Tolnai Népújság, 2019. december (30. évfolyam, 279-302. szám)

2019-12-20 / 295. szám

2019. DECEMBER 20., PÉNTEK BELFÖLD-KÜLFÖLD ? Kifizeti a kormány a kórházak adósságát BUDAPEST A kormány szerdán úgy döntött, hogy összesen 79,4 milliárd forintot bocsát a kórházak részére fejlesztések megvalósítására és az adós­ságállomány csökkentésére- fejtette ki Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezető­je a kormányinfón. Hozzátet­te, a kormányzati finanszíro­zási csomagból 36,6 milliárd forint áll majd rendelkezésre egészségügyi korszerűsítési célokra. A kabinet a fennma­radó 42,8 milliárd forintból a kórházak adósságát kívánja rendezni. Gulyás Gergely kitart amel­lett, hogy az állam nem ad plusz 20 milliárdot a Vidám Park helyén épülő Biodómra. Már adtak plusz 18 milliár­dot, ők abban bíznak, a fővá­ros majd szeretné befejezni a beruházást. A KSH 30 éve így számol­ja az átlagbért,' nem igaz, hogy 1,7 millió munkaválla­lót kihagynak a számításból- mondja Gulyás, hozzátéve érdemben annyi az átlagbér, amennyit a KSH közöl az átla­gok alapján. A miniszter jelezte, elisme­rik azt a munkát, amit az ok­tatási kormányzat végez, de úgy látják, nem érkezett any­­nyi változtatási javaslat, ami egy új alaptantervet (NAT) in­dokolna, ezért inkább a régit formálják újra. MW Jövőre 8-8 százalékkal nőhet a minimális fizetés Holtponton a béralku Várhatóan nem kötnek új megállapodást a munka­­vállalói és a munkaadói ér­dekképviseletek, így jövő­re is nyolc-nyolc százalékkal emelkedhet a minimálbér és a garantált bérminimum ősz­­szege a 2018 végén megkö­tött egyezség értelmében. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu NÖVEKEDÉS A minimálbér ösz­­szege 2020-ban bruttó 161 ezer forintra, míg a középfo­kú (és szakmai) végzettség­hez kötött, a kötelező legki­sebb keresetűek érdemi több­ségét adó bérminimum brut­tó 210,6 ezer forintra nőhet - írta a Magyar Nemzet. A lap úgy tudja, a kormány év végéig csak abban az eset­ben hívja össze a Versenyszfé­ra és a Kormány Állandó Kon­zultációs Fórumának ülését, amennyiben a képviseletek ezt maguk kezdeményezik. Értesülésünk szerint a kabi­net egyrészt az érvényben lé­vő, kétéves megállapodás mi­att marad távol a minimálbé­rekkel kapcsolatos döntéstől, másrészt úgy tartják, a szoci­ális partnereknek kell tovább­ra is egyezségre jutniuk. A 2020-as minimálbérek pontos összegét várhatóan a december utolsó napján meg­jelenő Magyar Közlönyben Van még egy halvány esély arra, hogy újra asztalhoz üljenek a minimálbér emeléséhez hirdetik ki. Az idei tárgyalá­son a munkáltatók vannak kedvezőbb helyzetben. Ennek oka, hogy a tavaly megkötött megállapodás­ban 2019-re és 2020-ra egy­aránt nyolc-nyolc százalékos emelésben egyeztek meg a tárgyaló felek. A dokumentum egyik kité­tele szerint mindenesetre, ha a 2019-re tavaly előrejelzett legfőbb makrogazdasági mu­tatókhoz képest a végleges adatokban érdemi eltérés van, újratárgyalhatok a jövő évre tervezett összegek. Ezért fel­merült a 10 százalékos emelés Nem emelkedik a minimálnyugdíj 2020-ban sem emelik a so­kat kritizált minimálnyugdíj tíz éve változatlan 28 500 fo­rintos mértékét - olvasható a szerdán közzétett kormányren­deletben. A dokumentum sze­rint a teljes öregségi