Tolnamegyei Közlöny, 1875 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1875-10-06 / 40. szám

I t A gazdasági egylet szőlőiskolájára ....... 5250 „ A gazdasági találmányok istápolására . . . 2100 „ Mező gazdasági pályamunkákra aranyban .................... 2100 „ A m. kir. természet tudomány társulatnak.................... 525 „ A magyar földtani társulatnak . t........................ 525 „ A p esti zenedének ........................................................... 525 „ Az első magyar festészeti akadémiának......................... 1525 „ A kertészet és gyümölcstenyésztésre ......................... 1260 „ A nemzeti muzeum érmei gyűjtésére.............................. 1059 „ Elem i iskolákban adandó díj, és segély-osztályra . . 4725 „ Mária Valeria föherczognö születésekor hazai czélokra . 10000 „ A pesti kereskedelmi akadémia alapítására . . . . . 2100 „ A pesti zene akadémiának és szemle kiadásra . . . 11700 „ A pesti köztelekre........................ . 10500 „ /A lánczhid alapkő letételét ábrázoló képre.................... 6300 „ A pesti polgári kórháznak .................................................. 2100 „ Va kok intézetének alapítására . . . . . . . . . 3150 „ Szegény gyermekek kórházának alapítására.................... 1050 „ Kis dedóvó intézetek alapítására . . . . ... . . 1525 „ A pesti görög és oláh szegények intézetének .... 1050 „ Bölcsödének Pesten . . . . . . . 100C „ Budapesti kereskedői kórháznak ................................... 525 „ A pesti izraelita kórháznak............................................. 420 „ Be rzsenyi költőnk sírkövére.............................. 525 „ A nöegyletnek évenkint fizettetik pénztárából .... 210 „ A gödöllői reform, egyház javára 1050 „ A tolnai pléh. templom kifestésére................................... 3000 „ A tolnai templomtér köveztetésére ........ 1500 „ A tolnái leányiskola felállítására........................................ 588 „ Albrecht föherczeg alapítványához ................................... 10500 „ A tárnoki tüzkárosultaknak . . . . . . . . . . 1150 „ Tolnai iskolákra . ... . . ... • . . • . 1000 „ A budapesti iparosoknak........................ 2100 „ A nem zeti lovarda javára . . -............................. . 5250 „ Tü zkárosultaknak . . ... . . . . . * . . . 1050 „ A magyar önkéntesek részére lovak vásárlására . . . 5550 „ A Kazinczy alaphoz......................... 525 „ A magyar országos műcsarnokra .... . ... 3000 „ A budai árvízkárosultaknak . w ....... . 2000 „ Gróf Széchenyi iratainak megvételére ...... 3000 „ A Tolnán“ alakítandó lovassági kaszárnyára ajándéko­zott egy barátkolostort nagy fundussal és szilárdon épült melléképületekkel 20000 írtért, mely 50000 frttot megér; e czélra áldozott tehát . . . ... . ... . . 30000 ,r. és igy csak ezen tudvalevőkre összesen.......................... 260078 ,, A nemes báró ur, kinek kedve telik a jótékonyságban, mert az öntudat öröm sugarakkal tölti meg keblét, még betegségében sem felejti el nemes szive sugallatát, igy csak röviddel ezelőtt átadá Tolna városá­nak egyik urasági kastélyát, melyben 5 terem, 11 szoba van, három melléképülettel, nagy parkkal és udvarral a felállitatni tervezett polgári iskola javára, mit nagy hálával fogad a vái’osi közönség; mert ez által sok ezer forintot hozottá közmivelödésnek áldozatul. Kedves benyomást tesz mindegyikünk keblébe azon ténye is, mely által a szegénységre jutott Medveczki tolnai lakóknak, mely családnak atyja és anyja meg- halálozván, az uradalmi pénztárba járandó összes adósságát 152 frttot elengedé és ez összeget a hátrarnaradt négy árvának javára az árvatárba letéteményezni rendelé. A hol ennyi sok jótékonysági tény a hazafiságot, közművelődés iránti buzgalmat, az emberiség iránti szeretetet, a szegények iránti részvétet, a minden jó, szép és nemes iránti vonzalmat hirdeti, ott nem csoda, hogy számtalanok fohásza emelkedik az éghez esdve, hogy ez tartsa meg még sokáig e nemes életet a legjobb egészséggel. P, J. Különfélék. — Hymen. Jeszenszky Kálmán báró és neje született derskóci Moravchik Klotild örömmel jelentik: hogy fiuk János 1875. évi September hó 26-ik napján, Szent-Ivány Ilonával — szentiváni Szent-Ivány Ferencz és neje szentiváni Szent-Ivány Johanna leányával, — Budapesten házas­ságra lépett. Változatlan boldogságot kívánunk az ifjú párnak! — Nyilatkozat. A „Tolnamegyei Közlöny“ legutóbbi számában megjelent közleményemben az ott jelzett törvényellenes eljárással téve­désből vádaltam Bencze Ferencz szegzárdi lakos s megyei pandúrt. Minthogy én nevezettet személyesen nem ismerem s neve velem tévesen lön közölve, ennélfogva vádamat Bencze Ferencz irányában ezennel nyilvá­nosan visszavonom