Tolnai Népújság, 2019. november (30. évfolyam, 254-278. szám)

2019-11-04 / 255. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2019. NOVEMBER 4., HÉTFŐ Útvesztő Foray Nándor nandor.foray@mediaworks.hu Ha fiatalok megmozdulását látom, felkapom a fejem. Hisz az emberi evolúció következő lépcsőfokáról van szó. Az új generációk új érzékeléssel, új látásmóddal érkeznek - ezek nem betegségek, naná, hogy nem is gyó­gyíthatók. Új faj van kialakulóban, és nem neki kell elné­zést kérnie. A többieknek kell nyitottnak lenniük. Tanul­niuk akár. A boldogság térképét viszont ezek az ifjú titánok is csak keresgélik. Érzékenységüket, úttörő szellemüket ők ma­guk sem tudják hova tenni, így kéznél levő eszmékre tá­maszkodnak. Chilében a hanyag és jól öltözött diákok ha­ragja egy jegyáremelés ap­ropóján sújtott le. Kevés a pénzük. Egy másik fronton ott van Greta Thunberg, a klímaaktivista, aki szerint meg pont a pénzközpontú­ság dönt romlásba. Az egyik nagyobb, a másik kisebb fo? gyasztást akar, és semelyik se boldog. Mert boldogságukat rossz helyen keresik: kívül. Greta elismerte, hogy célt a klí­mamánia adott addig sivár életének. Lehetne rögeszméje a nők vagy az autisták ügye is - ő épp a környezetvédelmet dobta egy százoldalú kockán. A chileiek pedig a jólétet. Melyiknek van igaza? Mindkettőnek, illetve egyiknek sem. Gondoljunk csak bele: micsoda haddelhadd lenne Chi­lében, ha Greta lenne az elnök! Még az is lehet, hogy a je­lenlegi elnök éppen erre gondolt, amikor lefújta a chilei klí­makonferenciát. Új generáció jelent meg, új érzésekkel és látásmóddal Simonné Váradi Zsuzsannáé a díj TOLNA MEGYE A látássérültek megyei egyesülete az idén is át­adta a dr. Thész László emlék­érmet a Fehér Bot Nemzetkö­zi Napja alkalmából rendezett ünnepségen. Mint arról Ko­vács Lászlóné, az egyesület el­nöke tájékoztatott, az emlékér­met idén Simonné Váradi Zsu­zsanna jelnyelvi tolmács ve­hette át a fogyatékkal élő em­bereket és az őket képviselő közössé­geket segítő több évtizedes munká­ja elismeréseként. Október hónapban egy másik jelentős rendezvény is zaj­lott az egyesület szervezésében. A látássérült emberek jobb meg­ismerése és elfogadása volt a célja a Láthatatlan Kiállítás­nak, amelynek a Babits kul­turális központ adott otthont. A kiállításra látogatók látássé­rült kísérők irányításával egy interaktív utazáson vehettek részt a vak emberek világába, ahol a tapintás, hangok és il­latok nyomán megtapasztal­hatták, hogy a szem, mint ér­zékszerv kiiktatásával is le­het szép és teljes a világ. A lá­togatók között voltak diákok, civil szervezetek, baráti tár­saságok tagjai, hivatali dol­gozók Szekszárdról, Faddról, Őcsényből, Bajáról. A legtá­volabbi látogató Ausztráliából érkezett. A külön­leges tárlatot több mint nyolcszázan tekintették meg. A látássérültek megyei egyesüle­te sikeresen pályá­zott a Magyar Élel­miszerbank Egye­sület áruházi élel­miszermentés pályázatára. Októberben hivatalosan is megkezdték a közös munkát, A szekszárdi Tesco áruházból naponta mentik a hibás, vagy lejárati idejükhöz közeledő élelmiszereket, és átadják rá­szoruló tagtársaik és család­tagjaik részére. TN A vak embe­rek világát