkel és jutányosán szerezhessék be s e mellett fogyasztásuk arányában megtakarításokat, sőt tőkegyűjtést is eszközölhessenek.

Az egyletet nem vállalkozók, de a fogyasztók alapítják és vagy szállítókkal szerződnek, vagy saját Üzlettel működnek. — A szállítókkal, még pedig lehetőleg a tagok többségéhez legközelebb lakó iparosokkal és kereskedőkkel szerződő-egylet a megtakarításokra az Által tesz szert, hogy az iparosok és kereskedők, kiknél az egyleti tagok bevásárolnak, a folyó piaczi árakból bizonyos százalékot leengednek az egylet javára s ez képezi az egyleti hasznot. A vásárlás csak készpénz-fizetés mellet történhetik, mi szintén kitűnő gyógyszere az általános eladósodás erkölcsi sebének. Hogy pedig a százalékelengedést szabatosan ellenőrizni és a tagok osztalékát is kiszámítani lehessen: az egyleti tagok és szállítók közötti adás-ve vés „bevásárlási jegyekkel,“ melyek az egyleti pénztárnál készpénz-fizetés mellett váltatnak, történik. Itt tűnik már fel a fogyasztási egylet azon rendkívüli előnyt, hogy az egyleti nyereség a tagokat fogyasztásuk arányában illeti, tehát a nagyobb mennyiségben fogyasztó nagyobb megtakarítást s tőkésítést eszközölhet s a nagy családdal biró apa házfentartási gondja a nagyobb tőkésítés örömével eny- hítetik.

A saját üzlettel működő fogyasztási egylet közvetlenül maga tesz megrendeléseket és szolgálja ki saját üzlethelyiségében a tagokat. Az egylet nemcsak a javak fogyasztását közvetíti, hanem e javak szerzését is előmozdítja. Áruit a rendes piaczi áron adja és a nagyban vásárlás jövedelmét a tagok közt szintén fogyasztásuk arányában osztja fel.

Az egyletbe bárki beléphet. Minél szegényebb valaki, annál drágábban él, mert apró részletekben minden áruczikk sokkal drágább. Minthogy pedig a fogyasztási egylet áltál annál többet nyerhet „aránylag“ valaki, minél kisebb mérvben fogyaszt: a munkás osztálynak legnagyobb jövője ily egylet. — De anyagi és erkölcsi hasznát a társadalom bármely rétegéből toborzott tag is élvezi. Egy szegény hivatalnok mikor apává lett, belépett a fogyasztási egyletbe és a reá esendő osztalékot fiának felsőbb tanulmányi alapul szánta. Evenként 600—800 irtot, fogyasztván és ez után 40—50 frt osztalékot nyervén, 18 év alatt nemde 1200—1309 frt tőkét gyűjtött csupán a napi fogyasztás révén az egyetembe lépő fiú számára? A stutgarti fogyasztási egylet jelenté 1867-ben, hogy ott egy özvegy asszony,

ki főzésből tartja fenn magát és árva leánykáját, egy év alatt 2234 frtot forgatott az egyletnél és 147 frt osztalékban részesült; minthogy pedig évi” osztalékát nem veszi ki, hanem az egyletnél gyümölcsözteti, bizton réméli, hogy 18 év alatt leánykája számára a semmiből 4000 frt hozományt takarít meg.

A fogyasztási egylet üdvös intézménye 1843. óta, mikor, először alakítatott, óriás mérvben elterjedt minden művelt országban. Lélekemelő az anyagi és erkölcsi eredmény, melyhez első alapítói rövid 3 évtized alatt jutottak. Hadd álljon itt az első fogyasztási egylet vázlatos története, amint azt Írva találjuk. A legrégibb, legelső fogyasztási egylet a rochdalei, melynek alapítói magukat angol büszkességgel „becsületes úttörőknek“ nevezték; még életben levő alapítóinak önelégültsége, .mellyel egyesülésükre visszatekintenek, ép oly természetes, mint az atyának ‘nemes önérzete, ha jól nevelt gyermekeit és unokáit szemléli.

1843-ban ősszel Rochedaleban gyapjú-fonást s szövést űző 28 iparos a nyomasztó életgondok közt azon belátásra jutott, hogy jó lenne megtakarítani azon nyereséget, melyet tőlük ház . vaskos mészáros, a durva szatócs, és egyéb szívtelen üzletbarát. Egyik a 28 közül következőleg beszél az egyletről: a 28 bajtárs hetenként 20 fillérrel egy-egy font sterlinget rakott ösz- sze s így jutott az első év vége előtt 280 frt tőkéhez, melyen lisztet, vajat, czukrot vásárolt s ezt árulni kezdte 1844 deczember 24-én egy ziigutczának igénytelen kis házában. Kicsiny volt a tőke, kicsiny a bolt, de nagy volt a nevetés, mely- lyel az új vállalatról s a 28 kereskedelmi herczegről beszéltek az utczafiuk, szatócsok’és szomszédok. De a 28-as társaság tagjai nem jöttek zavarba. Minden harmadnapon más-más árult az igénytelen boltban, mely csak reggél és délben állt nyitva. Rövid idő múlva thea és dohány is helyt talált a boltban, noha még akkor is csak garasos füzetke volt a főkönyv. Ki gondolt volna a kettős könyvvitelre! a kis bolt nem hitelezett és nem tartozott senkinek. 1846-ban már husvágáshoz láttak s nem sokára úgy tapasztalták a szomszédok, hogy már ama 28 társra jött a sor nevetni. A boltocska szembetűnően nőtt a választékban, a vevők tömegesen látogatták és nagygyá növeltek a 28-as társaságot, és — — — lett belőle hatalmas nemzeti egylet, jól díjazott könvvivővel, segédekkel, boltosokkal és máig is díjtalanul szolgáló választmánnyal. 1850-től kezdve az egyleti tagok száma, a forgalom, nyereség és egyleti vagyon soha nem remélylett és fejlett mérvben gyarapodik. 1868. januárban a rochedaeli egylet 6823 tagot számított, az egyleti törzsvagyon 1541520 frtra ment; 30 áruhelyiséget tart nyitva és pedig 15 vegyes kereskedést, 3 ruhatermet; a csábító kirakatok helyett emez egyszerű felirat „a becsületes úttörők kereskedése“ adja tudtunkra, hogy az egylet helyiségéhez jutottunk , melyben minden házi és élelmi czikk kapható, az egyleti húst 6 mészárszékben mérik, hol évenként legalább 5000 marha vágatik. Az egylet árult 1868-ban 3408923 frtot és ezzel nyert 499428 frtot. A főraktár 4 emeletes, faragott kőből byzánthi stylben épült palota. Van óriás sütödéje. 120000 frtot építkezésre szántak s csinos házacskákat építnek j az iparosok számára. Az egylet visszafizetéseket is tesz, szám-