s kérem a tisztelt szerkesztő urat, jelen soraimat be­cses lapjába felvenni. Tisztelettel maradván Báttaszéken 1875. október hó 2-án, alázatos szolgája: Fischer Dávid. — Érdekes lelet. Kiss Adolf tamási jegyző ur értesít bennünket, hogy f. hó 14-én Sovány András által a „tuskosi“ szőllöben ásatott kut- ban — 18 öl mélységben — egy állítólag mamut" álkapczadarab meg- kövesült állapotban találtatott, mely még öt zápfogat foglal magában. Daczára, hogy a metszőfogak s ezekben az álkapcza eleje hiányzik* mégis a meglevő darab hat font nehéz — 5 %“ széles és egy láb hosz- szu. Egy-egy fog 1V2" hosszúságot tesz. — (Rd.) Levelezi in. T. ez. szobaaszonynak Rozi néninek. Báró Sándor utcza Buda Pesten. — * * * Halotti kéinlevél. Andics János hulaja történt tervenes orvosi szemle után mivel a haló mód nelkel enyészetnek indult miről hamarabb e takarítanod kél. Kelt N.-D. . . . g. septb. 1875. 15. Dr. H. ............& O ...., — E csodabogár documentum eredetijével, — kí vánatra szolgálhatunk. — (Rd.) Germanisatió Pécsett. Baranyavármegyében, hires Pécs városában van Zsolnay Vilmos valóban nagyszerű kereskdése, mely nem csak megye, de országszerte is ismei’etes. Szinte hihetlen — de azért még is igaz — hogy e kereskedésben, még a tőzsgyökeres magyar vevő számára is német számlákat állítanak ki. Szinte gyönyörűség olvasni az pegett; galvanicus rángatózással kapkodván testüknek azon részéhez, melyen — általános divat szerint — ülni szokás. A lánykák kötényük- [ kel törülgették könynyeiket; a fiuk meg a mándli ujjával; megláttatva egyszersmind félreálló szájacskáikat is, melyeket a fájdalom vagy az ijedség különböző fokához mérten kisebb nagyobb mértékben jobbra- balra húzogattak, vonogattak. A lelkész benyitotta az ajtót. — Ugyan mit csinál rektor ur ezekkel a gyerekekkel? Úgy sivi- tanak, mintha ölnék őket ! János bassus hangon felelt: —* Rendet csinálok tisztelendő úr! A lelkész oda szólt ahhoz a kis fiúhoz, a ki még folyvást ott rído- gált a terem közepén. — Miért sírsz fiam Pisti? A Pisti gyerek jobb kezével könynyező szemei körül kotorászott, baljával pedig hátulról tapogatta az ütenyrendszer alkalmazása által oko­zott sérelmeket. — Me-me-rae-megvert a-a-a rektram! •I — Hát miért vert meg? — Ne ne-nem tóm! Megvert mindnyáj ónk at. Uhüm ... A Beregi Palit is, a kis Miskát is, a Csótár Gyurkát is, a Pénzes Sárit is, a Bí­ró Pannit is...............Uhüm valamenynyit . . . ühürn ... a nagyokat is, meg az abécéseket is ... . . Csakugyan mindénik — kivétel nélkül — el volt náspángolva. A lelkész ur kihívta János urat a folyosóra. — Az Istenért! miért bánik eleinte is mindjárt ilyen kegyetlenül ezekkel a gyerekekkel? János higgadt méltósággal felelt. — A legújabb pedagógiai elvek szerint — melyeket verulami Bá- kó is helybenhagyott — figyelemre kell fektetni a fösulyt. Ez a sok paraszt kölyök egészen el kanászkodik a hosszú vacátió alatt. Tehát az első dolog az, hogy sorba kell valamenynyit verni mindaddig, mig csak a kellő fegyelem és figyelem megtartására alkalmasakká lesznek. Most délelőtt megvertem valamenynyit; délután újrakezdem. Ez igy fog folyni holnap, holnapután; egy egész hétig mindennap megcsapom mind a nyolezvan gyereket. Ez idő alatt folyvást a fegyelmet gyakorlom. Majd aztán kezdek a tanításhoz. Meglássa tisztelendő ur! olyan csendesség lesz itt mindig, hogy még a légydongás is meg fog hallatszani! — De hát valami oknak csak kellett lenni, hogy valamenynyit igy agyonkinozta! ? Okot ugyan most még nem adtak; elég illedelmesen viselték magukat; mert persze uj ember vagyok; de hogy tovább is igy legyen, szükséges az említettem pedagógiai elv szerint járnom el. Egy hétig mindennap: hogy beleszokjanak; aztán pedig csak alkalomszerükig: úgy szórványosan. A tisztelendő ur még ilyent nem hallott. — Hallja azúr! Ha még egyetlen egy tanítványát ok nélkül kínozni meri: hát akkor szűk lesz az urnák a porongfalvi határ! Értette? Most pedig tanítson! Alázszolgája! János ur már éppen készülőben volt tudtul adni a papnak, hogy otthon parancsoljon s ne avatkozzék az ő dolgába; midőn a biró, cu- rátor s egy pár szüle a nagy jajgatásra szinte oda érkeztek. Hallgatott, hát: úgy gondolván, hogy az okosabb enged. A lelkész pásztori bölcses­sége csak hamar elsimította a dolgot — s a muzsasereg ennelcutánna csak úgy szórványosan részesittetett az ütenyrendszer gyönyörűségeiben. Következett a vasárnap. János ur feltette magában: hogy letözi ezt a tudákos papot. Csak egyszer az orgona mellé ülhessen, csak egyszer hangját ereszthesse ki! Bámulni fog Porongfalva mint borjú az uj kapura és reszketni mint Bizanz Botond vezér csákányától! (De már igazán vége következik.) Rhadaiuantus

Next

/
Oldalképek
Tartalom