Tolnamegyei Közlöny, 1875 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1875-07-28 / 30. szám

Különfélék.

— Szerencsétlen halál. A faddi Dunaág folyó év julius 23-án délután 5 órakor megrendítő szerencsétlenség színhelye volt. A megyénkben állomásozó 8-ik huszárezred 5 tisztje ugyanis azon időben elment fürdeni s ladikba szállva, egyenként a Dunába ugráltak. Legutolsó volt Gagylaky Károly cs. kir. hadnagy, ki hütözés végett legtovább maradt a ladikban, mig nem ő is négy, a közelben úszó társai után, a vizbe ugrott. Társai hiába várták újjolagos felszínre jutását s keresése végett elkövetett minden* nemű erőfeszítéseik sikertelenek maradtak, mert midőn a viz felvetette, már halva volt. A szerencsétlen alig huszonnégy éves fiatal embert valószínűleg rögtöni szélhüdés érte. Halála annál több részvétet keltett fel, mert tanulmányait a bécsújhelyi akadémiában végezte s így képzett tiszt volt, de e mellett a társadalmi téren csendes, mívelt modorával sokak tetszését kinyerte.

— Jótékonyság. Ványek Végezel varsádi föerdész ur 1 frtot küldött be hozzánk azon megkereséssel, hogy azt a budai vizkárosultak részére gyűjtendő alaphoz csatoljuk. Midőn ezen adományt nyilvánosan nyugtatnánk, egyszersmind az adományozó urnák a szenvedők nevében hálás köszönetét mondunk.

— Hóbort. Szűcs József ismeretes bajai ügyvéd egy nyomtatásban megjelent nyílt kérelmet intézett Szabó Miklós úrhoz, a budapesti kir. ítélőtábla elnökéhez, melyben sem kevesebbet sem többet nem kér, minthogy a kalocsai kir. törvényszék azon tagjai, kik öt elítélték, jószág- és fejvesztésre ítéltessenek. Kiváncsiak vagyunk, hogy a kir. tábla tagjait mimódon kéri kivégeztetni, ha azok is törvényesnek találják elitéltetését.

— Örönmapok. Majd alig múlik el közben egy nap, melyen a kocsik egész sora a vidéki tanintézeteket látogató fiatalságot ne szállítaná városunkba a szülök nem kis örömére. Hej! realgymnasium, polgári iskola, hol késel az éji homályban ?!

— Kofafutás. Az időjárás nem igen kedvező a kofákra. Múlt szombaton az eső három Ízben is elmosta őket a piaczról a mindenkor oly éktelen lármával szaladtak szét, hogy a tűzoltók majdhogy lárma jelt nem adtak.

— Képviselőtestületi gyűlés. Szegzárd nagyközség képviselőtestülete folyó évi julius 24-én közgyűlést tartott, melyben intézkedés történt a bírói kézbesítések eszközléséről, kézbesítő közegül Laky Ferencz községi jegyző neveztetvén meg. Ugyanazon alkalommal a képviselőtestület a budai árvízkárosultak javára, tekintettel a község nyomasztó pénzügyi állapotaira, 50 frt adományt szavazott meg.

— Megyei közgyűlés: Tolnamegye évnegyedes közgyűlését foly$ évi augusztus 12-én tartja. A meghívó és tárgysorozat a következő: 144 ein. sz. 1875. Tolnamegye bizottságának ez évi harmadik rendes közgyűlését ezennel folyó évi augusztus 12-kére kitűzvén, — at. ez. bizottsági tag urakat ezen, Szegzárdon a megyeház nagytermében délelőtti 10 órakor megnyitandó közgyűlésre meghívom. Kelt Kis-Kajdacson 1875. julius 22-én. Perczel István, s. k. Tolnamegye főispánja. Tárgysorozat:

1. Alispání időszaki jelentés. 2. Az üresedésben levő megyei állatorvosi állomásnak választás utján betöltése. 3. Belügyminister ur válasza: az idei költségvetés kiadási tételei közti átruházási jog megadása iránt tett felterjesztésre. 4. Ugyanannak körrendeleté : a vásári forgalom rendezésére szolgáló szabályrendelet alkotása iránt. 5. Belügyministeri intéz- vény: a felső-ireghi erdő-alap iránt a község és az ottani ref. egyház- község közt fenforgott kérdés tárgyában ; és Iregh község képviselőtestületének ezen űgygyel kapcsolatos határozata. 6. Vallás és közoktatási miniszter ur körrendeleté: a külföldi orvostudóri oklevelek s azok alapjáni gyakorlat tárgyában. 7. Az 1876-ik évi közmunkaváltság megállapítása.

8. A választott bizottsági tagok sorában támadt hézagok betöltése iránti

intézkedés. 9. Az alispán jelentése: a mértékhitelesítő hivatalok életbeléptetése iránt tett intézkedésekről. 10. Ugyanannak javaslata: a nyíl. vános beteg ápolási költségek fedezésére szolgáló pénzalap kezelése iránt.

11. Pestmegye szabályrendelete: a községjegyzöi nyugdíj-intézetről. 12. Ugyanazon megye átirata: a madocsa-ordasi határkérdésben. 13. Vesz- prémmegye átirata, melylyel a kölcsönösség elvét nyugdíjazandó községi jegyzők irányában elfogadja. 14. Gömörmegye körlevele: az 1870. XLII. t. ez. 82. §-ának módosítása iránt. 15. Sopronmegye átirata: az 1874. XXXIII. t. ez. 42. és 52. §-ának módosítása tárgyában. 16. A nemzet- gazdasági egylet megkeresése: az iskolai takaréktárak létesítése iránt. 17. A magyar orvosok és természetvizsgálók meghívása a folyó évi augusztus 27-én Élőpatakon megtartandó közgyűlésre. 18. Tiszti ügyészi vélemény: a vadászati jog iránt Bonyhád község és Pirkner Konrád közt fennálló szerződés felbontása tárgyában a községi képviselőtestület által hozott határozat ellen Pirkner Konrád által beadott felfolyamodványra vonatkozólag. 19. A kömlődi hídnak megyei segélylyel történendő hely. reállítása iránt Kömlöd község részéről benyújtott folyamodvány következtében a helyszínére kiküldött bizottság jelentése. 20. A Kocsolán létező megyei épületek újabb felbecsléséről szóló jegyzököny. 21. Köz- ségi költségvetések és számadások. 22. Tolna nagyközségnek kaszárnyaépítésre szükségelt 15000 forintnyi kölcsön felvétele iránti határozata. 23. Felső-Nyék község folyamodványa: a tolna-somogyi határvonal kiigazí- tása iránt. 24. Egyéb időközben beérkezendő tárgyak. Kelt Szegzárdon, 1875. julius 22. Döry Dénes, s. k. álispán.

— Veszett eb. Folyó évi julius 25-én délelőtti órákban a vásártéren nagy ijedtséget keltett egy veszett eb megjelenése, mely egy megyei börtönör csizmájába harapott s egy arra haladó fiatal leány ruháját letépte. Kiss Mór helybeli iparos megkísértette agyonlőni, de ez neki a körülmények folytán nem sikerült s a kutya folytatta futását a városon keresztül. Hogy hová lett, mai napig sem tudja senki. A megmarttak orvosilag megvizsgáltatván, kitűnt, hogy sértetlenek s így szerencsétlenség csak a veszett kutya fajrokonain történt, melyek tömegesen össze- fogdoztattak s részint agyonlöYettek, részint felügyelet végett a gyepmesternek átadattak.

— Nyilatkozat. A szegzárdi úrbéri perben a legelő elkülönzés kérdésében 1875. évi julius 22-én kibocsátott felhivásból értesülvén, hogy alolirott folyó hó 21-én a helybeli nagy vendéglőben tartott értekezlet alkalmával alakított bizottmány tagjává választattam; — minthogy pedig ezen értekezleten jelen sem voltam és a választás tudtom és beleegyezésem nélkül történt, és én azon bizottmányt meg nem hatalmaztam, hogy érintett felhívásában engem mint bizottsági tagot megnevezzen; ez okból kijelentem, hogy az érintett választást el nem fogadom és a bizottság nevében kibocsátott felhívás szerkesztésébe be nem folytam ; és annak kitételeit nem helyeslem. Kelt Szegzárdon, julius 25-én 1875. Kön- czöl Dániel.

— TanAgy. A helybeli rom. katb, iskolákban folyó hó közepén tartattak meg a zárvizsgák a körülményekhez képest általán kielégítő eredménynyel. Egyes osztályokban teljes élvezettel balgattuk a kis polgárok korukat meghaladó feleletét. Az illető tanító urak méltó elismerést érdemelnek különösen azon szép vívmányukért, melyet a mértékek kezelésében mutattak fel. Oly ügyesen metereznek, litereznek és grámoz- nak a kis növendékek, mintha csak vérré vált volna bennök az uj sys* thema. — Fájdalommal constatáljuk azonban, hogy egyes osztályok a nyári tanfolyamban oly gyéren látogattottak, mint alig valaha. Reméljük, az iskolaszék megkísért mindent e baj orvoslására.

— Gabnateriiiésünk és időjárásunk, A községi jegyző s birtokos urakhoz intézett felhívásaink, hogy saját jól felfogott és a közérdek tekintetéből a gabnatermés eredményét és a termesztmények állását vet A r c z A.

Legelő tárcsa.

A tárczairónak, mint minden más hírlapi rovat kezelőjének, ha életrevalóságot akar tanúsítani, okvetlenül a közélet lüktetéseivel kell haladni s az az által vetett eseményhullámok közöl egyetmást ki kell halászni, hogy ha nem lesz is legelő (1), legalább nyomon követője legyen annak a mi körülötte történik.

Ezen magas czélt akarja elérni e czikk Írója is, mert tessék el-* hinni, az egyátalán nem volt reá befolyással, hogy a „Tolnamegyei közlöny" tisztelt munkatársai részint fürdőbe utaztak, részint készülődnek, részint a „dolce farniente“ lágy ölében himbálóznak, részint, — hogy is mondja a német élez: ef, a, u, lzzraatt-ok s így egyátalán irni kellett volna neki, akár akart, akár nem, akár volt ideje, akár nem.

A kéziratok tömege, a szellemes tárczaczikkek raja vette körül e sorok Íróját, de egyik sem foglalkozott azon tárgygyal, mely most Szegzárd, Tolnamegye székvárosában napirenden van, melyről most boldog, boldogtalan, hivatott és kontár, jogtudós és jogtudatlan, polgár, iparos, orvos, gyógyszerész, levélhordó és lámpagyújtogató nagy hanggal dis- sertál.

De hogy félre ne értessem, előre kell bocsátanom, hogy tisztelt olvasó e czikkben nem azon legelőről van ám szó. mely a szellemi téren foglal helyet s melyen a lélek szokott legelni, mert az a legelő, melyről én most írok, közönséges marhalegelő.

Valami Bartinai nevű munkatársa a közlönynek a lap elején ugyancsak komolyan folglalkozik vele, pedig de keveset ért hozzá. Én nem va- ' gyök szakértő, de ezt az egyet világosan kiértettem belőle.

Hallott a világ valaha olyan gyarló tervet egész komolysággal a világ elé bocsájtani, hogy azok a birtokosok, kiknek reménységük van abból a 3700 holdból, melyet Szegzárd az uradalomtól nyer, 10, 20, 50, 100 holdat, mint magántulajdont birtokba venni, csakúgy sundám-bun- dám odaajándékozzák a város egyetemének s annak egy részét közmí- velödési czélokra fordítsák.

Azután még 1848-ra hivatkozik, midőn a robottulajdonosok egy lelkesült pillanatban, olyan hebehurgyán lemondtak mindennemű kártérítési igényeikről. Hanem azt clméltóztatott neki felejteni, hogy 1848 nem 1875 s hogy az óta 27 sanyarteljes év vonult el a nemzet feje fölött, mely megtanított mindenkit arra, hogy a mai világ a szellemiség óriási fejlesztése mellett még is csak az anyagra állapított lehet.

Hallotta e valaki a mai korban példakép Diogenest említetni, ki j szegénységével tett hatást és vergődött hírnévre. Mai napság azt kérde-