ismerhették meg a kiállí­tás látogatói Bemutatták az első világháborúról szóló könyvet Kegyelettel őrizzük a hősök emlékét Kárász Gábor kisegítő lelkész tartott misét a belvárosi templomban Fotó: Kiss Albert Estig tartottak a megemlé­kezések a halottak napján, szombaton Szekszárdon. Külön figyelem irányult a vi­lágháborúkban elesett ka­tonákra. Foray Nándor nandor.foray@mediaworks.hu SZEKSZARD Az első világhábo­rús parcellánál idézték fel az el­hunyt katonák szellemét szom­baton az alsóvárosi temetőben. Ács Rezső, a megyeszékhely polgármestere elismeréssel je­gyezte meg, hogy az esős idő ellenére is sokan összegyűltek. Negyvenöt-ötven polgár jelen­hetett meg esernyőkkel felsze­relkezve. A polgármester ar­ra buzdított, hogy évről évre gyújtsunk egy-egy gyertyát a hősökre emlékezvén. Mint el­mondta, az önkormányzat lel­kiismeretesen gondozza az em­lékművet, a hadisírokat. Hő­­ninger Balázs trombitaszóval tisztelgett a katonák előtt. Bíró László tábori püspök személyesen nem tudott meg­jelenni, szavait Almási Ist­ván, önkéntes műveleti tarta­lékos orvos alezredes tolmá­csolta. Bíró László úgy látja, ez a temető a nemzetek Euró­pájáról beszél, hisz megemlé­kezik a katonák nemzetiségé-, ről, országáról, emléket állít magyar, olasz és szerb eleset­teknek. Fontos, hogy a globali­zációval szemben is megőriz­zük múltunkat, nemzetünket. A hazaszeretet a katolikus ka­tekizmusban a „tiszteld apádat és anyádat” parancson alapul. A belvárosi katolikus temp­lomban délután hat órakor ke­­ződő misén elhangzott, hogy ez az ünnep egyrészt megbe­csülés, másrészt vigasztalás. Megbecsülése saját életünk­nek, egymás életének és vi­gasztalás a halál miatt. Mert lehet tudni a halál utáni élet­ről: a halál lezárja azt az utat, melyen az ember megy a bí­ró elé, és a halál után követke­zik az ítélet. A halál után más lesz a fontossági sorrend: a kér­dés az lesz, hogy szerettünk-e. Mint egy nagy érettségi, ahol a szerető Isten nem leli örömét abban, ha megbukunk, azt szeretné, ha átmennénk ezen a nagy záróvizsgán. Földi éle­tünk gyertyához hasonlatos: ahogy olvad a viasz, úgy tel­nek évtizedeink. A misét követően könyvbe­mutatót tartott a Szekszárd Al­sóvárosi Római Katolikus Köz­hasznú Egyesület a katolikus plébánia Farkas Béla termé­ben. Dr. Szabó Géza PhD-ré-November 1-jén, mindenszen­tek ünnepén sem maradt üres pad a belvárosi katolikus templomban a délután hat órakor kezdődő szentmisére. Mindig öröm bejönni a fényes, díszes, világos templomba, de ezen a napon talán még Isten is megnyugszik, hangzott el a misén. Szépségét kiterjesz­ti mindnyájunkra. A szentek pártfogók és példaképek földi utunk során. A péntek esti is­tentisztelet felidézte a neves gész és prof. dr. Nagy lanka Teodóra egyetemi tanár köny­ve kegyelettel adózik az első vi­lágháború szekszárdi hősei és áldozatai emlékének. Az egye­sület tagjai és elnökei, Bíró László tábori püspök és a kö­zösség mindennapi életét szer­vező Kovács Józsefné emlékez­ni hívta azokat a családokat, akik szüleiket, nagyszüleiket veszítették el a háborúban. Ed­dig fiókok, szekrények mélyén őrzött családi emlékek: naplók, fényképek, tábori levelezőla­szenteket, mint Szűz