Tolnai Népújság, 2019. december (30. évfolyam, 279-302. szám)
2019-12-13 / 289. szám
2019. DECEMBER 13., PÉNTEK BELFÖLD-KÜLFÖLD ^ Fontos az EU további bővítése BALKÁN Az uniós bővítés történelmi tartozás a Balkán országainak - jelentette ki Hidvéghi Balázs fideszes EP- képviselő a France24 francia hírtelevízió műsorában. A balkáni bővítésről folytatott beszélgetésre azzal összefüggésben került sor, hogy Emmanuel Macron francia elnök októberben elutasította az uniós bővítési tárgyalások megnyitását Albániával és Észak-Macedóniával. Hidvéghi a műsorban megerősítette, hogy Magyarország határozottan támogatja a bővítést, hiszen Európának érdeke, hogy erősebb, határozottabb és stabilabb legyen. MW Újra nekifutnak a béremeléseknek BUDAPESTÁder János államfő az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével öszszefüggő jogszabályt megfontolásra visszaküldte a törvényhozásnak. A köztársasági elnök szerint a javaslat vitája során több megalapozott kifogás fogalmazódott meg, amelyeket a törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata kívánt orvosolni, ezt azonban nem fogadta el a parlament. Ez tartalmazta a bírák és az ügyészek fizetésemelését biztosító passzusokat. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter megerősítette: ezért még egy ülést kell idén tartania az országgyűlésnek. MW Orbán: Ne a szegényekkel fizettessék meg a klímaharc költségeit HÍREK A kormány a klíma pártján Aláírja a magyar kormány az uniós klímavédelmi megállapodást négy fontos feltétel teljesülése esetén. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu KÖRNYEZETVÉDELEM A klímaváltozás elleni küzdelemről várható csata közép-európai és magyar nézőpontból arról fog szólni, ne engedjük meg a brüsszeli bürokratáknak azt, hogy megint a szegény emberekkel és a szegény országokkal fizettessék meg a klímaváltozás elleni harc költségeit - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben tegnap, az éjszakába nyúló, kétnapos európai uniós csúcstalálkozót megelőzően. Elmondta: az Európai Tanács tervei között szerepel, hogy az egész európai gazdaságot 2050-re karbonsemlegessé alakítják át. - Mindannyian tudjuk, hogy a klímaváltozás nagy baj, azt is -tudjuk, hogy ez ellen harcolni óriási vállalkozás, ami rengeteg pénzbe kerül. Ezért itt világos pénzügyi garanciákat kell kapnunk, és ennek a részleteit fogjuk kitárgyalni - közölte. A miniszterelnök kijelentette: Magyarország is azt szeretné, hogy 2050-re klímasemleges legyen az európai gazdaság, ezért készen áll arra, hogy Orbán Viktor: Világos pénzügyi garanciákat kell kapnunk egy erről szóló megállapodást aláírjon. Elmondta azt is, hogy idetartozó tárgyalási téma lesz a nukleáris energia jövője is. Magyarország azt szeretné, ha Brüsszelben „egyszer és mindenkorra” félretennék a nukleáris energiával kapcsolatos összes fenntartást, kritikát és támadást, ugyanis nukleáris energia nélkül nincs karbonsemleges európai gazdaság - emelte ki Orbán Viktor. Az uniós csúcstalálkozó első napján az Európai Tanács a tervek szerint véglegesíteni fogja az EU hosszú távú éghajlatváltozási stratégiájára vonatkozó iránymutatásait. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán ismertette az „európai zöld Fotó: AFP megállapodás” (European Green Deal) nevű ambiciózus klímatervét. Ezzel kívánja elérni azt, hogy 2050-ig az EU klímasemleges legyen. A cél érdekében 100 millió euró értékű beruházást akar mozgósítani. A Magyar Távirati Iroda birtokába jutott kormányzati előterjesztés szerint a magyar kormány készen áll a klímaegyezmény aláírására négy feltétel teljesülése esetén: akkor, ha nem az emberekkel fizettetik meg a klímavédelem árát, hanem a „legnagyobb klímarongálókkal”, azaz a nagyvállalatokkal és a nagy szenynyező országokkal, hiszen ők húzzák a legnagyobb hasznot a növekvő szén-dioxid-kibocsátásból. A további három feltétel: ha nem emelkednek a családok számára az energia- és az élelmiszerárak, ha megmaradnak a kohéziós pénzek és ha támogatják az atomenergia használatát. Az előterjesztés szerint ahhoz, hogy Magyarország 2050- re klímasemleges legyen (karbonsemleges villamosenergia-termeléssel rendelkezzen, a földgázfelhasználást teljes egészében kiváltsa és a közlekedést teljeskörűen elektromos alapra helyezze), mintegy 50 ezer milliárd forintra lenne szükség, ami éves szinten a GDP mintegy 2-2,5 százalékát teszi ki. Ez azt jelenti, hogy minden magyarra minden évben 170 ezer forint pluszkiadás jutna 2050-ig - mondta el a tegnapi kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Hozzátette: ilyen költségeket a magyar állampolgárok nem tudnak vál- lalni, a cél eléréséhez az uniónak is hozzá kell járulnia. Jövőre ismét lesz emelés és prémium A migránshullámmal érkezett százezrek egyre több igénnyel lépnek fel a befogadó államok felé Fotó: AFP Iszlamista szervezetnek adnak pénzt a norvégok Templomból mecsetet EMELÉS Jövőre is garantált az inflációkövető nyugdíjemelés. Mivel a jövő évi költségvetés 2,8 százalékos inflációval számol, így ennyivel emelkednek 2020. január 1-jétől a nyugdíjak - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Azt írták: egy átlagos nyugdíjnál ez havi 4360 forintos emelést jelent. A 2019. december havi nyugdíj összegéhez képest a 2020. januári nyugdíj összege 3,5 százalékkal lesz magasabb. A nyugdíjemelés több mint 2,5 millió nyugdíjast, illetve nyugdíjszerű ellátásra jogosultat érint. Emellett a kormány 2020- ban is számol nyugdíjprémium kifizetésével. Az Emmi azt is közölte: a nyugdíjak értékének megőrzését törvény garantálja, ezért ha a 2020-as éves infláció magasabb lenne a 2,8 százalékos tervezettnél, akkor azt az év vége felé nyugdíjkiegészítéssel kompenzálja az állam. A nyugellátásokra fordítható költségvetési források összege jövőre több mint 3580 milliárd forint lesz, közel 136 milliárd forinttal fog nőni az idei évhez képest. A kormány jövőre is számol nyugdíjprémium kifizetésével, erre 20 milliárd forintot különített el a 2020-as költségvetésben. Ennek feltétele a jó gazdasági teljesítmény. Magyarország történetében először 2017-ben volt nyugdíjprémium. A nyugdíjak - a 2020. januári emeléssel - 2010-hez képest 38 százalékkal emelkednek, vásárlóértékük pedig 10 százalékkal nő. Ezen felül a nyugdíjasok 2016- tól 273,5 milliárd forint összegű további juttatásban részesültek a gazdaság kiemelkedő teljesítményére tekintettel. Mindezt úgy, hogy a kormány 2010-ben a Nyugdíjbiztosítási Alapot a baloldali kormánytól 357 milliárd forintos hiánnyal vette át. MW Nő a bölcsődei szakdolgozók fizetése BUDAPEST A bölcsődei szakdolgozók bérének két lépcsőben megvalósuló, átlagosan harmincszázalékos emelését jelentette be nemrég Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár. Ezekről a meglehetősen összetett rendszerben kialakított emelésekről kérdezte Kovácsné Bárány Ildikó bölcsődei ügyek koordinációjáért felelős miniszteri biztost a Magyar Nemzet.- A kisgyermekek életében a kora gyermekkori nevelés meghatározó és egyben a legfontosabb. Éppen emiatt lényeges, hogy minél magasabban képzett szakemberek foglalkozzanak már a legkisebbekkel is - mondta a miniszteri biztos. Kifejtette: - A középfokú végzettségű kisgyermeknevelők 85 százalékának felsőfokú szakképesítése van, az ő bérük a következő két évben átlagosan 41 százalékkal emelkedik majd. Egy középfokú végzettségű pályakezdő kollégának két év alatt nettó 26 ezer forinttal nő a fizetése, egy felsőfokú végzettségűnek pedig mintegy nettó 60 ezer forinttal emelkedik. Egy negyvenöt éve közalkalmazotti jogviszonyban lévő kisgyermeknevelő bére pedig már közel nettó száztízezer forinttal emelkedik. Vannak olyanok, akiknek negyvennyolc évnél hosszabb munkaviszonyuk van, az ő havi keresetük emelkedése elérheti a nettó 132 ezer forintot is - tette hozzá. MW MIGRÁCIÓ Százezer eurót adományozott a norvég kormány egy iszlamista szervezetnek, hogy egy keresztény templomot mecsetté alakítsanak. A kezdeményező a norvég kereszténydemokrata párt vezetője, Kjell Ingolf Ropstad volt. A pénzt a norvég Iszlám Kulturális Központ kapta, melynek a profilja iszlám iskolák létesítése és fenntartása a skandináv országban. A szervezetnek több mecsetje és bentlakásos iskolája van norvég nagyvárosokban, például Drammenben, Oslóban és Mjondalenben. Norvégiában egyébként ez viszonylag megszokott - írja a 888.hu. Csak Ropstadnak ez már a harmadik adománya, amit templomátalakításra adott. Korábban Stavangerben kapott egy szervezet 70 ezer eurót egy baptista templom mecsetté alakítására, majd Ropstadban 20 ezret egy keresztény imaház átalakítására. Közben egy másik skandináv országban, Dániában iszlamista merényletet akadályoztak meg. A dán rendőrség és hírszerzés együttes sajtótájékoztatón ismertette, hogy a húsz elfogott személy terrorcselekményen dolgozott, amihez robbanószereket és lőfegyvereket próbáltak beszerezni. Fontos kiemelni, hogy a keresett személyek közül mindenkit sikerült elfogni - fűzte hozzá a dán rendőrfőnök, aki az őrizetbe vettek állampolgárságát nem közölte. Flemming Drejer, a hírszerzés műveleti igazgatója kijelentette, hogy az elfogott személyeket szélsőséges iszlamista indítékok vezérelték. Dániában utoljára négy évvel ezelőtt történt terrortámadás. Akkor egy fegyveres, elkövető lövéseket adott le egy koppenhágai kulturális központ kávézójára, amelyben rendezvényt tartottak a szólás szabadságáról, majd néhány órával később egy zsinagógára támadt. A támadó két emberrel végzett, hat rendőrt pedig megsebesített. A merénylőt a rendvédelmi szervek agyonlőtték. A Dániával határos Németországban is egyre több a késes támadás, de a kormányzati ígéretek ellenére továbbra sincs önálló bűnüldözési statisztikai kategória az ilyen bűncselekmények nyüvántartására - írja a Bild. Türingiában például a 2013-ban regisztrált 703-mal szemben tavaly 986 késelés történt, és 16 közülük halállal végződött. MW Először 2017-ben volt nyugdíjprémium Fotó: Shutterstock
