Tolnai Népújság, 2019. december (30. évfolyam, 279-302. szám)

2019-12-06 / 283. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2019. DECEMBER 6., PÉNTEK A siker titka, ha a legkisebb vállalkozások is meg tudják újítani működésüket A pozitív jövőkép értelmében a rugalmasság kora következik Szepesi Balázs a gazdaságfejlesztési stratégiáról készített tanulmányt Archív fotó: Makovics K. A vállalkozáspolitika céljai­ról, körülményeiről és elve­iről rendeztek vitát a Buda­pesti Corvinus Egyetemen szerdán a szekszárdi szár­mazású Szepesi Balázs át­fogó tanulmánya alapján. Munkatársunktól szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu BUDAPEST A rendezvényen több mint nyolcvanan vettek részt, vállalkozói szervezetek vezetői, vállalkozók, kutatók, igazgatási szakemberek. Sze­pesi Balázs, az innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára a té­ma kapcsán lapunknak egye­bek közt elmondta, hogy Ma­gyarországot olyan gazdasá­gi szerkezet teheti sikeressé, amelyben a vállalkozások je­lentős része valódi stratégiai mozgástérrel rendelkezik. Stratégiai mozgástér A stratégiai mozgástér szé­leskörű növekedésével érhe­tő el, hogy a magyar cégek ne alá, hanem mellérendelt sze­repet töltsenek be az európai gazdaságban. Ne csak elfo­gadni, hanem alakítani is tud­ják a piaci folyamatokat. Újí­tásaik hozama ellensúlyoz­za erőfeszítéseiket és kocká­zataikat. így lehetnek képe­sek jobb megélhetést kínál­ni és megerősíteni pozícióju­kat partnereikkel, verseny­társaikkal szemben. Ez nem csupán gazdasági kérdés. A tulajdonosok erős érdeke, hogy vállalkozásuk környeze­te stabil legyen és prosperál­jon. Ezért fontos, hogy az or­szágos és helyi elitben a me­nedzserek, a hivatal- és hiva­tásviselők, a szellemi vezetők mellett a tulajdonosoknak is súlya legyen. Ugyancsak szá­mít, hogy mennyire tud a szü­lőváros, az ország vonzó és itt­hon tartó perspektívát nyújta­ni az agilis és kockázatválla­ló emberek számára. Ha a vál­lalkozás a jólét és az önkifeje­zés lehetőségét kínálja, érde­mes itthon is szerencsét pró­bálni, vélekedik a helyettes államtitkár. A korszakváltás ideje A gazdaság átalakulása már megkezdődött. Az inter­net egyre inkább átveszi az irányítást a turizmus felett, győzelemre áll a kiskereske­delemben, ugyanakkor éven­te több ezer vállalkozó vonul nyugdíjba. A kiteljesedés és a beszorulás évtizede is le­het a 2020-as. A negatív jövő­kép szerint az adatokkal, fo­gyasztói kapcsolattal rendel­kező központi szereplők erő­södnek meg, kényszerpályára szorul a legtöbb kicsi cég. A pozitív jövőkép szerint pedig a rugalmasság kora követke­zik, a kis cégeknek felvirág­zást hozhat az az előnyük, hogy könnyebben kezdemé­nyeznek, jobban képesek al­kalmazkodni a munkaválla­lók és fogyasztók igényeihez. A reálbérek gyors emelke­dése a termelékenység növe­lésére kényszeríti a vállalko­zásokat. Ez a legtöbb esetben nem csupán technológiai kér­dés. Nem csak jobb eszközök­re és több szenzorra van szük­ség. Bútorgyárosok mesélnek arról, hogy hiába vannak az európai szintű új gépek, hiá­ba az osztrákhoz képes olcsó, mégis jól képzett szakember, nagyon nehéz az árverseny­ben legyőzni az osztrák kon­kurenciát, például egy szál­loda berendezésére kiírt pá­lyázaton. Jobban szervezik a munkát, jobban összezárnak. A termelés mellett a szerve­zést, a cég piacépítési képes­ségét, az alkuerőt meghatáro­zó tényezőket is meg kell újí­tani. A siker három útja A magyar gazdaság sikeré­nek záloga a továbblépés ké­pességének általánossá válá­sára, a vállalkozások együtt­működési hálózatainak erősö­désére és a kellő számú hazai sikertörténetre épülhet. A továbblépés akkor ered­ményes, ha a legkisebb vál­lalkozások is képesek meg­újítani működésüket. Lépést tudnak tartani a technológi­ával, eredménye­sen tagozódnak be a digitális világba, lehetőségük van hosszabb távon gondolkozva és tu­datosabban szer­vezni cégüket. A hálózatosodás so­rán megerősödik a vállalkozások összefogása, egyre fontosabbá válnak a kö­zös cselekvést támogató szer­vezetek. Az egy térségben, egy ága­zatban vagy egy piacon mű­ködő cégek képessé vállnak együttműködve építeni a pia­cot, megtartani és képezni a munkaerőt, együtt fejleszteni és érdeket érvényesíteni. Fontos, hogy kel­lő számban legye­nek gyors és sta­bil növekedésre képes vállalkozá­saink, mert azok nem csak példát és inspirációt ad­nak a többieknek. Hazai bajnokok nélkül a legtöbb területen ne­héz elképzelni, hogy Magyar­­országon szülessenek meg a hazai gazdaságot meghatáro­zó, a piacnak irányt mutató vállalati döntések. Együtt sikerülhet Mindez a vállalkozók, a gazdaságszervezők, az álla­mi szereplők és a közgondol­kozás formálóinak együttmű­ködésével valósítható meg. A cégek vezetői és tulajdonosai viszik a bőrüket a vásárra, ők kezdeményeznek, ők dönte­nek, és ha minden jól alakul, ők gazdagszanak meg. A gaz­daságszervezők nagy része vállalkozó: könyvelő, ügyvéd, pályázatíró, nagykereskedő. Azzal foglalkoznak, hogy erő­forrásokat, információkat biz­tosítanak a vállalkozásoknak, szervezik piacaikat és együtt­működéseiket. Az állam ke­zében erős eszközök vannak, mint például az adóztatás, szabályozás, makropolitika, támogatási programok, meg­rendelések, infrastruktúrafej­lesztés, ezek alkalmazásának együttes hatása jelöli ki, hol mennyire göcsörtös és merre lejt a pálya. A közgondolkozás formáló­in pedig az múlik, mit is gon­doljunk minderről: a vállalko­zás tiszteletre méltó emberek­nek, a köz javát szolgáló erőfe­szítése érdemli meg a sikert, vagy pedig valami zavaros op­portunista machináció, ami­be a kevés szerencsést kivéve legtöbben belegebednek, fo­galmazott a helyettes állam­titkár. A négy szereplő össze­hangolt cselekvése teremthet olyan környezetet, amelyben a vállalkozói prosperitás nem csak a szerencsések és tehet­ségesek kiváltsága, hanem ez minden tisztességgel próbál­kozó számára reális lehetőség. Lépésről lépésre Ha a vállalkozás picit is vonzóbb, ha a vállalkozók megbecsülése picit is jobb, sokkal több erőforrás és te­hetség áramlik a magyar gaz­daságba. Kitárul a lehetősé­gek köre, színesedik a szol­gáltatások palettája, erősödik a hazai vállalkozók társadal­mi szerepvállalása és közéle­ti súlya. Egyre jobban érezhe­ti mindenki, hogy életünk tör­ténetének mondatait nem alá­rendelő szerkezetben és nem felszólító vagy óhajtó módban írják. Ha picit erősödnek meg cégeink, akkor picivel lesz jobb az életünk. Ha sikerül a piaci, civil, szellemi és álla­mi erőfeszítések egymást erő­sítő működését kialakítani, akkor reálisan rajzolódhat ki egy olyan világ képe, amit ma még csak másoktól merünk irigyelni, megvalósulhat a Vállalkozó Magyarország, tet­te hozzá Szepesi Balázs. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu A termelés mellett a szervezést is meg kell újítani Wiflhálózatí pontokat adtak át tíz forgalmas helyszínen Kibővült a világ Bátaszéken is Téli takarást kap a kinti növény BÁTASZÉK Tegnap délután ad­ták át azokat a wifi - internet­­kapcsolat - pontokat, melyek segítségével a település kü­lönböző pontjairól lehet kap­csolatba lépni bárkivel, akár okostelefonon keresztül is. Dr. Bozsolik Róbert elmond­ta, éltek az uniós pályázati le­hetőséggel, mely a helyi kö­zösségek internetes előmozdí­tását célozta meg. Mától bár­ki, akinek okostelefonja vagy bármilyen internetre csat­lakoztatható gépe van, az a Besgheim játszótér, az Árpád utcai Iparos kávézó, a cent­rumban lévő Turisztikai In­formációs Központ, a Piactér, az autóbusz váróterem, az or­vosi rendelő, a művelődési- és a tájház, valamint a sport­­csarnok és a számvevőségi épület környékén érezheti a wificsatlakozás előnyét. Csu­pán be kell lépni a megfelelő oldalra és azon keresztül be­jelentkezni a rendszerbe. A hálózati pontok kiépítését - a munkát a szekszárdi Tarr Kft. végezte - a támogatás fe­dezi, de három éven keresz­tül a rendszer működtetése, az internetszolgáltatás díja a várost terheli. A polgármes­ter szerint, a cél az volt, hogy minél több információhoz jut­hassanak a helyiek. M. I. Tarr János (balról) és dr. Bozsolik Róbert Fotó: Mártofai D. TOLNA MEGYE Az elmúlt napok­ban alaposan lehűlt az idő, így a kint lévő nagyobb cserepek­be, hordókba vagy a kertbe ül­tetett mediterrán növényeket - leander, banánfa, citromfa, hortenzia, - már be kell vinni védettebb helyre. Vannak azonban olyan nagyra nőtt növények, például leanderek, melyeket inkább a helyén hagy a tulajdonosa, így ezeket téli takarással védheti meg a hidegtől. Sokan elköve­tik azt a hibát, hogy a növényt bugyolálják be, elzárva így a valódi hőforrástól, a talajtól. Fekete Géza kertészmérnök el­mondta, fontos, hogy nem sza­bad túl hamar, azaz amíg még kellemes az idő - akár decem­ber elején is - elkészíteni a ta­karást, mert jobb, ha minél ke­vesebb időt tölt a növény a ta­karás alatt. A természetben egy hőforrás van, amit becsap­­dázhatunk a takarás alá, az pedig a talajhő. A helyes meg­oldás az, ha csinálunk egy vá­zat a növény fölé kúp formá­ban. Mindig figyeljünk arra, hogy a takarást, és az egész szerkezetet megfelelően rög­zítsük. Enyhébb időben a taka­rást ki is lehet bontani, hogy Szellőzzön, figyelve arra, hogy esős időben ne ázzon el a taka­róanyag. M. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom