Tolnai Népújság, 2019. november (30. évfolyam, 254-278. szám)
2019-11-13 / 263. szám
12- MEGYEI KÖRKÉP 2019. NOVEMBER 13., SZERDA Tornaterem nélküli iskolákban kezdett Karácsony Sándor-díjat vehetett át a fiatal szakember BOGYISZLÓ Karácsony Sándor-díjjal ismerte el a Nemzeti Művelődési Intézet Varga Dalmát, a bogyiszlói Petőfi Sándor Művelődési Ház vezetőjét. Az újonnan alakított kitüntetést nemrégiben vehette át a Lakiteleki Népfőiskolán tartott szakmai konferencián. A Karácsony Sándor-díj azoknak a fiatal szakembereknek adományozható, akik kiemelkedő eredményekkel alkalmassá teszik fejlesztő tevékenységük elterjesztését. Mint azt a méltatásban írják, Varga Dalma aktívan, elhivatottan és komoly szaktu-A kiemelkedő eredményt ismerték el a díjjal dással vesz részt a bogyiszlói művelődő, hagyományőrző közösségek támogatásában. Elkötelezett az ifjúság és az idősebbek megszólítása, a közösségi lét fontossága, valamint az egész életre kiterjedő tanulás szükségessége mellett. Számos programjával bizonyítja, hogy vidéken élni jó. A Bogyiszlói Hírlap főszerkesztője. A település legteljesebb tájékoztatására, és a közösségi művelődés adta lehetőségek széles körű megismertetésére törekszik. Munkájára a hagyományok tisztelete, a közös munka iránti elkötelezettség és a szakma szeretete a jellemző. H. E. Varga Dalma átveszi a díjat Dr. Savanyúné Turbók Mária nyugdíjas testnevelő-edző „Atlétika emlékkönyv Tamási” címet viselő kötetében a sportág hat évtizedének történetét foglalja össze. A könyvben Massányi Marót testnevelő-edző 1960-tól 1994-ig összegyűjtött dokumentumait egészítette ki az utána következő huszonöt év történéseivel. Brunner Mónika monika.brunner@mediaworks.hu TAMÁSI Az atlétika már ötven-hatvan évvel ezelőtt alapsportágnak számított Tamásiban a négy labdajáték, a kézilabda, a kosárlabda, a labdarúgás és a röplabda mellett. A város diákjai a kulturális seregszemlék mellett szinte csak a sportban tűnhettek ki, azáltal utazhattak, és élhettek jó közösségi életet.- Fél évszázaddal ezelőtt az atlétika mellett a testnevelés oktatás is kizárólag szabadtéren zajlott. Annak idején, amikor a szakályi általános iskolában kezdtem tanítani, természetesnek számított, hogy az intézményben nincs tornaterem. Az akkori helyzetet jellemzi, hogy csak tizennyolc év után, nem sokkal mielőtt eljöttem, alakítottak ki egy kis tornaszobát az iskolában - mondta dr. Savanyúné Turbók Mária. Sokáig mostoha körülmények jellemezték az atlétika sportág alapját, az iskolai testnevelés órákat is: összeszámolva közel harminc éven át tornaterem nélküli iskolákban tanított, általában salakos pályákon, az időjárást figyelembe véve, kevés sporteszköz segítségével. Az atlétika a fiatalság körében népszerűnek számított. Megyénkben 1974- ben tizenhárom, 1976-ban huszonegy szakosztályt tartottak nyilván. Akkoriban Tamásiban is rendszeresen felmenő rendszerű járási versenyeket rendeztek, amelyeken sokan vettek részt. Komolyabb felkészülés kellett a megyei, területi és országos versenyeken. Az iskolákban az úttörő olimpia és a középiskolások bajnoksága helyi és felmenő rendszerben történt, ez azóta sem változott, ma hasonló rendszerrel bonyolítják le a diákolimpiát.- Az atlétikában a helyesen kialakított sportolói értékrendben visszatetsző volt a konfliktus a sportolók között. Meg kellett becsülni a sporttársakat, tisztelni az ellenfeleket. Az edzők egymás közötti viszonyában pedig az irigységnek nem volt helye. Napjainkban az élsportolók jobb feltételek között edzhetnek, igénybe vehetik pszichológus, táplálkozási tanácsadó, masszőr, gyógytornász, orvos segítségét, és az eredményeik nagyon is fontosak a szakmailag jól felkészült és lelkiismeretes edzőknek. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Dr. Savanyúné Turbók Mária jelenleg nyugdíjas, de a mai napig edző, kevés gyermekkel, kis kezdőkkel foglalkozik. Továbbra is dolgozik dokumentációs gyűjtőként a tavalyi és idei A tárgyi feltételek nagyban meghatározzák a sportolók eredményét, mondta dr. Savanyúné Turbók Klára. Tolna megyében a salakos pályákat az utóbbi évtizedben már felváltották a műanyag borítású pályák, és a sportfelszerelések korszerűbbek lettek. A fedett pályás atlétika versenyekhez szükséges tornatermeknek, konditermeknek és sportcsarnokoknak köszönhetően bővült a versenyzési lehetőség, és egyben hoszszabbá vált a versenyidőszak. A kínálat minden sportág versenyzőit szelektálja. Nagyobb a év és a gyermekverseny eredményeit gyűjti össze. Meglátása szerint Tamásiban az elmúlt ötven év hagyományainak köszönhetően