Tolnai Népújság, 2019. december (30. évfolyam, 279-302. szám)

2019-12-12 / 288. szám

BELFÖLD-KÜLFÖLD y 2019. DECEMBER 12., CSÜTÖRTÖK Jóval megbízhatóbbak a hazai édesvízi halak a tengeri társaiknál Bő a termés, marad az ár Bár nő a hazai halfogyasztás, még messze elmarad az uniós átlagtól Fotó: Shutterstock Nem emelkednek az árak az idei karácso­nyi halszezonban, és bő­séges lesz a kínálat - mondta Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmakö­zi Szervezet elnöke. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu PIAC A tavalyihoz képest 3-5 százalékkal növekedett a hal­­termés, mivel kedvezők vol­tak a hidrológiai körülmé­nyek és a nyári hőmérséklet, így sikeres évet zárhatnak a hazai haltermelők. Az emel­kedés nem az egyedszám­­ból adódik, hanem abból, hogy a jobb körülmények kö­zött nagyobb súlyt értek el a halak - mondta a Világgaz­daságnak Németh István, a Magyar Akvakultúra és Ha­lászati Szakmaközi Szervezet (MA-Hal) elnöke. A magyarországi halfo­gyasztás folyamatosan nő, a rendszerváltáskor jellemző 2,8 kilogrammnyi egy főre ju­tó éves mennyiség a múlt év­re 6,7 kilóra emelkedett, de ez még messze van a 22 kilós uniós átlagtól. A fogyasztás bővülésében a MA-Hal elnöke szerint szerepe van az uniós és hazai költségvetési forrás­ból finanszírozott, 800 mil­lió forint keretösszegű Kapj rá! marketingkampánynak is. Németh István úgy látja, a növekvő halértékesítés el­lenére továbbra is gond, hogy a hazai fogyasztás szezoná­lis, ünnepekhez kötött, így a január és a február mély­pontnak számít. Tudatosíta­ni kell a fogyasztókban, hogy a hal nem csak az ünnepek idején egészséges, kívánatos lenne a heti egyszeri halétel­fogyasztás. A kínálat ehhez adott lenne, a magyarországi haltermékekből bőven jut ex­portra, és az utóbbi években javult a feldolgozottsági fok is - mondta. Ráadásul élel­miszer-biztonsági szempont­ból jóval megbízhatóbbak a hazai édesvízi halak, mint a tengerek növekvő szennye­zettsége miatt sokszor nehéz­fémeket is tartalmazó tenge­ri társaik. „Nem etetünk ten­geri-hallisztet, GMO-s szóját, nem kezeljük gyógyszerekkel és hormonokkal a halakat” - sorolta az előnyöket a MA-Hal elnöke. A hazai halgazdaságoknak most különösen jól jött a hal­termés növekedése. Az ágazat bevétele ugyanis rendkívül alacsony, a költségek viszont folyamatosan nőnek. Közülük is kirívó a munkaerő drágulá­sa, de Németh István szerint a béremelések ellenére munka­erőhiánnyal küzdenek, ami nagy nehézségeket okoz, mi­vel a halászat kézimunka-igé­nyes. Az is gond, hogy a tógazda­ságok nem kapnak normatív támogatást. Az elnök szerint saját költségen etetik a vé­dett állatokat, amiért - szem­ben például az agrár-környe­zetvédelmi programban részt vevő növénytermesztőkkel - semmilyen kompenzációt nem kapnak. Ezen a követ­kező uniós ciklusban szeret­nének változtatni. Némileg javítja a helyzetüket, hogy a beruházásokhoz a jelenle­gi 50 helyett 60 százaléknyi támogatást kaphatnak majd. De mivel ez utófinanszírozott támogatás, a kisgazdaságok sokszor nem tudják igénybe venni, a MA-Hal azt szeretné elérni, hogy az uniós támoga­tás felét normatív módon kap­ják meg. Egy ezresért adják a ponty kilóját A Magyarországon elfogyasz­tott halmennyiség 70 száza­léka ponty, és Németh István szerint a fogyasztók az idei ka­rácsonyi szezonban a tavalyi árakon juthatnak halhoz. A tó­gazdaságok az idén a koráb­binál nagyobb hangsúlyt he­lyeznek a közvetlen értékesí­tésre, ami azt jelenti, hogy azo­kon a helyeken, ahol a terme­lők árulják a saját halaikat, 1000 forint körüli áron kínál­nak egy kiló pontyot. Európá­ban visszaszorult a korábban hiányt okozó pontybetegség, a koiherpesz-vírus, ami segít az árak kordában tartásában. HÍREK Olcsóbb lesz mindenkinek MEDDŐSÉGKEZELÉS A kor mány minden döntésénél fi­gyelembe veszi a csalá­dok érdekeit - hangoztatta az Emmi család- és ifjúság­ügyért felelős államtitkára tegnap. Novák Katalin a Né­zőpont Intézet konferenciá­ján elmondta: a kormány cél­ja, hogy minden vágyott gyer­mek megszülessen, ehhez az is kell, hogy a 150 ezer meddőségi problémával küz­dő párnak segíteni tudjanak. Ezért a meddőségi kezelések a jövőben olcsóbbak, gyor­sabbak és mindenki számá­ra hozzáférhetőek lesznek. A családok támogatására Eu­rópában Magyarország költi arányaiban a legtöbbet, a GDP közel öt százalékát. MTI Ajánlják a juh- és a kecskehúst KAMPÁNY Juh- és kecske­hús, valamint tejtermékek fo­gyasztását ösztönző kam­pányt indít a kormány, amely­nek célja, hogy az export­­orientált ágazat termékei utat találjanak a magyar fo­gyasztókhoz is - mondta Feldman Zsolt agrárállamtit­kár Budaörsön. Hozzátette: a juhtartás 8300 tenyésztő megélhetését biztosítja. Eu­rópa a juhtenyésztés tekin­tetében behozatalra szorul. Ezért a magyar gazdaságnak vannak lehetőségei e téren: az elmúlt három negyedév­ben 40 millió euró értékű élő juhot exportáltak. MTI Idén 13 ezer migránst foglak el a hatóságok VMSZ: Emberi joggá vált a határsértés BEVÁNDORLÁS Emberi joggá vált a határsértés - nyilatkozta a Szabadkai Magyar Rádió Napindító című műsorában Pásztor István. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) el­nöke ezt annak kapcsán je­lentette ki, hogy ismét nagy számban vannak migránsok Észak-Vajdaságban. Magyar­­kanizsán aggasztó a helyzet. A politikus kifejtette: voltak olyan idők, amikor nem lehe­tett csak úgy, papírok nélkül, illegálisan átlépni az országha­tárokat, hiszen a határvédelmi szervek erőteljesebben intéz­kedtek a határsértőkkel szem­ben. Innen jutottunk el oda, hogy az állami szuverenitás megsértése emberi joggá emel­kedett - fogalmazott a VMSZ elnöke. Hozzátette: itt nincs szó idegengyűlöletről, mert se­gítünk annak, aki rászorul, de az itt élők biztonsága a legfon­tosabb. Kiemelte, állami segít­ségre is szükség lenne a prob­léma kezelésében. Bakondi György belbiztonsá­gi főtanácsadó tegnap az Ml-en azt mondta, míg tavaly 6 ezer, addig az idén már mintegy 13 ezer illegális migránst tartóz­tattak fel a magyar hatóságok. Jelentős a növekedés a szerb, a román és a horvát határsza­kaszon is. Kifejtette, a migrá­ció hátterében egy nagy nem­zetközi embercsempész szer-A vucjaki táborból busszal vitték el a migránsokat Fotó: AFP vezet állhat, amelynek az a cél­ja, hogy tömegesen juttasson be Európába illegális beván­dorlókat. A főtanácsadó a Kossuth rá­dió reggeli műsorában elmond­ta azt is, a nagy embercsem­­.pész hálózatok központja Af­ganisztánban és Pakisztánban van. Egy-egy bűnbandát csak úgy lehet felszámolni, ha sike­rül „visszafejteni” a hálózatot. Miután a migránsok eljutot­tak Európába, a kitoloncolásuk rendkívül költséges, bonyolult és lassú eljárás, ezért folyama­tosan nő azok száma, akik Eu­rópában tartózkodnak. MW Végre bezárják a vucjaki tábort A horvát határrendészet erő­södése miatt egyre több mig­­ráns indul vissza Szerbia, majd Magyarország, sőt Románia felé - mondta Bakondi György. Úgy vélekedett, a Szerbia felé áramlást felgyorsíthatja a boszniai, a horvát határhoz közeli a Bihács közeli vucjaki migránstábor most megkezdő­dött felszámolása is. Drágán Mektic védelmi miniszter a múlt pénteken jelentette be, hogy bezárják a tábort, és az ott tartózkodó körülbelül hat­száz illegális bevándorlót Sza­rajevóba és más központokba szállítják át. Hétfőn halasztot­tak, de kedden hozzáláttak a felszámoláshoz. Nagyszabású emlékhét Temesváron 1989 A romániai forradalom kitörésének 30. évfordulójá­ra emlékhetet szerveznek Te­mesváron. Az ünnepségsoro­zat indító rendezvénye decem­ber 12-én, azaz ma kezdődik a Belvárosi Református Egyház­­község épületében, ahol há­rom évtizeddel ezelőtt Tőkés László is szolgált. December 14-én gálaestet tartanak, ahol jelen lesz és beszédet mond Orbán Vik­tor miniszterelnök és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) el­nöke, ugyanitt jelen lesz Lord David Alton, a brit Felsőház tagja és Janez Jansa, Szlové­nia rendszerváltó miniszter­­elnöke is. Toró T. Tibor, a rendezvény­­sorozat főszervezője és Kása Zsolt, az EMNT országos al­­elnöke a rendezvény egyik céljaként fogalmazták meg a rendszerváltás eseményeinek a fiatal nemzedékek körében való megismertetését, ugyan­akkor meg szeretnék honosí­tani azt az erdélyi magyar em­lékezetpolitikai diskurzust, mely megakadályozza, hogy Temesvár és Tőkés László sze­repét kiradírozzák a romániai forradalmat vizsgáló és feltáró történetírásból. Tegnap a magyar Ország­­gyűlés kormánypárti képvise­lők kezdeményezésére határo­zatban fejezte ki, hogy tiszte­lettel adózik az 1989. decem­ber 15-én kezdődött temesvá­ri népfelkelés hőseinek és ál­dozatainak. BDA A 79 éves Györkös István az ítéletet hallgatja Fotó: MTI Életfogytiglan a rendőrgyilkosnak BÍRÓSÁG Emberölés és lőfegy­verrel való visszaélés miatt má­sodfokon is életfogytiglant ka­pott tegnap a bőnyi rendőrgyil­kossággal vádolt Györkös Ist­ván. A másodfokon eljáró Győ­ri ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Az ügyész kérte, ne vegyék figyelembe enyhítő körülmény­ként Györkös büntetlen előéle­tét, mert 1993-ban már elítél­ték közösség elleni izgatás és lőfegyverrel való visszaélés miatt. Szerinte Györkös szán­dékosan ölt, ráadásul a töb­bi ember életét is veszélyeztet­te. A vádlott védője azt mond­ta, Györkösnek sem oka, sem szándéka nem volt az ölésre, a bizonyítási kísérletet kabaré­nak nevezte. Szerinte Györkös nem támadni akart, hanem visszavonulni. A vád szerint az ismert hun­garista, a 79 éves Györkös Ist­ván 2016. október 26-án bő­nyi családi házában, engedély nélkül tartott gépkarabélyá­val tüzet nyitott a házkutatást tartó rendőrökre, és halálosan megsebesített egy őrnagyot. Györkös mindvégig tagadta, hogy megölte volna a nyomo­zót. Védekezését arra alapozta, hogy a rendőrök előbb lőtték meg őt, és csak ezután sült el a kezében tartott AMD-65-ös gépkarabély, amelyet a felszó­lításnak eleget téve éppen le akart tenni, de egy időre elve­szítette az eszméletét. Ügyvédjével azt próbálta bi­zonyítani a tárgyaláson, hogy az őrnagyot „baráti tűz érte”, vagyis egyik társa hátulról eltalálta, de ezt nem támasz­tották alá a szakértői vélemé­nyek. Arra azonban többen is rámutattak, hogy a végzetes lövés kevesebb mint egy mé­terről érte az őrnagyot, a rend­őrök pedig jóval távolabb áll­tak. MW

Next

/
Oldalképek
Tartalom