Tolnamegyei Közlöny, 1875 (3. évfolyam, 2-52. szám)
1875-07-28 / 30. szám
lünk közölni szíveskedjenek, hogy igy mi megyénk ez évi termelő viszonyainak hü képét terjeszthessük a közönség elé, sikertelenek maradván, kénytelenek vagyunk tudósításunkban csak azon körre szoritkozni, mely előttünk közvetlen tapasztalataink alapján ismeretes. Igaz, hogy Tolnamegye már kezdettől fogva azon 5 megye közé soroztatott, mely- lyel a természet ez idén leginkább éreztette mostohaságát, még is nem lehet állítani, hogy a termés, legalább Szegzárd és vidékén kivétel nél- kül rósz lenne. Vannak egyes birtokosok, különösen, kik az ugarrendszer szerint művelik földjeiket s a földnek á kiraerüléstöli megóvására gondot fordítanak, hogy középszerű terméssel dicsekedhetnek, még is általában az eredmény a középszerűn jóval alól maradt. Ez áll a gabna- nemüekre, mig a kukoricza és krumpli, mely hivatva van a hiányt pótolni, semmi kívánni valót sem hagy hátra. A mi most már vidékünk legfőbb jövödelmi forrását: a szőlőt illeti, az még mindig igen kecsegtető, ámbár ennél is azon ominosus és fokozatos csökkenés van folyamatban, mely ez évben majd minden terménynél, mintegy rendszeresen bekövetkezett. A tavasszal anynyi borra volt kilátás, hogy a szőlősgazda aggódva vette boi’dókészletét szemle alá. Most már majdnem biztossan állíthatni, hogy leszámítva egy pár új ültetés szőlőt, mely rakva van fürtökkel, a legtöbb csak jó középtermést igér. Hozzávéve, hogy a szegzárdi hegylánczczal összefüggésben levő várdombi, nánai,* öcsényi, de- csi, pilisi, alsó-nyéki, báttaszéki és bátaí határban levő szőlőket többé kevésbé a jégverés is pusztította, az összes termés, még azon alól is foghat kiütni. Szegzárdon, de leginkább Báttaszéken, mely községet a jégverés is leginkább érte, gyenge zölarothadás is van folyamatban. Időjárásunk, mely julius közepén gyakori erős záporesökben volt gazdag, a pár nap óta beállott erős felszél folytán, kezd száraz jelleget felvenni, a mi, hogy állandó legyen, igen kívánatos volna, mert szőlő, kukoricza és krumpli el van látva elegendő nedvességgel, a nedves időjárás ellenben a gyéren kiültött és betakarított gabnanemüek romlását volna képes előidézni. — A szegzárdi népbank évi közgyűlése ez önsegélyző egylet működésével teljesen meg volt elégedve s az elnöki jelentés örvendetes tudomásul vétetett. Megválasztattak: alelnökül: Stokinger János, ügyvédül: Eötvös K. Lajos, választmányi tagokká : Adler N. János, Tausig Lipót, Babits Mihály, Csötönyi Pál Grunner, Leitersdorfer József, id. Ferdinand Antal, Hayt Gábor, Angyal Ferencz, Katzenbach Lajos, Bóvári Ferencz, póttagokká: Ferencz J ózsef, Debulay Antal, Samu Péter, számvizsgál- lóknak: Straszky Károly, Krón Sámuel, Leitersdorfer Mór, póttagokul: Kamarás Fülöp és Morvay Károly. — Tánczvigaloin. A tolnai nemzeti casinó saját helyiségeiben folyó, évi augusztus hó 15-én tánczmulatságot rendez. Kezdete 8 órakor. Belépti díj 1 frt. Családjegy 2 írt 50 kr. — Ismét egy áldozat. Folyó hó 26-án a szegzárdi kir. járásbírósághoz Tolna község bírája távirati jelentést intézett arról, hogy Tar- nóczky Simon tolnai lakos a régi Dunaág melletti domoklási csárda közelében „egy lyukban agyonütve találtatott.“ Az azonnal fogana • tositott nyomozás és t.-széki bonczolat azonban — mint értesülünk — a rémes gyilkosságról keringett hireket oda redukálta, hogy nevezettnek halála nem másak bűnös tettének, hanem vagy a nevezett vigyázatlanságának, vagy pedig a szerencsétlen véletlennek ^vétkezése. Az eset részletei következők: a dokomlási révésznek mások figyéhneztetése folytán tudomására esett, hogy a tolnai Dunaágban egy hullát hoz a viz a rév felé ; a révész csolnakba ülvén, az időközben a viznek^Tolnamegye felöli partján a füzgalyaltban fennakadt hullát felkereste, a nyakára erősített kötélnél fogva a partra húzta és ott egy rögtönözött sírba eltemette. Gondoskodása arra is kiterjedt, hogy a sírra keresztet tett, de arra nem, hogy az esetről jelentést tett volna. Mint mondja, azon hiszemben volt, hogy ez egyike a budai nagy zivatar áldozatainak s ha valaki keresi, a keresztről rá akadhat. De a hulla kifogásáról a fama közvetítésével az elhalt rokonai kiket a szerencsétlen egy hét előtt hagyott el s kik hosszú távolléte raiat már aggódtak — értesülvén, a hullát kiásták és a rajta levő öltöny-darabokról