Tolnamegyei Közlöny, 1875 (3. évfolyam, 2-52. szám)
1875-08-04 / 31. szám
és tűzoltó-egylet működő tagjai nevében beadott kérvényt siker koronázta, mert nevezett biztosító-társaság igazgatósága egyleti czélokra 100 frtot adományozott, midőn tehát az átvett 100 frtot nyilvánosan nyugtatnám, egyszersmind a nevezett társulat melyen tisztelt igazgatóságának, valamint a szegzárdi takarékpénztár igazgatója, Kramolin Emil urnák, választmányának és ügynökének Mehrwerth József urnák, kik az említettem kérvényt pártolólag terjesztették fel, mélyen átérzett hálás köszönetét mondok. Szegzárdon, 1875. július 31-én. Boda Vilmos, a szegzárdi önkéntés tornász- és tűzoltó-egylet főparancsnoka. — A nemzetközi gabnavásár, mely molnárok, sütök és égetők részére szükséges gépkiállítással lesz összekötve, folyó évi augustus 23. és 24-én tartatik meg Bécsben. A lajtántúli tartományok kormánya megengedte , hogy a vásár a világkiállítási palota körében tartassák meg s a vasúttársulatok, á menni szándékozókat nevezetes szállítási ár kedvezményben részesítik. A napirend az aratás eredménye felöli közleményeket foglalja magában. Jelentkezések a bécsi liszt- és gabnatözsdéhez in- tézendök. _ Kihez szóljunk a szegzárdi utseprés kérdésében ? Hetenként szorgalmasan öss zesöprik a fő-utcza szemetét és halmokba hordva ott hagyják, hogy a szélnek legyen mit széthányni ismét, — a jövő héten majd összekotorják ismét. Nevetséges fél munka. A kit e dolog intézése illet, szíveskedjék a szemétsöprés után az elhordásról is azonnal rendelkezni. — Tolnainegyei távírók forgaloni-kiniutása 1874. évről. Szeged nappali szolgálattal 4108 magán, 88 állami sürgönyt küldött, 4251 magán, 68 állami sürgönytjvett,*373 sürgönyt közvetitett,l.376 szolgálat, sürgönyt indított, összesen feldolgozott 9264 sürgönyt. D.-Földvár tavirdai forgalma 7129, Paks-é 8182, Báttaszék-é 3148, Tolná-é 6467, Bonyhád-é 6774— Meghívás. Szt.-Lörinczen 1875. évi augustus hó 15-en a tanuló ifjúság által, a helybeli ev. templom százados évfordulójának ünnepe alkalmából, a nagy vendéglőnél tartandó s tánczvigalommal egybekötött jótékony czélu „Műkedvelői színi elaödásra,“ mely alkalommal adatik: „Sziget a szárazon.“ Vígjáték 1 felvonásban. Irta: dr. Grubiczy László. Személyek : Kurucz Boldizsár, földbirtokos: Greifenstein István. Melanie leánya: Destek Agnes k. a. Kurucz Gáspár, nyugalmazott tanár, Boldizsár öcscse : Vigand János. Zsolnai ügyvéd: Szabó Pál. Mérley mérnök: Gyalog István. János, kurucz B. inasa: Síkos Károly. Julcsa, Melanie szobaleánya: Prehauszer Etelka k. a. Ezt követi: „A k ö z ü g y e k.u Vígjáték 1 felvonásban. Irta Bérezik árpád. Személyek: Kenderfalvi Há- ber Ferencz, gazdag polgár: Greifenstein István. Etel leánya: Hütter Teréz k. a. Olga leánya: Destek Agnes k. a. Lakos Andor, Olga vőlegénye: Dunajcsik János. Lorant ügyvéd: Szigeti József. Gocsi Muki: Varga György. Tnas: Varga János. Szobalány: Prehauszer Etelka k. a. Belépti díj: személyjegy 1 frt. Családjegy: 3 frt. Kezdete 6'A órakor, este. A tiszta jövödelem néhai Nagy István volt dunántúli evangélikus superintendensnek állítandó emlékkő költségei fedezésére fog forditatni. Az előadást tánczvigalom fogja követni, melyre a nagyérdemű közönséget tiszteletteljesen meghívja: a rendezőség. — Honvéd gyakorlatok, A 66-ik számú magy. kir. honvédzászlóalj, — melyhez e megye duna-földvári, simontornyai és dombóvári járásai szolgáltatják a legénységet, — az idei őszi gyakorlatát Pakson folyó évi augustus 21-töl szeptember 22.