Tolnamegyei Közlöny, 1875 (3. évfolyam, 2-52. szám)
1875-10-27 / 43. szám
de sot a részvevők nagyon csekély száma mellett elviselhetlen is. Könnyíti a dolgot, hogy az előlegezés rövid időn visszatérül, és hogy a szövetkezés ez érdemben azt is határozhatja, a mi teljesen méltányos, hogy az, a kinek borából több kel el, az a hirdetési költségekhez is többel járuljon. Ez persze csak utólagos intézkedésnek lehet a feladata. Midőn ezekről (czimet) tudósítani s úgy saját maga, mint a haza érdeke nevében a hozzájárulásra fölhívni szerencsénk volna, hazafiui üdvözlettel kérjük (czimet) a mielőbbi nyilatkozatra s csatlakozás esetében az alairt szerződésnek, melyet Greger Miksa ur már szintén elfogadott — visszaküldésére ; hogy igy az illető szövetségi tagok, haladék nélkül hozzá láthassanak a vállalat további és teljes megalkotásához és szervezéséhez, mi már kizárólag az ő teendőjük lesz. Örömmel jelentjük egyúttal, hogy ez irányú törekvéseink a hazánk fővárosában levő s előmenetelünk iránt meleg rokonszenvvel viseltető derék angol föconsul, Monson ur, helyeslésével is nemcsak találkoznak, de mint biztos forrásból tudjuk, sőt Ígéretét is bírjuk e nagyfontosságu ügy az ö tényleges támogotására is számíthat. Megjegyezzük még, hogy aközlött szerződésnek aláírása csak azon esetben válik kötelezővé, ha látják a szövetkezők, hogy azt elégséges számban írták alá. Midőn a fenforgp fontos ügyet (czimnek) még egyszer melegen ajánlanék, megjegyezzük, hogy az egyesület jelen felhívása által csak azon hazafias kötelességnek akart eleget tenni, mely állása és feladatainál fogva minden oly esetben reá vár, a midőn gazdasági életünk nagy terén valamely közhasznú eszközlés az ö tevékenységét is szükségesnek mutatja! Fogadja (czim) legmelegebb hazafiui üdvözletünk kifejezését. Budapest, 1875. October 12. Korizmics László, mint az orsz. rpagy. gazd. egyesület alelnöke. Móricz István, mint az orsz. magy. gazd. egyesület titkára. D r Szekszárdi 1 Különfélék. I iiiami levéltár \ — Bartal György. A súlyos csapás, mely megyénket Bartal György elhuny távál érte, a legtágasabb körökben, még political ellenfelei közt is a legmélyebb részvétet kelti. Óriási előkészületek történnek, hogy a nagy múltú férfiú földi maradványainak eltakarítása öt és a megyét megillető fénynyel eszközöltessék. A levertség [általános. Betegsége lefolyására nézve megemlítjük, hogy már a folyó év tavaszán elkezdett -betegeskedni s a folytonos hányás családját, orvosait és a nagy közönséget rendkívül aggasztotta. A jurnalistica úgy, mint egyesek azonban csak suttogva beszéltek róla, nehogy aggasztó betegségének hire hozzá is eljusson. Ót magát egész a legutóbbi időkig folytonos bizalom táplálta egészsége helyreállása iránt. A nyáron át a fürdőket kereste fel s azoktól várt enyhülést. Több levele forgott közkézen, melyeket részint a fürdőkből, részint hazaérkezése után Faddról Szegzárdra intézett, s melyek mind életben maradása iránti hitéről tesznek tanúbizonyságot. Daczára azonban, hogy betegségének jeleit különösen családja körében eltudta titkolni. Az utóbbi időkben mégis alig maradt fenn valami kétség az iránt, hogy elfogjuk őt veszteni. A megyei főorvos Sass István gyógykezelte. Később azonban egy pécsi hírneves orvos is meghivatott beteg ágyához, ki a bajt gyomorkatarusnalc [nyilvánító. Az életre kelt remény azonban nem sokára ismét jelnémult, mert a bekövetkezett rákos kihányás minden kétséget eloszlatott. Már vagy négy hét óta az ágynak döntetett. Jó kedélyét vidorságát* egy [pillanatra sem veszté el, még halála előtt pár nappal is egy helybeli ügyvéddel, ki neki ügyeiről referált, tréfálódzott. Egy megható episód is fordult elő, mely igen lehan- golá. Orvosa és környezete tele beszélte fejét, hogy javulásnak indult, minek folytán egy tükröt kért, hogy annak valóságáról meggyőződjék, de alighogy beletekintett, elfordult tőle ezen szavakkal: vigyétek el, hiszen ez már halálfejet mutat. Halála előtt négy nappal agonisálni kezdett, mi a szomorú esemény bekövetkezését jelzé. — Bartal György elhunytéról szoló gyászjelentés következőleg hangzik : Özvegy Beleházi Bartal Györgyné született Bonyhádi Perczel Erzsébet fájdalomtól megtört szívvel tudatja felejthetlen forrón szeretett férjének Idősb Beleházi Bartal György, országyülési képviselőnek Fad- don folyó évi October hó 25-én reggeli 4 órakor, hosszú betegség folytán a halotti szentségek fölvétele után életének 56-ik és boldog házasságuk 24-ik évében bekövetkezett gyászos kimultát. A boldogultnak Ihült tetemei folyó hó 27-én délelőtti 10 órakor fognak a faddi 3Írkertben örök nyugalomra tétetni s ugyanakkor az engesztelő szentmise-aldozat is az Egek Urának bemutattatni. Faddon, 1875. évi October hó 25-én. Legyen emléke áldott és béke lebegjen hamvai fölött! — Egy felvilágosult polgár. A helybeli tűzoltóság főparancsnokához a következő levelet intézte városunk egy derék polgára, melyet úgy, a mint írva van, egész terjedelmében közlünk: Bocsánatot kérek, hogy bátor vagyok igen becses személyét levelemmel terhelni. De nem tudom elfojtani az érzést bennem a szegzárdi tűzoltóság iránt. A tűzoltásnál jelen nem lehetvén, mert a vetésből jöttem. Mikor jöttek a tűzOMrtOVl V vq m mór nv olKt.t montfim. Midőn iött a tűzoltóság igen meglepett, hogy láttam a derék férfiakat a kocsit huzni fényes délben, mikor azt sem tudták sokan, hogy tűz volt. Nagyon csodálom, hogy a város lovait be nem fogták, no de sokszor ez nincs otthon. Hanem én ■ azt ajánlanám, hogy ha meg nem sértem, legyen szives aláírást nyitni a tűzoltóságnak egy pár ló szerzésere, hogy a ki mivel akar hozzá járulhasson, nem hiszem, hogy a publicum legalább a vagyonosabbja ezt feine karolja. Én részemről szívesen aláírok 5 frtot; van a városháznál a lónak helyiség, majd alkalmilag szóval megbeszéljük. Maradok tisztelője: T. J. egy szegzárdi polgár. — Tűz Szegzártlon. Folyó évi october 22-én déli 12 órakor a . kerti utczában egy Bottyán János és Király József által közösen birt ná- I das ház ismeretlen okból kigyulladt, az összeszaladó szomszédság ál-/ tál azonban az égő nádtető közepe csakhamar leveretvén, eloltatott. Aj helybeli tűzoltóság az újvárosi templomban történt jelzésre azonnal meg-j indult szereivel, de a városháznál ló nem lévén, az utczában volti kénytelen a kocsikat elfogni, hogy a vész helyén megjelenhessen; al nagy távolság miatt azonban tiz perez múlt el, mig ez megtörténhetett.! Odaérve, a szegzárdi polgárság, mely mindég jó tűzoltó volt, a büszke-j ség egy nemével mutatott az eloltott üszkökre, mely körülmény örven- j detes jele azon nemes versenynek, mely a tűzoltóság s az oltás- j nak előbbi feltétlen urai, a polgárság közt, az ellenségeskedés minden j színe nélkül fejlődni kezd. Dicséretet érdemelnek: id. Ferdinánd Antal j és Fahrner János urak, úgy Töke Antal helybeli lakos kocsisa, kik a : a tűzoltókat és szereiket a helyszinére szállíták. Annái nagyobb megró-} vást érdemel az a haszontalan városi kocsis, ki a városi raktárnál le- \ vén, a helyett hogy kötelességéhez mérten a helyszinére sietett volna,'; pipázva ballagott 1 óra tájban haza felé. Lóhiány miatt kénytelen volt a tűzoltóság egyik gépét a sárban maga vonszolni a szertárhoz. A tűzoltóság megteszi kötelességét, midőn egészsége, élete veszélyeztetésével anyagi haszon nélkül siet a szorongatottak segélyére, de azt ne kívánja tölök se a város se a közönség, hogy a szereiket maguk szállítsák a feneketlen sárban! — A „Xéptanodából“ vesszük át a következő közleményt: ,A Dombovár-járási kath. népnevelök-egy le te folyó évi September 9-én Tamásiban tartá rendes őszi értekezletét. Az egylet 3 évi feu- állása s tisztviselőinek ugyan annyi évi működése letelvén, elnök Horváth János egy oly igen jó alkalmi beszéddel előzte meg a szokásos leköszönést, a mely nemcsak elismerést foglalt magában a szorgalmas ténykedés, de megrovást is mindennemű mulasztásokért. Általában a mélyen érzett ügyszeretet s részrehajlatlan igazságérzés kifolyása lévén e beszéd, végeztével a nagy számmal összegyűlt tagok a szó 1 lót megéljenezték. Ezután korelnökül Német István gyula-jovánczai tanító ur egyhangúlag felkéretvén, a gyűlést uj tisztviselők választására hítta fel. Elnöknek újra Horváth János, álelnöknek Kutnyánszky József, pénz és könyvtárnoknak Kapossy György és jegyzőnek Kiss István választatott meg. Mi megtörténvén, az elnök egyéb teendők sorozatát vévé fel. A napi rendre kitüzötteken felül (?Szerk.) tárgyaltatott a „Pécsi tanító-egylet“ részéről a megyei tanfelügyelöségek ujjá-szervezése tárgyában nm. vall. és közokt. minister úrhoz intézett emlékirat, melyet a gyűlés egész terjedelmében magáévá tett és a vall. és közokt. minister urnái annak pártfogását kérelmezni határozta. Továbbá felolvastatott a tanítók nyugdíjazásáról szóló országos törvény. Annak előnyei- vagy hátrányairól több tanító szólott, de különösen Ftdö. Sisovich János gyula-jovánczai pléb. ur, az említett törvény egyik pontjánál oly figyelemre méltó megjegyzéseket tett, mely a tanügy iránti nagy érdekeltséget valamint általában a tanítók javára táplált őszinte jó akaratát tanusítá. Határozlatott végre, hogy minden egyes tag nyugdíj törvényre nézve tett észrevételeit folyó évi november hó 1-ig az elnökhöz beküldje a végett, hogy e hozzá szólások alapján, a bizottsági tagokkal egyetemben ö egy iratot készítsen, mely a nm. vallás és közokt. minister úrhoz, — mint egy testületnek eme törvényre tett általános véleménye — felküldessék. — Sajtóhiba. Múlt számunk 3. oldalán 10. sor „pártolóját“ helyett ápolóját, a 13. sor „nyilvánosan“ helyett nyilvános olvasandó. — Tűz Ocséiiyben. Folyó hó 23-án délelőtt Ambrus Ferencz öcsé- I nyi lakos háza kigyulladván, egészen leégett. A kigyulladás oka ekko- 1 ráig ismeretlen. — Kegyelete» gyász ünnepély fog tartatni folyó évi november 5-én Sz.-Imre napján Kajdacson. Ugyan is e napon fog fel szenteltetni Pécsy József tolnai prépost által ama Mauzóleum, mely boldog emlékű Stankovanszky Imre néhai felejthetetlen és nagyérdemekkel gazdag Tolnamegye főispánja sírja felett hátrahagyott gyermekei és mély bánatu nővére méltóságos báró Gerliczy özvegy nő által, nagy költséggel és az epiteszetre nézve remek kiállítással, Ízléssel és a nagy hazafihoz méltó emlékül Geiger Flórián tolnai építész által lön felépítve ; mely felszentelés végeztével a Mauzóleumba a boldogultnak sírja felett felállított oltárnál ugyan csak a felszentelő prépost ur által az engesztelő sz.-mise áldozat fog a Mindenhatónak bemutattatni és a kereszténység szent hittanaihoz mért példás életéről, szeplőtlen hazafiságáról, a megye kormányzásában! bölcsességéről,] igazságj szeretetéröl, bokros érdemeiről, emberbaráti sze- retetéröl, a szegények iránti jóságos szivéről emlékbeszéd tartatni, átszellemült lelkére pedig az örök nyugalom és menyei boldogság az Egek
