Tolnamegyei Közlöny, 1875 (3. évfolyam, 2-52. szám)
1875-07-28 / 30. szám
Harmadik évfolyam 1875. 30. szám Szegzárd, szerda Julius 28-án. BB SB TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Előfizetési díj: Egészévre .... . . . 4 frt. Félévre . . . . . . , . . 2 frt. Megjelen minden szerdán. Egyes példány ára 10 kr. Kiadóhivatal s Szeszárdon Széchenvi-utcza 172. szám. O Jv Szerkesztői iroda: Fejős-ház. Hirdetni díj: Három hasábos petit sor 10 kr. Bélyegdíj minden igtatáskor 30 kr. Szegzárd legelöfelosztási ügye. A legelő felosztás, mely a legtöbb embernél életkérdést képező „enyém és tied“ fogalom közvetlen érintésével jár, mindenütt az érdekösszeütközés és ennek folytán az izgalom nem közönséges mértékével szokott befejezést nyerni. így kell annak Szegzárdon is történni, mert mindég találkoznak,^kik magokat jogaikban sértve érzik s kik ennek folytán minden eszközt megragadnak, hogy valóságos, vagy vélt sérelmeik orvoslását kieszközöljék. A kik a kedélyek ily hullámzásának szemtanai voltak, nem ütköznek meg benne, hanem iparkodnak a kellemetlenségekkel járó természetszerű fejlődés lefolyását siettetni, esetleg aztjdehe- tőleg a helyes iránybani vezetéssel a törvényes téren megtartani. A szegzárdiak voltak már hasonló állapotoknak szemtanúi. Honnét tehát az animositás azon óriási foka, mely Szegzárdon mindjárt az első hírre , hogy vannak, kik az eddig követett legelő felosztási munkálatokat magukra nézve sérelmesnek tekintik s orvoslására a törvényes téren fellépni szándokoz- nak, életre kelt? Honnét az elkeseredettség azon rendkívüli mértéke, mely a kérdéses tárgyban tett minden lépést már előre kárhoztat^ már előre a válogatatlan kifejezések tengerével áraszt el? Ne keressük indokait, leginkább mi ne, kik hivatva vagyunk független álláspontunk megtartásával, mindent elkövetni, hogy a keserűség minél alacsonyabb fokon érje el fejlődése tetőpontját, a szenvedélyesség minél kisebb szerepet játszók a dolgok fejlődésében s az érdekösszeütközés az egyének minél kevesebb számára szorítkozzék. De hogy áttérjünk czikkünk tárgyára s hogy a nem beavatottak által is megértessünk, szükséges megemlítenünk, hogy az alapítványi uradalom és Szegzárd nagyközsége közt folyamatban levő úrbéri per, közmegelégedésre a legfőbb itélőszék Ítéletével befejeztetett, melynek lényege az, hogy Szegzárd nyer körülbelül 3700 hold legelőt. Ezen mennyiség ellen nincs senkinek kifogása, de igen is találkoztak o’yanok, kik a legfőbb itélőszék Ítéletére állapított egyéni felosztás azon módja ellen, melyszerint a legelőrész csak a kül telek után hasítatik ki s a beltelkek csak területi nagysága szerint részesítetik javadalmazásban, fellépni szükségesnek tartották, óhajtván, hogy a beltelek kisházasi minőségben aránylagos részt nyerjen. így keletkezett a mozgalom, melylyel most már számolni kell, hacsak valaki anynyira nem hiszékeny, hogy azt physicai vagy erkölcsi erőhatalommal elnyomhatni véli, vagy azon boldog hitben nem él, hogy annak fejlődés nélküli kimúlása fog ^jbekövetkezni. Mi ellenkezőleg azon nézetben vagyunk, hogy városunk értelmisége sokkal helyesebben cselekednék, ha duzzógó visszavonulás, vagy puszta szemlélés helyett a hullámok közé vetné magát, hogy annak ártalmas jellegét elvéve s a rendes mederben! maradását biztosítva, áldozatkészséggel, önfeláldozással, Szegzárd fejlődési alapjait lerakni megkísértse. Mi — egyéni nézetünk szerint — leghelyesebbnek vélnők azt, ha a vagyonos osztály, az 1848-ki példát tartva szeme előtt, az egész legelő illetőséget korlátlan tulajdoni joggal a város egyetemének adományozná. - . Ilymódon megszabadulna a község a terhes házi adótól s évenként ezreket áldozhatna közművelődési e'zélokra. Mi erre vonatkozó nézeteinket igen körülményesen kifejtettük már lapunk múlt évi számaiban s ahhoz változatlanul ragaszkodunk most is, anynyival inkább, mert ez a terv volna leginkább alkalmas közmegnyugvást előidézni, ez egyedül képes az évekre kiható perlekedésnek útját állni s ez biztosítja kizárólag Szegzárdnak, mint községnek, egész jövőjét. Ez volt meggyőződésünk, ez volt a legelő elkülönzés tárgyába^ nézetünk s ez lesz változatlanul a jövőben is. S mig a mozgalom, mely községünkben keletkezett ez utat követi, ez irányban megtartható, a félelemnélküli meggyőződés teljes mértékével fogjuk támogatni s minden törvényes eszközt megragadni, hogy meggyőződésünket keresztül vigyük, annak "győzelmét biztosítsuk. Ha pedig a mozgalom az ilymódon történendő békés, magán utoni kiegyenlítés határait túllépve, a peres térre lépne, leszünk az eseményeknek puszta registrátorai és szemlélői. S ha ennek folytán valaki tervünket, mint idealismust, szá- nandólag megmosolyogja, nem haragszunk érte, hanem utalva az 1848-ik év egy fényes eseményére, kijelentjük, hogy inkább leszünk ideálisták, mint önzők. Ha végre valaki eljárásunkat a szenvedélyes ellenszenv hangján lázításnak czímezgeti, szívesen eltűrjük azt is, sőt még a miveltséghiány kifolyásakép szereplő egyébb kifakadásokat is, mert a türelem hivatásunk s mert múltúnk s lelkiismeretünk tiszta, hogy földosztást soha, még a szenvedélyes political küzdelmek közepette sem Ígértünk. Pedig azzal nem minden ember dicsekedhetik. Bartinai. ÜLina-Földvár, 1875. julius 18. T. szerkesztő ur! A népiskolai vizsgálatok folyó hó 19-én vették kezdetöket. Városunkban bizonnyára nem találkoznak olyanok, kik a haza jövendő polgárai: a szülők legdrágább kincsei s reményei csendes munkásságát, egy év alatti haladását és fejlődését éber figyelemmel ne kisérnék, maguknak arról — a kitűzött napon —- kielégítő fogalmat ne szereznének. Kiváltkép az érdemekben gazdag, a társadalomban kedvelt és páratlan tanügy-barát, P. ur. Azonban, ő — mint illetékes bíráló — nemcsak azért jelenik meg a szellemi kincseket szerzett múzsa fiák előtt, hogy ismereteiket menynyiben gazdagítálc,; hanem főleg azért, hogy a titok fátyola alatt, miként a nemeslelküek szoktak, szeretetre méltóan nyújtson a jó magaviseletü és jelesebb szorgalmú ifjú vizsgázóknak kitüntetésül ösztöndíjakat, mit már több éven át gyakorolni el nem mulaszt. így az idén is, tetemes összeget képviselő ezüst pénzeket osztatott ki. Mindazáltal, hogy minden jótett önmagában leli jutalmát’: kisérja az Isten áldása minden lépten e nemes férfiút s találjon ?nálánál_földi javakban bövelkedöbb követőkre. Jélin Ferenci, tanító.
