Tolnamegyei Közlöny, 1875 (3. évfolyam, 2-52. szám)
1875-10-06 / 40. szám
40. szám. Szegzárd, szerda October 6-án. Harmadik évfolyam 1875. TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Előfizetési díj: Egéa%éyre . . . . . . . 4 frt. Félévre . .. ......................... . 2 frt. Megjele n minden szerdán. Egyes példány ára 10 kr. Kiadóhivatal: Szegzárdon Széchenyi-utcza 172. szám. Szerkesztői iroda: Fejős-ház. Hirdetsi díj: Háromhasábos petit sor 10 kr. Bélyegdíj minden igtatáskor 30 kr. Szegzárd 1875. October 5. A szegzárdi polgári iskola felállítása már régen a vajúdás korszakát éli. Egy jó akaratú, de kissé hiszékeny és vérmesre- ményii munkatársunk már hónapokkal ezelőtt örömhangokban tört ki s annak valósulását hirdeté. Pedig a dolog úgy áll, hogy annak életbeléptetését még ez évről is el kell halasztanunk. Kíméletlenek tudnánk lenni, ha ennek okai nálunk volnának kereshetők. De tin megtettünk mindent. Könyörögtünk, kértünk, mert hát szegény emberek lévén ez a kenyerünk, sőt még a sok Írásbeli felterjesztést sem tartva elégnek, felküldtük városunk érdemes biiáját, hogy a holt bötüt egészítse ki élő szóval. A közoktatási ministerium egy kiváló tagja, — kit személyesen ismerni van szerencsénk s kitől éppen azért nem vártuk volna, azt felelte neki: hogy minek annak a miveletlen szegzárdi népnek az iskola. Hat persze, erre a mi szegény Togicánk szerint az volna a feieret, hogy éppen azért kell neki az iskola, mert miveletlen, de hát máshol másként gondolkodnak s mi nem arrogáljuk magunknak a csalhatatlanságot. A ministeriumtól kikerült felelet folytán létrejött nyommasztó hangulat azonban ismét a remény derűjének adott helyet, midőn a lefolyt hét egyik napján, a szomszéd megyétől, a szomorú pénzügyi viszonyok folytán szükségessé vált takarékosság szempontjából költsönkapott tanfelügyelő Salamon József ur, a közoktatási minister ur egyenes és határozott parancsa folytán községünkben megjelent s a közoktatási ministerium folyó évi 18905. sz. a. kelt leiratát hátrahagyva, eltávozott. Ez a leirat már nem olyan mostoha, mint a fentebb körülirt felelet s a mogorva irályon, mint egyik képviselőtestületi tag igen helyesen jellemzé, keresztül sugárzik a ministeri jóakarat. Abban már a minister nem tagadja meg egyenesen a felállítás engedélyezését, hanem feltételekhez köti. Első részében egy kis szemrehányást tesz a községnek és a volt tanfelügyelőnek, hogy a m. é. September 25-én 23530. sz. a. kiadott s a községgel háromnegyed év múlva közlött rendelet a tanfelügyelő részéről kellőleg nem tárgyaltatott s az eredmény a szükséges okmányok kíséretében nem terjesztetett fel. Később az urodalmi magtár épületének tanárlakásnak leendő átengedését határozottan megtagadva, kilátásba helyzi, hogy az iskola építésének megkezdése alkalmával az urodalmi kádárlak a község tulajdonába megy át. Azután ad egy jó tanácsot, hogy a vagyoni helyzetünknek meg nem felelő túlterjeszkedéstől óvakodva, állítsunk fel egyelőre csak négy osztályú polgári fi- és két osztályú felső leányiskolát. Majd rendes költségvetés felterjesztését rendelve el, leirata végén egy’ kis hideg zuhanyt alkalmaz, kifejtve, hogy az államsegély kérhetésének esete még nem akkor áll be, ha magából az 5% iskolai adóból nem fedezhetők az iskolai szükségletek, hanem akkor, ha az 5% adóból és ezzel együtt a községnek iskolai alapavagyona jövedelméből, ugyszinte egyéb eddigi iskolára fordított, vagy ezután arra fordítható bármely vagyonából és jövedelméből sem képes a község községi tanintézeteink törvényszabta szükségeit fedezni. Ezt a törvény rendeli s igy tudomásunkra volt, de éppen helyzetünkből kifolyólag kértük és kérjük az államsegélyt, a melyhez még soha semmiféle irányban nem volt szerencsénk. Éppen azért szeretnők egyszer valahára megizlelni! Most is midőn végre a kérdés megoldása concrét alakban lépett élőnkbe, — a mi eddig soha sem történt — nem fogunk késni a minister ur kívánalmainak eleget tenni, mert szívós természetűek vagyunk, községünk lakóinak javát őszintén szivünkön hordozzuk a a ministeri leiratot köteles hódolattal fogadjuk. Ez a szegzárdi polgári iskolaügynek jelenlegi állapota s nézetünk szerint is a képviselő-testület igen helyesen cselekedett, midőn az iskola létrejöttét elősegítendő, kebeléből egy: Br. Augusz Antal, Boda Vilmos, Ellmann Miklós, Kramolin Emil, Mehrwerth Ignácz és Stann Jakab urakból álló szükebb körű bizottságot küldött ki, mely a ministeri leiratban foglalt feltételek alapján minden anyagot előkészíteni s kész tervezet és költségelőirányzást beterjeszteni van hivatva. Ennyit a szegzárdi polgári iskolaügy jelenlegi állapotáról; legyen szabad azonban végezetül egy általános megjegyzést tennünk, nevezetesen: hogy az iskolaügy, nézetünk szerint — elsőrendben országos és nem helyi ügy. Azt ezen szempontból kell megitélni, rokon- vagy ellenszenvnek tárgya pedig éppen nem lehet. A közoktatási minister ur mély hálával fogadott jóakaratáról meg vagyunk győződve, kérjük ezt tisztelettel környezetétől is. Bartinai. Tolnamegye bizottságának 1875. évi September hó 28-án Szegzárdon tartott rendkívüli közgyűlése jegyzőkönyvéből. 236. Az igazolási-választmány a legtöbb adót fizető megyebizottsági tagoknak 1876. évi névsorát, a folyó évi augustus hó 13-án tartott rendes közgyűlésből 146. szám alatt nyert megbízáshoz képest oly előterjesztés kiséretéban mutatja be, hogy az ezen névjegyzék egybeállit- tása czéljából az 1872. LXII t. ez. 22. §-a értelmében folyó hó 21. és 22-ére kitűzött s jó eleve megyeszerte kihirdetett határnapokon tartott üléseiben arról győződött meg, hogy az adóhivatalok által beküldött adókimutatások ezúttal részint azért, mert az ezek egybeálittására kitűzött határidő rövid s illetőleg korai volt, részint és főleg pedig azért, mivel a folyó évben életbe léptetett uj adók még egészen kivetve s az adó főkönyvekbe bevezetve nem voltak, részben oly hiányosak, hogy azok teljesen megbízhatóknak nem mutatkoztak s ennélfogva nehogy valamelyik adófizető a rendelkezésre állott adatok esetleges megbizhatlan- sága miatt törvény-biztositotta jogának gyakorlásától elessék, czélszerü- nek és méltányosnak találná az igazolási választmány, ha névjegyzék közzétételével a jogosultaknak felszólalásra alkalom nyújtatnék s a beérkezendő felszólalások nyomán esetleg kijavítandó névjegyzék végleg csak a folyó évi novemberi rendes közgyűlésen erösittetnék meg. Az
