Tolnai Népújság, 2019. december (30. évfolyam, 279-302. szám)
2019-12-13 / 289. szám
2019. DECEMBER 13., PÉNTEK GASZTRONÓMIA 11 A főtt és a sült változaton túl még rengeteg más módon tálalhatjuk a virslit Régi Érdemes a hűtőben mindig tartani néhány virslit, hogy a váratlan vendégek érkezése se okozzon fejtörést. Mediaworks/Fanny Konyha szerkesztoseg@mediaworks.hu Frankfurti leves HOZZÁVALÓK (4 SZEMÉLYRE): 2 ek. olívaolaj, 1 fej vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 1 ek. édes-nemes paprika, 300 g burgonya, Vi fej kelkáposzta, só, őrölt fekete bors, 6 db virsli, 150 g tejföl, 1 ek. liszt, petrezselyem. ELKÉSZÍTÉS: 1, Lábasban hevítsük fel az olívaolajat, majd pároljuk rajta üvegesre a megtisztított, felaprított vörös- és fokhagymát. A tűzről levéve hintsük meg a kedvenc, új ötletekkel pirospaprikával, alaposan keverjük el, azután tegyük viszsza a lábast a tűzre. 2. A burgonyát hámozzuk meg, kockázzuk fel. A megtisztított kelkáposztát csíkozzuk fel. Tegyük a zöldségeket a lábasba, kevergetve pirítsuk át őket, majd öntsük fel 1-1,21 vízzel és forraljuk fel. Ezután közepes lángon főzzük a levest addig, amíg a zöldségek megpuhulnak. 3. Sózzuk, borsozzuk meg a levest, forgassuk bele a felkarikázott virslit, és főzzük készre az egészet. 4. A tejfölt keverjük simára egy kevés levessel, továbbá a liszttel, majd adjuk a többihez és forraljunk rajta egyet. Némi aprított petrezselyemmel megszórva tálaljuk. EGY ADAG: 400 kcal Virslis-sárgaborsós szendvicskrém HOZZÁVALÓK (4 SZEMÉLYRE): 200 g sárgaborsó, 4 db virsli, 2 ek. tejföl, Vi tk. currypor, só, őrölt fekete bors. A TÁLALÁSHOZ: bagettszeletek, petrezselyem. ELKÉSZÍTÉS: 1. A sárgaborsót öblítsük át hideg vízzel, és áztassuk bő, hideg vízbe éjszakára. 2. Másnap szűrjük le a sárgaborsót, öblítsük át, majd tegyük lábasba, öntsük fel annyi vízzel, amennyi ellepi, és főzzük puhára. Ezután szűrjük le, és hagyjuk kihűlni. 3. Főzzük meg a virsliket a szokott módon. Botmixerrel pürésítsük a sárgaborsót, majd keverjük hozzá a tejfölt a curryporral, némi sóval és borssal, valamint az apróra kockázott virslikkel. Bagettszeletekre kenve, egy kevés felaprított petrezselyemmel megszórva tálaljuk. EGY ADAG: 300 kcal Csilidog HOZZÁVALÓK (4 DARABHOZ): 1 ek. olívaolaj, 1 kis fej vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 250 g sűrű paradicsompüré, só, őrölt fekete bors, 1 csipet kristálycukor, 1 nagy csipet őrölt csili, 4 db frankfurti virsli, 4 db hotdogkifli, 4 db csemegeuborka, 1 fej lila hagyma, majonéz. ELKÉSZÍTÉS: L Egy kis lábasban hevítsünk fel 1 ek. olívaolajat, majd pároljuk rajta üvegesre a megtisztított, felaprított vörös- és fokhagymát. Adjuk hozzá a paradicsompürét. Ha túl sűrű, hígítsuk fel egy kevés olajjal vagy vízzel. Ízesítsük a keveréket némi sóval, borssal, a cukorral és az őrölt csilivel, azután kis lángon, kevergetve főzzük 10-15 percig. 2. A virsliket főzzük meg a szokott módon. A hotdogkifliket melegítsük meg. 3. Állítsuk össze a csilidogokat: rétegezzük a hosszában félbeszelt hotdogkiflikbe a felkarikázott uborkát és a meghámozott, felszeletelt lila hagymát, majd tegyünk rájuk 1-1 db virslit. Végül kanalazzunk rájuk egy kevés csiliszószt és majonézt. Azonnal tálaljuk. EGY DARAB: 400 kcal HIRDETÉS • • ARTALOMCSOKKENTES TUDOMÁNY Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentései szerint ma több mint egymilliárd ember dohányzik a világon, és ez a szám - a népességnövekedési előrejelzésekre figyelemmel - 2025-ben is hasonlóan alakul majd. Tehetünk-e valamit azért, hogy a dohányzással kapcsolatos ártalmakat csökkentsük? Az egyértelmű, hogy a dohányzás káros az egészségre, egészségügyi következményei komoly aggodalomra adnak okot. Nem véletlenül, hiszen