Tolnai Népújság, 2019. november (30. évfolyam, 254-278. szám)

2019-11-02 / 254. szám

12 KULTÚRA 2019. NOVEMBER 2., SZOMBAT Schuster Lóránt: „Megtanultunk gúzsba kötve úszni, háton, forró zsírban” Min lepődlek meg? Schuster Lóránt: „Soha, semmit nem adhatunk fel, minden nap tenni kell valamit a magyar nemzetért” Fotó: MTI Ha az Qlümposzi istenek mintájára akarnánk meg­személyesíteni a hazai rockvilág legendáit, Schus­ter Lórántot minimum Ze­uszként kellene behelyet­tesítenünk a zenei mitoló­giában. Ötven éve folyama­tosan uralja a színpadot, és szórja a villámokat, a P. Mo­bil megállíthatatlan. Pataki Tamás szerkesztoseg@mediaworks.hu- „Hont foglalni alkalmas a kard, s annak védelmezésében hasznos. Megtartani a hont azonban csak kaszával lehet. Kaszával, ekével, izzadságos, becsületes munkával. Hont ve­­szejt ki másra bízza a munkát.” Felismeri az idézetet?- Persze, még MIÉP-kép­­viselős koromban ez volt az egyik választási szlogenem. Wass Albert Kard és kasza cí­mű regényéből választottam ki. Nemcsak nekünk magya­roknak, hanem egész Európá­nak megszívlelendő gondolat.- Karácsony Gergely, Budapest új főpolgármestere nemrég le­­nácizta az írót, bár utána bo­csánatot kért.- A lenácizásra mit lehet­ne mondani? Ostobaság. Ne­kem megvan az író életmű­ve, és másokkal ellentétben el is olvastam az egészet. Sze­rintem Wass Albert nemcsak író és költő, hanem! fegyver is. Az ő munkássága egy létező fegyver, amit használni kell, hisz nem véletlenül mondta, hogy a magyar népből újra nemzetet kell faragni, mert a néppel bármit meg lehet ten­ni, a nemzettel viszont nem. Aki ismeri az élettörténetét, az tudja, hogy nemcsak lejá­ratni, hanem többször meg­gyilkolni is próbálták. De mit várhatnánk ettől a liberál­­bolsevista bagázstól?- Nehéz önnek újat mondani... Ilyen volt a hangulat akkor is, amikor ön a fővárosi közgyűlés tagja volt 1998-2002 között?- Min lepődjek meg? A vá­lasztás éjszakáján olyan em­berek álltak Karácsony Ger­gely mögött, akikről azt hit­tem, hogy többé sohasem lesz fontos szerepük a közéletben. A fiatalabbak is az ő almukból valók, elég ha Donáth Annára gondolunk. Amikor fővárosi önkormányzati képviselő vol­tam, láttam hogyan játsszák át a fővárosi közműveket a fran­cia cégek kezére, a liberális városvezetők ugyanis olyan szerződéseket írtak, amivel csak a magyar fogyasztó jár­hatott rosszul. A cégek pedig nemcsak akkor kaptak több pénzt, ha nem volt elég bevéte­lük, hanem akkor is, ha igen. De van egy jó eset, ami megvi­lágítja az ő gondolkodásukat. A szocialista Kósáné Kovács Magda azt nyilatkozta egy­szer, hogy neki a rend szóról a fasizmus jut eszébe. Akkor azt válaszoltam neki, hogy szíve­sen elmennék és megnézném a konyháját, kíváncsi lennék, mi van benne: fasizmus vagy kommunizmus? A rend fasisz­ta? Egy hangyabolyban is több észt és értelmet lehet találni, pedig ott a tudat kollektív.- Mit gondol, visszatérhetnek ezek az idők?