-ig terjedő időköz alatt tartja meg. A 67-ik számú honvédzászlóalj, — melyhez a központi és a völgységi járásbeliek soroztainak, folyó évi augustus 15-töl ugyanezen hó 30-ig Mohácson gyakorolja legénységét s augustus 31-én gyalog Pécsre vonulván Kassára megy, hogy részt vegyen a (szeptember 1-töl 15 ig tartandó nagy gyakorlatban. Tudatjuk egyúttal, hogy a nagyméltóságu m. kir. honvédelmi ministerium részéről legközelebb kibocsátott rendelet szerint Atyja, jóravaló jámbor iparos volt egy kis faluban. Azon mesteremberek közé tartozott, kiket az olympusi istenek korszakában cyclop- soknak neveztek. Most kovács mestereknek titulálják őket. A kis Jánoska kedves vendég volta háznál. Egyike volt a lelkem! atyjának, anyjának szemefénye. A boldog szülék nem tudtak hova lenni örömükben s már előre tervezgették," hogy Jánosnak tanult emberré kell lenni. Jánoska termetére nézve tagbaszakadt, erős gyerek volt s testi épsége mellett bámulatos szellemi tulajdonokat árult el már kis korában. A könyvek iránt különös előszeretettel viseltetett. Atyja nem győzött elég komáromi kalendáriumot venni a babkárostól, mert Jánoska azonnal kézbe kaparitotta s tüzetes tanulmány tárgyává tevén a papiros minőségét nem nyugodott addig, mig szemmel láthatólag és kézzel fog- hatólag be nem bizonyító, hogy a papiros nagyon könnyen szakad. De ezért a jó szülék világért sem haragudtak volna! Sőt midőn Jánoska egy-egy eltépett kalendárium szomorú foszlányai felett diadalmasan tapsikolt húsos tenyerecskéivel: a boldog apa jósló ábrázattal mondó,: Hogy szereti ez a gyerek a könyvet! Meglássátok, pap lesz belőle! Minél inkább növekedett Jánoska, annál nagyobb mértékben mutatkoztak rajta a jeles szellemi tehetségek, még pedig oly sokféle irányban, hogy végre a jó szülök nem tudtak megállapodni Jánoska jövendőjének meghatározásában. Alig volt Jánoska négy éves, midőn már vitézi bátorsággal fülön csipte a házi komondort s felkapván annak bundás hátára, úgy meg a honvédek ezután évosztályonként és pedig minden évben a 2. 3. 4. 6. és 8. évosztálybeli honvédek, tehát a folyó évben az 1874. 1873. 1872. és az 1870-ik évben felavatottak fognak a fegyvergyakorlatokra beidéztetni. — Elenörzési szemlék. A 69-ik számú közös gyalogezred a folyó évi ellenőrzési szemléket e megye területén levő szabadságos és tartalékos katonák fölött következő rendben tartja meg: A központi járásban Szegzárdon október 13., 14» és 15-én; a völgységi járásban október 17., 18. és 19-én; a duna-földvári járásban Pakson október 16., 17. és 18 án, Duna-Földvárt pedig [ugyanezen hó 20., 21. és 22-ik napjain; és végre a simontornyai járásban Gyönkön október 17., 18., 19-én s még esetleg 20-án is. Ezen szemlékre minden szabadságos és tartalékos katona, — a ki a folyó évben tényleges szolgálatban vagy fegyvergyakorlaton nem volt, megjelenni tartozik; és ha valaki bármi okból ettől elmaradna, az a fentebb kitett ezred székhelyén Székes-Fehérvárott folyó évi november 13-án utószemlén megjelenni köteles. — Szegény ember nem p&rölhet. H. G. kakasdi lakos 111 frt. 79 krt. hátrahagyásával eltűnt testvérének holtányilvánitása iránt pert indított 1871-ben. A per folyamán a curiai ítélet kihirdetéséig 30 frt. 95 [ kr. készpénz kiadása volt, ügyvédjének és a pergondnoknak díjait ide nem számítva, és eltekintve attól is, hogy az adóhivatal Ítéleti illetékül 12 frtot követel, s igy a perből 3 Ítélet után mintegy 100 frt. kiadása van, de még fölemelt illetékre is lehet kilátás, ha a reclamatio nem sikerül. Enynyi költség és koczkázattal pedig azt nyerté a kereső fél, hogy testvére holttá nyilváníttatván-----------a fennmaradó pár forint iránt, örökö(j lési perre utasittatott. — Duna-Szent-György lakosságát a múlt hét egyik éjjelén a községi rendőröknek ,,tüz van1* kiáltása, — az idei termés asztagokban ájlván — nagy rémületbe hozta. Elégett egy ház, azonban a háznak közvetlen közelében álló szalma-kazalt, a lakosoknak az oltás körül való fáradhatlan munkássága megmentette. — Ez alkalommal, a most égett ház közelében már háromszor előfordult tűz miatt, a gyújtogatás gyanújába vett házi gazdát a felbőszült néptömeg ,,tüzbe vele“ kiáltások közt kutatván és az épen üzleti dologban távol voltat sehol sem találván, feleségén akarta a rettenetes nép ítéletet végrehajtani; de a jókor odaérkezett községi bírónak sikerült az aszonyt eltávolítani és a népet lecsillapítani. — Mondják, hogy a ház értéken felül volt biztosítva és állítják, hogy midőn a szobába bejutottak, a bútorzatot benn a szokott helyén találták ugyan, de az értékesebb holmik sehol föltalálhatok nem voltak. — Ezeket azonban csak mondják és állítják, de a szájról-szájra járt hir igaz voltát, sem a jelen voltakkal igazolni, sem annak terjesztőjét eddig kinyomozni nem lehetett. — Duna-Sz.- Györgyön és vidékén számtalan csibe, lúd és kacsa lopás történvén, a községi bíró a rendőröknek szigorúan meghagyta, hogy a lopót vagy a tetten való éréssel, vagy másként, de okvetetlen kitudják. — A rendőrök utánna is láttak a dolognak é3 egy embert mindjárt harmadnap tyúkokkal megszalasztották, rövid időn pedig a baromfival megrakodottat mesziröl kisérve, akkor, midőn már szobájába akart terhével bejutni, az ajtóban letartóztatták. — Ez alkalommal a tolvaj és a rendőrök közt czivódás támadván, az utóbbiak egyike harapást, másika arczul csapást, a tolvaj pedig kapott—------------senki nem tudja. Ez, t. i. a b aromfi lopás mindennapi dolog talán az olvasó előtt, de a szent-györ- gyi annyiban nevezetes, hogy eddigelé nem találkozott senki, ki a baromfiakat magáénak vallotta volna. — Miért? Mert a tolvaj a szegzárdi és más börtönökkel ismerős „Kaszás“ nevű hires lókötök testvérje lévén, általános hiedelem, hogy az illető a tárgyak felismerése által magának csak nagyobb veszedelmet szerezne. nyargalt rajta, mint egy kamcsatkai chevauxlegers. Ilyenkor a boldog édes anya örömtelve sóhajtá: „Nézzétek a lelkem a Jánoskát! Hogy megüli azt a Bodrit, — mintha csak a hátából nőtt volni ki. Bizonyosan huszártiszt lesz belőle!“ Ha a műhelybe kocsit vittek vasalni, Jánoska nem nyugodott addig mig, a kerékkötő lánczot valahogy el nem csente. Nagy csörömpöléssel húzta vonta aztán maga után keresztül kasul udvaron, ütszán, konyhán, kerten, — úgy hogy édes atyja kénytelen volt örömtől ragyogó arczczal ezt a megjegyzéstfjtenni: „Vigyázzatok rá! Ebből a gyerekből indzsellér lesz!“ Hát még mikor a czirmos macskát megfogta s oda tartotta a bodri kutya orra elé! Azt volt ám csak gyönyörűség nézni! Milyen csetepatét vitt veghez az a két allat! Hogy pisszegett a macska, — hogy pofozta a termetes komondort, — milyen furcsán vicsorgatta fehér fogait az érdemes házőrző, midőn orra czimpója közvetlen érintkezésbe jött a czirmos macska éles körmü első labaival. Hogy kaczagott aztán ennek a gömbölyű Jánoska! Vagy mikor összegyűjtötte a szomszéd gyermekeket az udvarra játszani s játék közben összeveszitette őket egymással, milyen furfangos ábrázattal tudta egyiket a másik ellen heczczelni! Ilyenkor a boldog szülök mosolyogva mondogaták: „Ebből a gyerekből bizonyosan prókátor lesz!“ (Folytatása következik.) Rhadamanins.