van jövője az atlétika sportágnak. választási lehetőség, a mai gyerekek több mindent kipróbálnak. Tamásiban is több a sportegyesületek száma, új sportágak indultak. Az atlétika edző szerint az egészséges életmódhoz korosztálytól és nemtől függetlenül mindenkinek sportolnia kellene, egészségi állapotától függően. Az iskolás korosztálynak hetente egyszer-kétszer, a felnőtteknek hetente legalább egyszer. A településeken meglévő sportpályákat, konditermeket, aktív parkokat és egyéb sporteszközök lehetőségét érdemes kihasználni. Eljött az ideje a ravatalozó és a temető felújításának a településen KISSZÉKELY Az önkormányzat bízik a ravatalozó felújításával kapcsolatos pályázat pozitív elbírálásban. A temető egyházi tulajdonban áll, így a pályázatot ők nyújtották be még szeptemberben.- Hivatalos eredmény még nincs, de reméljük a legjobbakat, mert a temető és a ravatalozó állapota fontos közügy a falu életében. A területen nincs vizesblokk, az épület nyílászárói elöregedtek, és az ellenőrzéseknél rendszeresen kritikákat kapunk - mondta lapunknak Pajor Ágnes, Kisszékely polgármestere. Az önkormányzat már két éve elkészíttette a terveket az épület felújításra, az elképzeléseket sikeresen egyeztette a Pécsi Egyházmegyével. Az építészeti tervek sorában szerepel még többek között a régi épület tetőfelújítása, illemhely és vizesblokk kialakítása, az aljzatburkolás kivitelezése, az ablakokra zsalugáterek szerelése. B. M. Befejezik a hivatal felújítását NAGYSZOKOLY Még az idén befejeződik az önkormányzati hivatal energetikai felújítása az elnyert nyolcvanötmillió forintos támogatásból, tájékoztatta lapunkat Bors Bálint polgármester. Az elvégzett munkákról elmondta, hogy a tetőre már felkerült a napelemrendszer, az épületben kialakították a fűtésrendszert, és vizesblokkot is létrehoztak. Mindezek mellett a szakemberek nyílászárókat cseréltek, és az egyéb szükséges munkák során a külső homlokzat szigetelésére, színezésére is sor került. Az önkormányzat épületének energetikai felújítása elsődleges, de ugyanilyen fontos a könyvtár épületének renoválása, valamint a településen a vendéglátó- és szálláshelyek kialakítása. B. M. Ma már sokkal jobbak a körülmények Palánkon érettségiztek, mégpedig ötvenöt évvel ezelőtt Minden évben találkoznak Szekszárdon hunyt el a neves író SZEKSZÁRD-PALÁNK Ötvenöt éves érettségi találkozóra gyűltek össze a múlt héten pénteken a Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakiskolában. Molnár Géza, a volt diákok egyike elmondta, amikor még ők jártak ide, mezőgazdasági technikumnak hívták az intézményt, 1964-ben 35-en végeztek, három lány és harminckét fiú járt az osztályba. Kezdetben valamennyien a mezőgazdaságban kezdtek el dolgozni, később különböző területeken helyezkedtek el. Volt aki az adóhivatalnál, volt aki a földhivatalnál ért el sikereket. Pénteken tizenketten jöttek el a találkozóra, a szakiskolában egyébként a jelenlegi igazgató, Simonné Szerdahelyi Zsuzsanna is fogadta őket, megmutatta az intézményt, átadott egy-egy emléklapot és elbeszélgetett a régi diákokkal. A közösen elfogyasztott vacsorára az iskola konyhájához tartozó ebédlőben került sor. A nap folyamán a régi diákok megkoszorúzták volt osztályfőnökük sírját az újvárosi temetőben. Molnár Géza elmondta, utoljára három éve találkoztak egymással, sajnos mindig kevesebben, most azt fogadták meg, hogy a találkozásokat gyakrabban, évente megismétlik. M. I. Érettségi találkozóra gyűltek össze a volt diákok Beküldött kép SZEKSZÁRD Bodnár István író, lapszerkesztő és bankigazgató dolgozott a Tolna megyei Közlöny nevű újság belmunkatársaként, költeményeket és tárcákat írt a Szekszárd és Vidéke című lapba, valamint a Tolnavármegye című lap felelős szerkesztőjeként is tevékenykedett. A szekszárdi adófelügyelő mellé számtisztnek nevezték ki 1885-ben, 1887-ben Tolna vármegye pénztári ellenőre lett. A Tolna megyei Takarék és Hitelbanknak igazgatója, a Szekszárdi Kaszinónak utolsó elnöke volt. A 19. század végén Szekszárdon élt a Bezerédj utca 5. szám alatti Séner-házban. 1889-ben az ő megbízására alakította ki Hans Petschnigg grazi építész az épület mai formáját neoreneszánsz stílusban. Lakott itt fia, Bodnár Jenő Nemzeti Színház tag, és veje, prof. Holub József akadémikus történész is. Bodnár István Dabolcon született 1863. december 22- én, és Szekszárdon halt meg 1945. november 10-én. Legelső műve az 1882-es Jönnek a csángók című humoreszk volt, nagyobb munkája a Tiszavirágok nevet viseli. Budapesti lapokba is verselt, beregszászi lapot is szerkesztett. F. N.