nyugdíj legkisebb összege 2020-ban sem változik. Nem lesz több a legkisebb árvaellátásra jutta­tott összeg sem, 24 250 forint marad. is. Az eltérés az előzetes ada­tok alapján egyértelműen le­hetővé tette a megállapodás újratárgyalását, az egyezteté­sek az elmúlt hetekben el is kezdődtek a felek között. Hiába teljesített azonban a vártnál jobban a magyar gaz­daság, a munkáltatói érdek­­képviseletek nem kívánnak eltérni a korábbi megállapo­dástól, amely így változatla­nul érvényben marad. Ennek oka elsősorban az, hogy ma már nincs olyan szakértői elő­rejelzés, amely ne számolna világgazdasági szinten a nö­vekedés visszaesésével. HÍREK Öt kiló zöldséghez nem kell igazolás IMPORT A magyar szakmi­nisztériumok döntése alap­ján 5 kilogramm alatti, illetve 1 darabos mennyiségre nem kell növényegészségügyi bi­zonyítvány a személyes fo­gyasztásra szánt zöldség- és gyümölcsfélék behozatalá­hoz - közölte a Nébih. Az in­tézkedés kizárólag az utazók poggyászában érkező árukra érvényes, amíg az Európai Bi­zottság megállapítja a vonat­kozó küszöbértéket. MTI Az adóhivatal is visszajelezhetne TB A gazdaság fehéredésével járhat a tb-ellátásról szóló új törvény - mondta Koji Lász­ló, az Építési Vállalkozók Szak­­szövetségének (ÉVOSZ) elnö­ke az M 1-nek. Kifejtette, ha a munkaadó és a munkavállaló is megfizetné az adókat, járu­lékokat, akkor sokat tisztulna a piac. Azt is támogatnák, ha az adóhivatal visszajelezne a munkavállalóknak, hogy legá­lisan foglalkoztatják. MW Hazai start után amerikai siker VILÁGCÉG Amerikai befekte­tők megveszik a magyar ala­pítású informatikai cégből globális nagyvállalattá nőtt LogMelnt. Hazánkból indult útjára, ma négy kontinensen négyezer fővel működik és a világ 10 legbefolyásosabb szoftveres szolgáltatócége között tartják számon. MW A harmadik kisebbségi jogfosztó intézkedés lenne Ukrajnában Magyar járást szüntetnek meg KÁRPÁTALJA A tervezett új uk­rán közigazgatási törvény­nyel eltűnhet az egyetlen ma­gyar többségű járás Kárpát­alján - figyelmez­tetett Brenzovics László. A Kárpát­aljai Magyar Kul­turális Szövetség (KMKSZ) elnöke az InfoRádiónak elmondta, az Ukrajnában tervezett új köz­­igazgatási törvény a harma­dik, jelentős hátrányokkal já­ró jogszabálymodosítás lenne a magyar kisebbség számára az oktatási és a nyelvtörvény után. A Beregszászi járás jövője ve­szélyben van. Jelenlegi tervek szerint ugyanis összevonnák a Munkácsi járással, és ez eset­ben a magyarság egy kisebbséget al­kotna - mutatott rá az elnök. „Mi meg­próbálunk küzdeni a megmaradásáért, aminek nem sok esélyét látom, de majd eldől, hogy milyen fo­lyamatok fognak zajlani a jövő­ben” - tette hozzá. Az elnök szerint egyfajta takarékossági okokból hozza meg Kijev ezeket az intézke­déseket. Ez azt jelenti, hogy a községek helyett az alapszint a nagyobb kistérség lesz. Több községet és a járásokat is ösz­­szevonják, és sok mindent le­építenek - mondta. Kijev annak ellenére akarja mindezt meglépni, hogy tudja, Magyarország addig blokkolja NATO-közeledését, amíg a kár­pátaljai magyarok vissza nem kapják az őket megillető jogai­kat. Szijjártó Péter külgazdasá­gi és külügyminiszter több al­kalommal is kijelentette, a ka­tonai szövetség és Ukrajna kö­zeledését blokkoló vétóját ha­zánk csak akkor oldja fel, ha a kárpátaljai magyarok vissza­kapják az ukrán nyelvtörvény előtt őket megillető jogaikat. Hazánk október végén már megvétózta a NATO nagyköve­teinek közös, Ukrajnával fog­lalkozó nyilatkozatát. Magyar­­ország nem hajlandó a geopo­litika oltárán feláldozni a kár­pátaljai magyar közösséget - mondta akkor Szijjártó Péter. A Velencei Bizottság december elején kiadott szakvéleménye is kimondta, az ukrán nyelvtör­vény szembemegy a nemzetkö­zi joggal, elveszi a nemzeti kö­zösségek már meglévő, szer­zett jogait az anyanyelvhaszná­lat terén. Balázs D. Attila Marad a NATO-csatla­­kozás vétója BÚCSÚ Áder János államfő és Kövér László házelnök lerótta kegyele­tét Horváth János, az Országgyűlés volt korelnöke temetésén Cecén. A 99 évesen elhunyt egykori kisgazda politikus 1998-2014 között fideszes képviselő volt. Horváth János arra törekedett, hogy egy sza­bad hazában mindenki szabad és független polgár lehessen. Erköl­csi tekintélyével „ma is példaként áll előttünk” - méltatta Áder. Orbán Viktor levélben búcsúzott el politikustársától. Fotó: MTI NYELWEDŐK Átadták a 2019-es Magyar Nyelvőr díjakat a Parlamentben. Az elismerést Kiss Jenő Szé­­chenyi-díjas nyelvész, Iszlai Enikő (balra), a kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum magyartanára és Bernád Ildikó, a gyergyószentmiklósi Vaskertes Általános Iskola igazgatója kapta. A díjátadón Tuzson Ben­ce államtitkár kiemelte: a magyar nyelv magában hordozza a magyarság történelmét, összetartja a nem­zetet. Ezért fontos elismerni azokat, akik munkásságukat a nyelv megőrzésének szentelik Fotó: MW Sok nyugdíjas dolgozik, de még többet várnak Van bennük spiritusz FOGLALKOZTATÁS Mintegy 110 ezren vállalnak munkát nyug­díj mellett, hatezerrel többen, mint a múlt év végén - jelen­tette be a Pénzügyminisztéri­um (PM) illetékes államtitká­ra. Bodó Sándor felidézte, a kormány számos programot indított a foglalkoztatás nö­velésére. Elsődleges cél, hogy az álláskeresőket, a közfog­lalkoztatottakat és az inaktí­vakat juttassák munkához, hiszen ők teszik ki a mun­kaerő-tartalék döntő részét - tette hozzá. Miközben egy­re több nyugdíjas dolgozik, a 30 év alattiak munkanélküli­ségi rátája is tíz százalék kö­rül alakul. Egy másik fontos munka­erő-tartaléknak a kisgyere­kes anyák táborát nevezte az államtitkár. Körükben szin­tén trendfordulás van, mert ma már a legtöbb kismama a gyermek kétéves kora körül fontolóra veszi a munkába ál­lást, míg korábban sokan ki­várták a három esztendőt. A kismamák elhelyezkedé­séhez a családvédelmi akció­terv a nagyszülői gyeddel és a bölcsődei férőhelyek számá­nak növelésével is segítséget nyújt. A tervek szerint 2022-ig hetvenezer bölcsődei férő­helyet alakítanak ki, addig pedig az állam havi negyven­ezer forinttal támogatja a ma­gánintézmények igénybevéte­lét - emlékeztetett az államtit­kár, hozzátéve, november vé­géig több mint 1200 szülő élt ezzel a lehetőséggel. Bodó szerint idehaza a rész­­munkaidőben dolgozók ará­nya 4 százalék az uniós átlag 20 százalékkal szemben. A PM jövőre arra számít, hogy stabi­lan 4,5 millió felett lesz a ha­zai foglalkoztatottak száma, és egyre több külföldön dolgo­zó magyar térhet haza. MW

Next

/
Oldalképek
Tartalom