Mária, Szent József, Szent Péter vagy Szent Pál, de megemlékezett a névtelen szentekről is. El­hunyt családtagjaink, roko­naink, barátaink között is le­hetnek szentek, sőt a menny­országban tudatosulhat ben­nünk, hogy mi is szentek va­gyunk. A mise kitért a szent papok szükségességére, és kérte, hogy a fiatalok szívében gyulladjon fel az a láng, amely elvezet a papi szolgálathoz. pok, feljegyzések, a Baka Mú­zeum tárgyai egészítették ki az elmondottakat. A kötetet olvasták a város­ban és a megyében, Magyar­­országon és Ausztriában, Né­metországban és Kanadában, Ausztráliában és Kaliforniá­ban. Mint Nagy Janka Teodóra beszámolt róla, a könyv már az országos levéltár, a Széchényi Könyvtár, az ELTE, a PTE és a Debreceni Egyetem könyvtá­rának polcain is megtalálható. Az egyesület Szekszárd város lakói számára, széles körben is bemutatja majd az első világ­háború történéseit, a fronton harcoló szekszárdi katonák és az őket hazaváró, betegségek­ben, járványokban megtize­delődő családok, rokonok, is­merősök hétköznapjait. A TIT Tolna megyei szervezetével kö­zösen, november 25-én 17 óra­kor a Babits Mihály Kulturális Központ Csatár-termében ke­rül sor a könyvbemutatóra. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Elhunyt szeretteinkre emlékeztünk A szekszárdi szobrász művei budapesti, szegedi és vörösberényi kiállításon szerepelnek Csak ránéz és meglátja a kőben az alkotást SZEKSZÁRD Az év második fele szép sikereket hozott Freund Antalnak. Három rangos ki­állításra is beválogatták a szekszárdi szobrász alkotá­sait. A MAOE (Magyar Alko­tóművészek Országos Egye­sülete) tagja, de ez nem jelen­ti azt, hogy automatikusan kö­zönség elé kerülhetnek a fel­hívásokra beküldött mun­kái. Egy belső zsűrizésen is át kell menniük. Érzékeltetésül: a nyári, vörösberényi tárlat­ra beadott hétszáz alkotásból, mindössze hetvenet állítottak ki. Köztük Freund Antaltól a Kakas (Le coq) című művet. Szegeden, a Reök-palotában, október 5-től november 17- ig látogatható az a tárlat, me­lyen kortárs képzőművésze­ti alkotásokról készült fotókat nézhetnek meg az érdeklődők. Ezen a szekszárdi szobrász Di­menziókapu című műve látha­tó. Még egy Tolna megyei alko­tó munkája tekinthető meg ott: a simontornyai Könyv Katától a Sírás után (After crying). Budapesten, a Stefánia Pa­lotában, illetve annak parkjá­ban, október 8-tól március 15- ig várja kortárs kiállítás a kö­zönséget. Az anyagban Freund Antal két szobra is helyet ka­pott: a Rekviem a lovakért és a Dimenzió-konstelláció. Azt ■ Beküldött kép Freund Antal a szegedi tárlaton. Az alkotó egy életmű-kiállítást tervez mondja: roppant egyszerű a szobrász dolga, ránéz a kőre, meglátja benne az alkotást, és lekaparja róla a fölösleget. Ez a lekaparás néha két-három nap alatt megvan, de volt olyan szobra is, amelyiken egy évig dolgozott. Figyeli a pályázatokat, s ha van az adott témakörnek meg­felelő alkotása, jelentkezik. Művei eddig hetvenhárom ki­állításon szerepeltek, Szek­szárdiéi Párizsig. Letisztult formavilágú, igényes szobra­iból a közeljövőben szeretne életmű-kiállítást rendezni a tolnai megyeszékhelyen. W.G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom