Tolnai Népújság, 2019. december (30. évfolyam, 279-302. szám)

2019-12-21 / 296. szám

2019. DECEMBER 21., SZOMBAT GAZDASÁG Y Családonként egy kilót vesznek a hagyományos csemegéből Háromezerötszáz tonna Évről évre nő az értékesített szaloncukor mennyisége Fotó: MTI Szaloncukorból még mindig a zselés a sláger, de egyre többen vásárolnak minőségi termékeket is. Idén 6,5 mil­liárd forint értékben fogyhat az édességből. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu KARÁCSONY Hozzávetőleg háromezerötszáz tonna fogy­hat idén a szaloncukorból, a forgalom értéke pedig 6,5 milliárd forint lehet - közöl­te Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségé­nek (MÉSZ) elnöke, hozzáté­ve egyre többen vásárolnak minőségi terméket. A felmérések azt mutatják, hogy egy átlagos magyar csa­lád egy kilogramm szalon­cukrot vesz az ünnepekre. A vásárlók közel kétharma­da a zselést választja. Idén új­donságként limitált mennyi­ségben piacra dobták az Erős Pistá-s szaloncukrot, amit pil­lanatok alatt el is kapkodtak. Szécsényi Judit, az egye­bek mellett Milka szalon­cukrot gyártó és forgalma­zó Mondelez Hungária Kft. márkamenedzsere elmond­ta, hogy évről évre nő a szaloncukoreladás. A már­kás szaloncukrok kategóriá­jában piacvezetőnek számí­tanak a piacon, ezt támasztja alá, hogy az elmúlt két évben 24 százalékkal nőtt az érté­kesített Milka szaloncukor mennyisége. Az édességből éves szinten 300-400 tonnát adnak el, idén 370 tonnára számítanak. A vállalat szezo­­nálistermék-értékesítésének mintegy hetven százalékát a Milka szaloncukor teszi ki. A vásárlók évek óta a feke­teerdős ízű édességet kere­sik, a sorban ezt a kakaókré­­mes és a mogyorókrémes fi­nomság követi. Mindemellett nagy a kereslet a szaloncu­kor-válogatásuk iránt is. A Lissé Édességgyár Kft. tavaly 190 tonna szalon­cukrot gyártott, idén pedig 204 tonnát. Az értékesített szaloncukorból származó be­vétel 2018-ban 270 millió fo­rintot tett ki, idén 340 millió forintot, jövőre elérheti a 400 millió forintot. Egyre többen keresik a hozzáadott cukor nélküli szaloncukort, ezért a cég idén már öt százalékkal többet gyártott ebből az édes­ségből. Nagy az érdeklődés a vállalat által gyártott laktóz- és gluténmentes szaloncu­kor iránt is. A cég értékesíté­si adatai alapján a legkedvel­tebb ízeknek a zselés, a kóku­szos, valamint az aszaltgyü­­mölcsös-marcipános szalon­cukrok számítanak. Szamos László, az édesség­gyártó Szamos Kft. főcukrá­sza közölte, hogy húsz szá­zalékkal bővült a forgalmuk idén a tavalyihoz képest. Hozzátette: a fogyasztói dön­tések a minőségi termékek irányába tolódnak el, egy­re keresettebbek a prémium termékek, köztük a cég által gyártott és forgalmazott sza­loncukrok is. Legnépszerűbb termékük tavaly a klasszi­kus marcipán szaloncukor volt, amelynek forgalma év­ről évre bővül. Nem emelkedtek az árak az idén A tavalyi évhez képest az árak sem emelkedtek, egy ki­logramm szaloncukor már 799 forinttól kapható. A pré­­miumkategóriájúak ára dobo­zonként elérheti a 3000 forin­tot, de kilogrammonként akár a 10 ezer forintot is. HÍREK Többen vesznek csúcsmobilt BUDAPEST Egyre többen vásá­rolnak csúcskategóriás mo­biltelefont - írta a Világgaz­daság. A Magyar Telekom azt közölte a lappal: a vásárlók többsége részletfizetéssel ve­szi meg a készülékét, amely­nek kiválasztásakor elsődle­ges a kamera minősége, az akkumulátor-üzemidő és a ki­jelző mérete. A Telenor sze­rint egyre több felsőbb kate­góriás készülék fogy a távköz­lési szolgáltatók finanszírozá­si programjának hatására, és ezeket a készülékeket gyak­ran hosszabb ideig használják a vásárlók, ezért az általános életciklusuk is nő. A Vodafone tájékoztatása szerint az idei karácsonyi szezonban is felső kategóriás telefonok fogynak leginkább. MW ASZÉP-kártya a legnépszerűbb BUDAPEST Jövőre is a SZÉP- kártya lehet a legnépsze­rűbb elem a cafeteria­­rendszerben. A szociális hoz­zájárulási adó 2019. július 1-jén 2 százalékponttal csök­kent, emiatt az ideihez ké­pest 2020-ban éves összeve­tésben kissé magasabb ösz­­szegű cafeteriakifizetésekkel számolhatnak a munkavál­lalók. A SZÉP-kártya tovább­ra is kedvezményesen adózó juttatás marad, 32,5 száza­lékos adóterhe (15 százalék szja + 17,5 százalék szocho) jóval a bérként adózó juttatá­soké alatt marad. MW Szigorúbb büntetés a szemetelőknek A globális migrációs csomag szelleme kísért Elestünk 2,5 billiótól Szijjártó: Továbbra is ellenállunk a migrációs csomagnak Fotó: MTI BÍRSÁGOLÁS Nem tolerálja to­vább a kormány az illegá­lis hulladéklerakást, amely­nek a bírságolás mellett pél­dául betétdíjak bevezetésé­vel szabna gátat - nyilatkoz­ta Palkovics László innováci­ós és technológiai miniszter a Magyar Nemzetnek. Kiemel­te, gyakorlatilag nincs Ma­gyarországnak olyan szeg­lete, ahol ne lenne az árkok­ban, erdőszéleken hulladék, ez pedig nem tűrhető el to­vább. „A magyar társadalom a kormánynak ezen a téren egyértelműen feladatot szab, ezért mi is feladatot szabunk mindenkinek, aki érintett: az önkormányzatoknak a saját területükön meg kell szün­tetniük a hulladéklerakást, akár úgy is, hogy az ehhez szükséges forrás biztosításá­hoz megemelik a helyi adót” - jelentette ki a tárcavezető rá­mutatva: büntetni kell tetten­éréskor, de a bírságolás csak az egyik pillére a motiváció­nak. A másik összetevő a gye­rekkori nevelés, pozitív motivációként pedig a betétdí­jak bevezetését említette. „Én hajlanék erre minden csomagolóanyag kapcsán, és ez megkönnyítené a 2025-ös visz­­szagyűjtési kötelezettség telje­sítését is” - mondta Palkovics László. A tárcavezető közölte azt is, hogy a kormány nyár óta nem ad ki új engedélyt külföldi szennyvíziszap behozatalára. Elmondta, a jövő év elején nyújtják be a kormánynak az energiastratégiát. A cso­mag egyik kiemelt területe az energiahatékony és megújuló távhőprogram, amelynek kere­tében zöldítik és versenyképe­sebbé teszik a távhőszektort. Ez magában foglalja az anya­gukban nem hasznosítha­tó hulladékok fokozottabb fel­­használását a hőtermelésben - emelte ki. MW Gyorsabban emelkednek a nyugdíjak JUTTATÁS A nyugellátások mintegy 5,8 százalékkal na­gyobb növekedést könyvel­hettek el 2014 óta az elmúlt öt év inflációjához képest - derült ki a Világgazdaság kalkulációjából. A Pénzügy­minisztérium sajtóosztálya a lap kérdésére azt írta, hogy a kormány megvédi a nyugdí­jak vásárlóerejét, ezért az ellá­tások a költségvetési törvény értelmében az infláció mér­tékével emelkednek. A kiegé­szítő nyugdíjemeléshez szük­séges forrásokat maradékta­lanul biztosítja a költségvetés. Mindazonáltal nem min­denkinek emelkedik úgy a nyugdíja, mint amennyivel az árak nőnek. Az egyes telepü­léseken bekövetkező infláció lényegesen meghaladhatja az emelések mértékét. Szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a tényleges áremelke­dés mértéke jelentősen eltér­het településenként, nagyobb városokban pedig akár város­részenként, kerületenként is különbözhet a tényleges drá­gulási ütem. A nyugellátás emelkedése nem veszi figye­lembe a területi eltéréseket, tehát hiába jelentősen gyor­sabb a drágulás üteme Buda­pest belső kerületeiben, mint egy zsákfaJuban, mindket­tőben ugyanakkora nyugdíj­­emelés jár az ellátottaknak. A nyugdíjrendszert túlbo­nyolítaná a területileg eltérő emelés megállapítása, hiszen ehhez területi inflációs ada­tokra is szükség lenne. MW NEW YORK Több milliárd fo­rinttól és számtalan exponá­lási lehetőségtől esett el ha­zánk annak folytán, hogy az Európai Unió gazdasági szankciókkal sújtotta Orosz­országot - nyilatkozta Szijjár­tó Péter az RTVI-nek. Ez a lé­pés összesen 2,5 billió forint­nak megfelelő kárt okozott ed­dig Magyarországnak. Orosz­ország volt a második legna­gyobb kereskedelmi partne­rünk a szankciók bevezetése előtt, Brüsszel számtalan ex­ponálási lehetőségtől fosztott meg bennünket. Magyarország, néhány ha­sonlóan gondolkodó ország­gal, köztük Lengyelországgal közösen mindent megtesz an­nak érdekében, hogy az ENSZ globális migrációs csomag­ja ne válhasson semmifaj­ta hivatkozási alappá a nem­zetközi jogban - mondta ké­sőbb a külgazdasági és kül­ügyminiszter New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés plénu­mán. „Bebizonyosodott, amit tavaly mondtunk, azok után, hogy Magyarország, az Egye­sült Államok, Lengyelország, Csehország, Izrael és Brazília elutasította a globális migrá­ciós csomag elfogadását az ENSZ-ben. Már akkor világos volt, hogy ami nem ment egy­szerre és egészében, arra az ENSZ - az Európai Unió tá­mogatásával - kísérletet tesz részenként” - hangoztatta a tárcavezető. Szijjártó Péter szerint ami­óta tavaly hat ország elutasí­totta a szóban forgó csomag elfogadását, az ENSZ-ben „gyakorlatilag szakmánybán gyártják” azokat a határoza­tokat, amelyek a globális mig­rációs csomagra és a globális menekültügyi csomagra hi­vatkoznak, és ezáltal folya­­' matosan kísérletet tesznek arra, hogy ezt a két csoma­got a nemzetközi jog részévé és hivatkozási alappá tegyék. Szijjártó Péter felhívta a fi­gyelmet, azokm határozatok, amelyeket most is, az év vé­gén „gyárt” az ENSZ, gyakor­latilag arról szólnak, hogy a határvédelmet relativizálják és emberi jogi kérdéssé te­gyék, holott Magyarország álláspontja egyértelmű: a ha­tárvédelem szuverenitási és biztonsági kérdés. Szijjártó szerint a kontrol­­lálatlan tömeges migráció nagyon komoly veszélyt és biztonsági kockázatot jelent az egész világra, különösen azokra az országokra és tér­ségekre, amelyek tranzitút­vonalként szolgálnak a mig­ráció számára. MW Nem tolerálják tovább az illegális hulladéklerakókat Fotó: MW

Next

/
Oldalképek
Tartalom