Tolnai Népújság, 2019. december (30. évfolyam, 279-302. szám)
2019-12-09 / 285. szám
4. MEGYEI KÖRKÉP 2019. DECEMBER 9., HÉTFŐ Kevesebb vizet igényel a szobanövény TOLNA MEGYE A szobanövények gondozására az év minden napján oda kell figyelni, így télen is vannak olyan alapszabályok, amelyeket be kell tartani ahhoz, hogy a kedvenceink a hidegebb hónapokat is túléljék a lakásban. Teljesen másként kell öntözni a cserepes virágokat télen, mint nyáron. Egyrészt a hőmérséklet, másrészt a növények „pihenős” periódusa miatt. Fontos szabály, hogy szellőztetéskor ne nyissunk a növényre ablakot, a szobanövények ugyanis általában 18-20 fok környékén érzik jól magukat télen. Ráadásul a hirtelen hőmérséklet-változást egyetlen növény sem viseli el, így a szoba téli szellőztetésének idejére menekítsük őket védett helyre. Ha mégis megcsapja a növények leveleit a hideg, akkor azt sárgulással és száradással adják majd tudtunkra. Télen a szobanövények többsége takaréklángra állítja életfunkcióit, kevesebb oxigént termelnek, és több szén-dioxidot bocsátanak ki. Ilyenkor ne öntözzük túl őket, és bánjunk takarékosan a vízzel, mert ha túl sokat kapnak, az kimozdítaná virágainkat a téli álla-A természetes fényre szükségük van potukból. Ha mégis több vizet kapnak a kelleténél, akkor nyugalmi állapotban lévő gyökereik rothadásnak indulnak, és tavaszra elpusztul az egész növényünk. Lámpafénnyel nem pótolhatjuk a növényeknek járó természetes fényt, az ilyen mesterséges fényt ugyanis nem tudják hasznosítani. Ezért muszáj némi természetes világosságot is juttatnunk a növények számára az életfolyamataik fenntartásához. Más a helyzet a télen virágzó növényeinkkel, így a mikulásvirágot vagy a karácsonyi kaktuszt gyakrabban kell öntözni a virágzásaik kezdetén. A mikulásvirág legjobban a 15-20 fokos szobát szereti. A növény a melegebb helyen hamar kiszáradhat. Ha kaspóban tartjuk a mikulásvirágot, ügyeljünk rá, hogy a cserép alatt ne legyen pangó víz. M. I. Beküldött fotó Az éremgyűjtők országos egyesülete ötven, a megyei szervezet 35 éves. Mióta interneten is megrendelhető bármi, a gyűjtőkörök létszáma csökken. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu TOLNA MEGYE Ötvenéves az éremgyűjtők országos egyesülete. Ez alkalomból természetesen emlékérmet bocsátanak ki, melyre most fizethetnek elő a tagok, és majd jövőre vehetik át. Az éremből arany, ezüst és bronz változat is készül. Tervezője Kutas László képzőművész. Az évforduló kapcsán kitüntetéseket is átadtak. Az 1969-ben alapított Budapesti Éremgyűjtők Egyesülete után hamarosan 35 vidéki szervezet is létrejött. A Magyar Éremgyűjtők Egyesületének Tolna Megyei Szervezete 1984-ben vált önállóvá. Azelőtt Baranyához, Pécshez tartoztak. Az elnök Király József, a titkár Berta József. Arról beszélnek, amiről sok más szabadidős szervezet vezetője: a virtuális közösségek miatt kopnak a valódi közösségek. Náluk a negyven fölötti taglétszám huszonhétre apadt, bár ezt jó pár éve tartják. Az interneten ma már minden megrendelhető, beszerezhető, ezért járnak egyre kevesebben a bélyeggyűjtő vagy éremgyűjtő körökbe. Pedig érdemes az új gyűjtőknek a régi gyűjtőkkel találkozni, mert sok hasznos ismeretet, tapasztalatot szerezhetnek tőlük. Például a kibocsátások gyakorlatáról. A forgalmi pénzként is használható alkalmi és emlékérmék kibocsátását a Magyar Nemzeti Bank végzi. Ezek többsége ezüstből készül, öt- és tízezer forintos címletben, de a kisebb pénzű gyűjtők általában réz-nikkel véretekhez is hozzájuthatnak, kétezer forintért. A módosabbak számára - évente két-három alkalommal - aranypénzek megjelennek. Közöttük egészen pici, félgrammos is volt már, s az igen komoly értéket képviselők sem ritkák. Mint amilyen a 2010-es kiadású, 62,8 grammos, ötszázezer forintos Szent István-arany volt. A megye éremgyűjtői havonta egyszer találkoznak Szekszárdon, a Babits Mihály Kulturális Központban. Csereberélnek, adnak-vesznek és leadják a megrendeléseiket az újdonságokra. Elnökük egy társhobbinak is hódol: jelvényeket is gyűjt. Király József alapította a bogyiszlói jelvénymúzeumot. Látogasson el hirportálunkra! TEOL.hu Király József a megyei szervezet elnöke A szerző fotója iutalomérmék A Magyar Éremgyűjtők Egyesülete által alapított Széchényi Ferenc jutalomérme Tóth Sándor szobrászművész alkotása. Peremébe az adományozott nevét és tagsági számát is bevésik. Az idei díjazottak között volt a Tolna megyei szervezet titkára, Berta József is. A jutalomérméket Csóka Ferenc, országos elnök adta át az egyesület Esztergomban rendezett vándorgyűlésén. Ekkor történt a Dr. Unger Emil-jutalomérmék átadása is, a numizmatikai szakirodalomban tevékenykedők részére. A sorszám örök Király József alapító tagja a megyei és az országos éremgyűjtő szervezetnek is. Budapesten élt a hatvanas évek végén, házasságkötése után került Tolna megyébe. Tagkártyájának sorszáma: 612. Ma már 14 ezer körül tart a sorszámozás. Érdekesség, hogy nincs sorszámtörlés, illetve sorszám újbóli kiadás. Ha elhunyt a tag, akkor sem kaphatja meg más a számát. Az alacsony sorszám előnyt jelent, ha bizonyos érmékből keveset bocsátanak ki, és „nem akárki” kaphat belőlük. Az évforduló alkalmából kitüntetettek között volt Berta József (harmadik sor bal szélén) Tolna megyei titkár is Már ötven éve élnek az érmé bűvöletében Aki vállalja a foglalkoztatásukat, az pozitív tapasztalatokról számol be Tolna megyében Precízek, mégsem kellenek a munkáltatóknak SZEKSZARD A megyében fogyatékkal élő emberek érdekvédelmét és érdekképviseletét ellátó egyesületek vezetőit fogadta a Vakok és Gyengénlátók Tolna Megyei Egyesülete a fogyatékkal élők világnapján, december 3-án. A konferencia témája a munkavállalási esélyegyenlőség volt. Fontosnak tartották, hogy a világnapra szervezzenek konferenciát, mondta Kovács Lászlóné, a Vakok és Gyengénlátók Tolna Megyei Egyesületének elnöke. A megyében 3600 fogyatékkal élő van, nekik segítenek a meghívott egyesületek. A hangsúly áz elhelyezkedési lehetőségeken volt a tanácskozáson. A cél ugyanis, hogy minél többen tudjanak dolgozni, ennek érdekében tanfolyamokat, tréningeket, fórumokat szerveznek. - Egész jók az elért eredményeink, az ezerkilencszáz vak emberből kétszázharminc dolgozik, számszerűsített Kovács Lászlóné. Jó és követendő példaként a látássérült Bálványossy Zoltán mesélt arról, ő maga miként tudott elhelyezkedni. Bodó Ágnes, a Bambino Babafutár Kft. ügyvezető igazgatója pedig a fogyatékkal élőkkel kapcsolatos kedvező tapaszta-Vr M jfe % A fogyatékkal élők világnapján tartottak konferenciát Beküldött kép latokról számolt be. Jellemző rájuk, hogy nem „segélyből”, hanem fizetésből akarnak élni, és sok esetben jobban teljesítenek a munkahelyen, mint az egészségesek. Mégis kevesebb munkáltató jelent meg, mint remélték. Kovács Lászlóné szerint néhány vállalkozás teherként tekint a fogyatékkal élőkre, és inkább vállalja a „bírságot”, mint hogy foglalkoztassa őket. Vizdár-Lőczi Gizella, az Esőmanók Egyesület elnökségi tagja úgy fogalmazott: csak az tudja, milyen hátrányokkal és nehézségekkel jár így élni, aki nap mint nap szembesül a társadalmi előítéletekkel, területi ellátásbeli hiányokkal. Öszszességében mégis úgy érzi, jó irányt vett az esélyegyenlőség ügye. Dr. Horváth Kálmán megyei kormánymegbízott biztosította a fogyatékkal élőket, hogy a hivatal részéről is kiemelt figyelemben részesülnek. A Bartina zenekar soraiban vak tagjával, Szabó Lászlóval adott műsort. A szintén látássérült Rákóczi Szilvia könnyűzenei műfajban énekelt; elhangzott a Mindannyian mások vagyunk című dal, de mikulásos, valamint karácsonyi nóták is. Foray N.