Tarnóczky Simonra ismertek, az o szlásnak indult hullán észlelt felületes sérüléseket pedig erőszakos tett nyomainak vélték, mit azonban az orvosi vizsgálat megczáfolt, mert a hullán levő felületes börsértések csak nevezettnek halála után a vizbeni ide oda ütődés folytán keletkezhettek, a halál oka a vízbe fulás volt. Az elhalt egyike volt a tehetősebb földmiveseknek. — Heti piaezi ár Szegzárdon, 1875-ik évi julius 24-én. Gabna félék. Búza: 5 frt 25 kr. Kétszeres: 4 frt. Bozs: 3 frt 50 kr. Árpa 2 frt 40 kr. Zab: 2 frt. Kukoricza: 2 frt 50 kr. Liszt. Finom liszt: 12 frt. Zsemlyeliszt: 10 frt. Fehér kenyérliszt: 9 frt. Barna kenyérliszt: 8 frt. Zsúp: 12 frtjával 16 kr. Alomszalma: 15 frtjával 13 kr. Széna: 10 frtjával 31 kr. Széna. Kötött: 3 frt 20 kr. Kötettlen 3 frt. Tűzifa. Cserfa: 16 frt. Tölgyfa: 14 frt. Puhafa: 9 frt. Hús. Marhahús: fontja 24 kr. Só: fontja 8 kr. Lámpaolaj: fontja 28 kr. Bor. Ujbor itezéje: 20kr. Öbór: itezeje 24 kr. Ser: itezéje 16 kr. Gyertya. Steárin gyertya: fontja 66 kr. Fagygyugyertya: fontja 36 kr. Zsír. Marha zsir: fontja: 60 kr. Sertvés zsir: fontja 60 kr. Szalonna: fontja 50 kr. Szerkesztői izenetek. Dubnitzky László urnák. Hőgyészan. Bocsánat! önnek neve tévedésből a félévi új jegyzék készítése alkalmával kimaradt. Mai naptól kapja Ön az elmaradt példányokat s intézkedtünk nevének bejegyzése iránt. Grubiczy Géz amurnak. Budapesten. Szives Ígérete teljesítését várjuk. Szekszárdi Állami LevJNr Felelős szerkesztő: Boda Vilmos. Értesítés. Szegzárdon a Széchenyi-utczában 1085-ik szám alatti házban két lakás és egy bolt bérbe adandó. — Bővebben értekezhetni Mayer János, háztulajdonosnál. (39. 1—3.) . A. ^ A ^ ▲ A m. a. A. ^ ^ a Értesítés. Szegzárdon a Széehnnyi-utczában 641-ik sz. alatti házban egy emeleti lakás bérbe adandó. — Értekezhetni Konstanczer Ignáez háztulaj- 0 41. (1-3.) O o donosnál. zik a képviselőjelölttől, a hivatalra pályázótól, a perlekedő polgártárstól, sőt még a férjhezmenni akaró hajadontól is, hogy mennyi pénze van? Ha pénze nincs, bármely nem és társadalmi osztálynak legyen is tagja, elmehet oda, a hol a part szakad. Na most már miként mondjon le valaki az élet egyetlen rugójáról, hogy egy olyan képzelgő tervnek kiviteléhez járuljon. Ilyén bolondot, ugyhiszem Bartinai ur, keveset fog fogni. Ez az egyik terv, mely a szegzárdi legelöfelosztásra vonatkozólag felmerült, de ezenkívül van ám még sok, melylyel sorra akarok foglalkozni, mert hát a czibk czíme megvan, ahhoz kell alkalmazkodnom, de meg a tárczaczikknek is okvetlen ki kell egy nyomatott hasábot adni 8 igy akár tetszik, akár nem, én még félhasábon át a marhalegelö felosztása körüli terveket fejtegetem. A másik terv, na az még furcsább. Vannak sokan, igen sokan, a kik azt a Chanaán földjét, úgy mint eddig volt, megakarják tartani marhalegelönek. Persze ez igen jól esik annak, ki ahhoz a legelőhöz semmi jogot sem formálhat, de azért con amore használhatja. Idefogad vagy tiz pár lovat vidékről bérbe s kézzel foghatólag demonstrálja, hogy a törvény oltalma alatt annélkül, hogy tolvajnak kellene lenni, jövedelmet húz más birtokából. Megvallom őszintén ez a terv genialis voltánál] fogva leginkább tetszik nekem, s ha én reám bíznák, én a sarjadozó füvet már Szt.-György napján lelegeltetném, hogy ne is nöjjön utána más, mert ha van, az a társadalmi osztályok egy részét a dologtalanságra szoktatja s legtöbb lókereskedövé. válik. Tavasszal megveszi a lovat 50 írtért s ősszel eladja a bőrét 10 frtért. Van-e a világon briliansabb geschaeft! Ezért is szeretik anyian. A harmadik terv a külteleknek akarja a legelő nagyrészét odaadni. Erről a tervről szakértői véleményem az álmoskönyv alapján, mely azt mondja: ludhust enni jó, —*az, hogy ez a terv a kültelkeseknek; jó. A negyedik meg háztulajdonosi minőségéből kiindulva, azt hiszi, hogy legigazságosabb lenne a beltelkeseknek adni a legelőt; mert hát bármikép csórálja-morálja az ember a dolgot: a ki benlakik a városban, az már csak több ember a kint levőnél s a mi a városi lakosságnak adatik, azt csak nem lehet a pusztai embereknek kezére játszani. íme a tervek egy része. Sajnálom, hogy nem folytathatom. De annak is meg jön az ideje. Most térhiány miatt bekell fejeznem czikkemet, de félre értések kikerülése végett kijelentem, hogy én nem vagyok az a vezérczikkezö _______ Bartinai.
