Tolnai Népújság, 2019. december (30. évfolyam, 279-302. szám)
2019-12-09 / 285. szám
2019. DECEMBER 9., HÉTFŐ GAZDASÁG y Kevesebben vesznek fel kedvezményes hitelt is Ha frissen vett házat újítanak fel, akár 25 milliót is kaphatnak hozzá Fotó: MW 1,2 milliárd forintra bírságolták a Facebookot BÜNTETÉS Még soha nem szabott ki ekkora bírságot a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) fogyasztóvédelmi ügyben: 1,2 milliárd forintra büntette a Facebookot. A Facebook Ireland Ltd. jogsértést követett el, amikor ingyenesként hirdette szolgáltatását a nyitóoldalán és a súgóközpontjában. Bár a fogyasztóknak nem kellett díjat fizetniük a szolgáltatásért, de felhasználói aktivitásukkal és adataikkal üzleti hasznot hajtottak a vállalkozásnak, így közvetve fizettek a szolgáltatásért - fejtette ki a GVH. A Facebook üzleti modelljének lényege: megosztott tartalmakkal magához vonzza a fogyasztókat, akiknek érdeklődéséről, vásárlási szokásairól adatokat gyűjt. Ezek birtokában célzott reklámozási lehetőséget értékesít üzleti ügyfeleinek, a reklámokat pedig a posztok között elhelyezve juttatja el a fogyasztókhoz. A GVH szerint a regisztrációs oldalon az (2010 januárjától 2019. augusztus 12- ig szereplő) „ingyenes és az is marad” üzenetek elterelik a fogyasztó figyelmét az általa vállalt ellentételezésről, az adatok átadásáról, terjedelméről és a következményekről. A fogyasztók így azt hihetik, hogy a szolgáltatást ellentételezés nélkül, kockázatmentesen használhatják, ami a GVH szerint nem igaz. MW Az ország frekventáltabb részén vásárlásra, az ingatlanpiac szempontjából kevésbé pörgő vidékeken viszont sok család az otthona felújítására igényli a falusi csokot. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu TÁMOGATÁS Míg a fiatal családok leginkább a Balaton környéki és a budapesti agglomeráció településein telepednének le a falusi csők segítségével, a hátrányosabb helyzetű keleti megyékben nagy számban a saját ház, lakás felújítására kérelmezik a támogatást. Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megyéből fogadta be a legtöbb igénylést a falusi családi otthonteremtési kedvezményre (csők) a Takarék Csoport - tájékoztatta a Magyar Nemzetet a pénzintézet. Ezek a kérelmek nem mind új otthon vásárlásáról szólnak, hiszen a meglévő ingatlan felújítására is lehet falusi csokot, vissza nem térítendő támogatást kapni. Bár erre a támogatási összegnek legfeljebb a felét kaphatja meg a család, a maximum ötmilliós keret sok mindenre elég lehet. A Takarékbank a július 1-jén indult falusi csokra október végéig több mint hétszáz kérelmet fogadott be, összesen több mint 3,2 milliárd forint igénylését. Ezek közül csaknem 250 család már meg is kapta a viszsza nem térítendő milliókat, ez összesen egymilliárd forint kiutalását jelenti. A pénzintézet szerint átlagosan 4,6 millió forintot igényelnek a családok, és átlagosan mintegy 4 millió forintot kapnak meg. Érdekes, hogy az eddigi igénylések szerint csak minden ötödik család kérelmez kedvezményes kamatozású hitelt is a falusi csők mellé. Ez is arra utal, hogy sok lehet az olyan igénylő, aki helyben marad, a meglévő otthonát újítja fel vagy bővíti. Egy ilyen beruházás ugyanis néhány millió forintból kijön. A falusi csők ingatlan vásárlása és annak felújítása esetén akár tízmillió forint is lehet egy három- vagy többgyermekes családnak. Ha a család az otthonát bővítené, korszerűsítené, akkor ennek az összegnek a felére, maximum ötmillió forintra jogosult. A vissza nem térítendő támogatás mellé kedvezményes kamatozású hitelt is lehet igényelni. Ennek a maximuma előbbi esetben 15 millió forint, utóbbinál 7,5 millió forint lehet. HÍREK Varga: Jöhet az új akcióterv GAZDASÁG Magyarország felzárkózásához a gazdaság növekedésének a következő években is legalább két százalékponttal meg kell haladnia az uniós átlagot - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter. Kiemelte, recesszióról ugyan nem beszélhetünk, de lassul a világgazdaság növekedési üteme, ahhoz, hogy továbbra is növekedési pályán maradjunk, megőrizve a bruttó hazai termék, a GDP bővülésének ütemét, újabb gazdaságvédelmi lépésekre van szükség. A miniszter hozzátette, a jövőben a gazdaság igényeihez igazított beruházásösztönző lépéseket kell megvalósítani. MW Keddig várják az adományokat ANGYALVÁRO-CIPŐSDOBOZ December 10-ig várják a karácsonyi ajándékokkal teli cipősdobozokat a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom és a Magyar Cserkészszövetség. Idén 500 cipősdoboznyi karácsonyi ajándékot szeretnének öszszegyűjteni a Böjté Csaba ferences szerzetes által nevelt gyerekeknek. Egy másik akcióban az Agrárminisztérium, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület, az Agrármarketing Centrum és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ötszáz kilogramm mézet adományozott a Dévai Szent Ferenc Alapítvány árváinak.MW Javult a Jövedelmek közötti különbség KERESET Már a jövedelmek közel háromnegyedét adta tavaly a munkabér, ami jelentős javulás 2010-hez képest, amikor a háztartások bevételének csupán a 65 százaléka származott munkából - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss adataiból. A szűkösebben élőknek tavaly jobban nőtt a havi bevétele, mint a jobb jövedelműeknek, a legkevesebből az alacsony iskolai végzettségűek éltek, átlagosan havi 122 500 forintból. Jövedelmük közel 40 ezer forinttal volt magasabb, mint 2017- ben. A felsőfokú végzettségűek jövedelme a legmagasabb, átlagosan havi 210 ezer forint. Átlagosan 151 250 forint volt 2018-ban a magyarok havi nettó jövedelme, amely a munkabér mellett az egyéb juttatásokat is tartalmazta. A havi összeg mintegy 14 ezer forinttal több, mint 2017-ben. Korcsoportok szerint a legmagasabb átlagjövedelme, havi 166 ezer forint az 55-64 éveseknek volt, míg a 25-54 évesek átlagosan 155 ezer forintot költhettek, ami 20 ezer forinttal több, mint egy évvel korábban - ismerteti a Magyar Nemzet. Enyhén, de csökkentek a jövedelmi különbségek az országon belül, bár a háztartások jövedelmi helyzete regionálisan még mindig jelentősen eltér. Tavaly a legmagasabb egy főre jutó jövedelmű Budapest és a legalacsonyabb jövedelmű Észak-Alföld háztartásai között másfélszeres volt a különbség, szemben az egy évvel korábbi, 1,6-szeres eltéréssel. A KSH szubjektív, tehát a lakosság véleménye alapján készített összesítése szerint az átlagos megélhetéshez a legszegényebb 10 százalékba tartozó háztartásban havi 95 ezer forintra, míg a legnagyobb bevételű 10 százalékban 191 ezer forintra lenne szükség fejenként. Mivel tavaly csökkent a különbség, Magyarország már a közepesen egyenlőtlen jövedelmű országok közé sorolható, az uniós átlagnál kisebb megélhetési különbségekkel. Szakértők szerint az egyenlőtlenségek csökkenése az alacsony keresetűek átlagosnál jelentősebb bérrendezésének, és a munkaerőpiacról korábban kiszorult rétegek munkába állásának köszönhető. MW A háztartások ellátottsága százalék 2014 ■ 2018 56.9 15.1 Személy- LED-, LCD-, Tablet, gépkocsi plazmatéve netbook MW-grafika, forrás: KSH Kisebb áfa ellenére nem csökken az ár ÁSZ Az általános forgalmi adó (áfa) kulcsának csökkentése az elemzett termékcsoportok mintegy felénél nem mérsékelte a fogyasztói árakat, ezért a további áfacsökkentés átgondolt értékelése szükséges - erre jutott legfrissebb elemzésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ). A gazdaság fenntartható kifehérítése érdekében 2015- től több termék (tej, tojás, baromfi- és sertéshús, halhús, új lakóingatlanok) és szolgáltatás (éttermi szolgáltatás, internet-előfizetés) áfakulcsa csökkent. Ezek hátterében esetenként egészség- és szociálpolitikai, illetve az egyes ágazatok fejlesztésével öszszefüggő célok is álltak. Az áfacsökkentés után csökkent az átlagár az internetelőfizetések, a sertés-, a baromfi- és a halhús esetében rövid távon, míg a tojás, a tej és az új lakóingatlanok árát egyáltalán nem mérsékelte. Míg a húsoknál a kedvezőbb ár miatt nőtt a fogyasztás, és ez kompenzálta az adócsökkentés miatt kieső költségvetési bevételt, más termékek, szolgáltatások árát alapvetően más gazdasági és termelési tényezők, keresleti-kínálati viszonyok határozták meg - mutat rá az elemzés. Például az éttermi fogyasztás áfacsökkentésének várt hatása, a dolgozók bérének rendezése és a munkaerőhiány enyhítése csak korlátozottan teljesült. MW Támogatás után kölcsöntlüípnak a gazdák Lendületes traktorpiac Főként erőgépeket és kombájnokat vesznek a gazdálkodók HITELPROGRAM Míg az elmúlt években elsősorban a vidékfejlesztési támogatások ösztönözték a gazdálkodókat a gépparkjuk megújítására, idén már sokkal inkább a Magyar Nemzeti Bank hitelprogramja tartja lendületben a hazai mezőgéppiacot. A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet jelentése szerint az egyéni gazdaságok és a mezőgazdasági vállalkozások idén szeptemberig mintegy 134 milliárd forintot költöttek új gépek beszerzésére, ami 3 százalékos növekedésnek felel meg az egy évvel korábbi szinthez viszonyítva. A gazdálkodók az erőgépek beszerzésére költötték a legtöbbet. Továbbra is a különböző traktorok és gabonakombájnok voltak a legnépszerűbbek. A munkagépek közül a talajművelő berendezésekből vásároltak a legtöbbet a gazdaságok, miközben jelentősen visszaesett a növényvédő gépek iránti kereslet, ezekből 33 százalékkal kevesebbet vettek, mint 2018-ban. A folyamat a gazdák szemléletváltásának és a kedvező finanszírozási lehetőségeknek tudható be. A forgalmazók és a gyártók tapasztalatai szerint ugyanis a vevők jelentős része bankhitelből vásárol gépeket - számol be róla a Magyar Nemzet. Népszerű a Magyar Nemzeti Bank kedvezményes hitelprogramja, a legtöbben a januárban indított NHP fix keretében elérhető konstrukciót vették igénybe új és használt gépek beszerzéséhez. A programban kihelyezett összeg csaknem negyede, mintegy 52 milliárd forint került agrárvállalkozásokhoz. A finanszí-Fotó: MTI rozási lehetőségeket bővítette az MKB Bank és az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által közösen kidolgozott MKB Hektár Plusz termékcsalád is, amely elsősorban a kisebb termelők fejlesztéseihez nyújtott segítséget. A banki hitellehetőségek választékával párhuzamosan a lízingpiac is fejlődött. A Magyar Lízingszövetség szerint kiemelkedő bővüléssel zárta az első kilenc hónapot az agrárgép-finanszírozás, a lízingek összege 24 százalékkal, 72 milliárd forintra nőtt. Régi gépeik karbantartására is több pénzt fordítottak a gazdálkodók, ezt jelzi, hogy az alkatrészek iránti kereslet 10 százalékkal nőtt az első három negyedévben, összesen 43 milliárd forintot költöttek erre a termelők. MW