ahogy a fenti számokból is látszik, ez a probléma a világon és hazánkban is a társadalom jelentős részét érinti. Köztudott, hogy a cigarettázás ártalmas és számos betegség kialakulásáért felelős, kevesen tudják azonban, hogy miért. A legtöbben a nikotint - ami valóban erős függőséget okozó anyag - tartják a betegségek kialakulásáért leginkább felelős összetevőnek, pedig a tudomány mai állása szerint elsődlegesen nem a cigarettában található nikotin, hanem az égés, és az égés során keletkező füst az, ami a dohányzással kapcsolatos megbetegedések fő okozója. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy cigarettázáskor nem csak a dohányos saját szervezetét érik a füstben keletkezett káros anyagok, hanem a környezetükben lévőkét is. Egyértelműen kijelenthető, hogy a dohányzás ártalmainak teljes kiküszöbölését kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásától való tartózkodás biztosíthatja, ha az ember rá sem szokik a dohányzásra. Ahogyan a dohányosok számáról szóló felmérés is mutatja, még mindig sokan vannak, akik az ismert egészségügyi rizikót vállalva vagy azt figyelmen kívül hagyva is rágyújtanak. Ebben az esetben, ha valaki a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni akarja a dohányzással kapcsolatos egészségügyi ártalmakat, a leszokásnál nincs jobb választás. Azt, aki elhatározza magát és le akar szokni, azt minden létező eszközzel támogatni kell ebben. A dohányosok egy része azonban minden figyelmeztetés ellenére sem hagyja abba a dohányzást és inkább vállalja a kockázatokat, esetleg megpróbálkozik más megoldásokkal. Azok számára, akik valamilyen okból nem szoknak le, ma már léteznek olyan különféle füstmentes technológiák is, amik a felnőtt dohányosokat segíthetik abban, hogy a cigarettánál kevésbé káros alternatívát választhassanak, és így mérsékeljék a dohányzás következtében felmerülő egészségügyi kockázatokat. Ehhez nem árt tisztában lenni azzal a ténnyel, hogy elsősorban az égés és az így keletkező cigarettafüst felelős a szervezetbe jutó káros anyagok nagy részéért. A cigaretta füstje több ezer mérgező vegyületet, így arzént, formaldehidet, cianidot, ólmot, nikotint és szén-monoxidot tartalmaz, ezek közül több százról már bizonyították, hogy egyértelműen összefüggésbe hozhatók különféle betegségek kialakulásával. Ezen kutatási eredményekre tekintettel az egyes alternatívák kifejlesztése során cél az égés és a füst csökkentése volt. Ha ugyanis nincs égés és füst, nagyságrendekkel kevesebb káros és potenciálisan káros anyag szabadul fel, ráadásul még a füst sem bosszantja a dohányzó ember közvetlen közelében lévőket, mert gyakorlatilag nincs is. A különböző típusú füstmentes technológiák égés és füst nélkül működnek, így amellett, hogy kevesebb toxikus anyagot szabadíthatnak fel működésük során, nem csak maguk a használók, de a környezetükben tartózkodók is kevesebb mérgező anyagnak vannak kitéve, mint a cigarettafüst esetében. Az már most látszik, hogy további kutatásokra van szükség ezekkel a füstmentes technológiákkal kapcsolatban, és bár az eddigi kutatási eredmények optimizmusra adhatnak okot, még kérdéses, hogy használatuk hosszabb távon pontosan milyen egészségügyi hatásokkal jár. Fontos tudni, hogy a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen ezek is nikotin juttatnak a szervezetbe, ami erős függőséget okozó anyag, továbbá a nikotin megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást. A dohányzás ártalmainak teljes kiküszöbölését pedig továbbra is kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek - akár passzív - fogyasztásának teljes abbahagyása biztosíthatja. A cikk társadalmi célú reklám, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft. »