- Grósz Károly a halála előtt azt nyilatkozta, hogy fogunk mi még meglepetéseket okoz­ni. És igaza volt, hisz minden­hová beépítették az embere­iket, főleg a kultúra és a tu­domány területére, ezek pe­dig komoly utóvédharcokat folytatnak, a mostani válasz­tás eredménye pedig azt bizo­nyítja, hogy nem eredmény­telenül. Ezekhez a területekhez na­gyon is ragaszkod­nak, pedig esélyed sincs, hogy vissza­szerezd az orszá­got, addig amíg a kultúra és tudomány állásait nem foglalod el. Emlékszem, amikor Dörner Györgyöt ne­vezték ki az Újszínház igaz­gatójává, mindennek elmond­ták, tüntettek ellene, az új fő­polgármester pedig már most, nyilvánosan elküldte neki a selyemzsinórt. A kultúra terü­letén is legalább egy kiegyen­lített szintet kellett volna elér­nünk, ám erről szó sincs. De az is biztos, hogy egy politikai programot csak hiteles embe­rekkel lehet hitelesíteni, hisz az teljesen mindegy, hogy ki mit mond, az a fontos ki mit cselekszik.- Egyszer azt nyilatkozta, hogy a P. Mobil mindig kilógott a sorból. Vagy be sem álltak?- Nekem egyik rendszerhez sem volt közöm, de az általam tisztelt vezetőknek sem hí­zelegtem soha. Teszem a dol­gom, nem könyörgök pénzért, szerencsére a közönségünk eltart minket, persze nem vi­lágszínvonalon, de ez nem az ő hibájuk. Cseh Tamás egy­szer azt mondta, hogy kétfaj­ta zenekar létezik: az egyik elmegy fellépni majd felveszi a pénzt, a másik pedig azért megy el, hogy elmondjon vala­mit. A P. Mobil mindig ez utób­biak közé tartozott. Például a Honfoglalás szvitünket akkor találtam ki, mikor még senki­nek sem jutott eszébe, hogy mennyire számít az, hogy ma­gyar vagy. Pedig hol volt ak­kor még, az István, a király vagy a nemzeti rock?- Gondolom ennek különösen örült a kádári kultúrpolitika.- Olyannyira, hogy Erdős Péter főcenzor, a zenei világ Aczél Györgye ezt tíz évig nem engedte kiadni. Akko­riban volt a ma­gyarok budapes­ti világtalálkozója, ahová a világ min­den tájáról jöttek magyarok, kivéve a környező orszá­gokból, mert nekik nem en­gedték... Akkor írtuk a Hon­foglalást, és amikor először el­­játszottuk az Ifiparkban 3-4 ezer ember térden állva hall­gatta, pedig senki sem kérte őket erre. Erdősék meglátták, meghallották, és eldöntötték, hogy ez nem kell nekik.- Jövőre lesz Trianon századik évfordulója. Készül valamivel ez alkalomból a zenekar?- Mi a Kádár rendszerben megtanultunk gúzsba köt­ve úszni, háton, forró zsír­ban, és az elszakított ország­részek magyarjai is ugyanezt tették. Soha, semmit nem ad­hatunk fel, minden nap ten­ni kell valamit a magyar nem­zetért. A nemzeti összetarto­zás éve alkalmából kiadjuk a Honfoglalás határok nélkül cí­mű DVD-t, amelyen rajta lesz a Honfoglalás szvit összes vál­tozata, a szimfonikusok is, és a magyarságról szóló összes szerzeményünk.- Mit gondol a rockzene mai helyzetéről?- Nem az az érdekes, hogy egy kereskedelmi tévé vagy rádió mit játszik, mert pro for­ma a saját pénzükön azt csi­nálnak, amit akarnak. De az MTV-n vagy a közszolgála­ti Petőfi rádióban szerintem minden magyar műfajnak he­lye kell, hogy legyen. Hogy többek között a magyar rock­nak még sincs helye? Azon el kell gondolkodni. Ezért hoz­tuk létre a Mobil Rádió Buda­pestet, amely világhálón mű­ködik ugyan, de minőségi rockzenét közvetít, amit bár­hol lehet hallgatni. De olyan szempontból jobb a helyzet, hogy az NKA nagyon sok ki­advány megjelenését segí­ti, és sok kisebb klub kap tá­mogatást egy koncertre, ami azért fontos, mert lehet, hogy pont azon a 100 ezer forin­ton múlik az előadás. Amikor Tunyogi Péter meghalt, azt hittem, hogy legalább posztu­musz elismerik a munkássá­gát a Fonogram - Magyar Ze­nei Díj szakmai életműdíjával, de nem tették. Helyette nem­rég Ábellá Miklóst, a Republic egykori menedzserét viszont kitüntették. Aki nem tudná, ő rendőrfőhadnagyként belügyi tiszt volt a kommunista dikta­túrában, aki a szakmát figyel­te. És a jobboldal impotenciá­ját jelzi, hogy még Göczey Zsu­zsa, a Klubrádió zenei szer­kesztője is életműdíjat kapott. Pedig ő sem akárki! Hurrá!- A P. Mobil az utóbbi években több új lemezzel jelentkezett, tehát nem vált önmaga tribute zenekarává. Nem lenne egysze­rűbb havonta többször eljátsza­ni a régi slágereket?- Könnyen lehetne az em­ber önmaga tribute zeneka­ra. A mostani zenésztársaim­mal már majdnem tíz éve dol­gozunk együtt, de ha mi is csak a régi P. Mobil-számokat játszanánk, mint ahogy ezt az országban több, mint 400 ze­nekar teszi, akkor mi is csak egy tribute zenekar lennénk. A mostani felállás onnan kezdve vált P. Mobillá, ami­kor megcsináltuk az első kö­zös anyagunkat, a Farkasok völgye - a Kárpát-medencét 2014-ben. Vannak még olyan kiadványok, amikkel tarto­zunk a mobilosoknak. Olyan anyagaink, amik nem jelen­hettek meg, vagy nem abban a formában, színvonalon, ami­ben akartuk. Ezeket most új­ra kiadjuk. Karácsonyra jele­nik meg a Fradi-pályás kon­certünk DVD-n, jövő tavaszra a Csoda történt CD nagylemez változata és az új felvételeket tartalmazó Aranylakodalom.- Csiriz című nemrég megje­lent könyvében nemcsak a ze­nekar történetét, hanem kor­rajzot is olvashatunk. A könyv olyan akár egy Rejtő-regény: a dobost behívták katonának a koncert előtt, vagy a másik dobos disszidált és telefonált, hogy a hétvégén már nem lép fel a bandával. Miről fog szólni a harmadik?- A Faszög című kötet most készül, és reggelig tudnék ha­sonló rejtői epizódokat me­sélni. Egész életemben egy nagy megoldó voltam, és min­dig úgy éreztem magam, mint egy porondmester: bejönnek az oroszlánok, összepiszkítják a manézst, én azt feltakarítom, utá­na jönnek a med­vék, azt is és így tovább. Mindig el­takarítottam a sze­metet, de ahogy a Wass Albert-vers is szól: min­dig újra fel kell építeni a hit oszlopát, akárhányszor lerom­bolják. A Faszög a rockzene és a politika viszonyáról szól. A miépes korszakomat írom meg benne, és persze folyta­tódik a zenekar története az élettörténetemmel együtt.- A politizálás negatívan hatott a zenekar működésére?- Igen, megnehezítette a munkánkat, mert senki ne számítson arra, hogy értel­mes vitákba bonyolódhat az ember. Rád ragasztanak min­denféle címkéket, nekem pe­dig sosem volt időm peres­kedni. Végre túl kellene len­nünk azon, hogy csak az szá­mít, amit ők mondanak. A lát­szat csal. A Faszög is egy ér­dekes, anekdotikus felütés­sel kezdődik, akárcsak a Csi­riz. Amikor fővárosi képviselő voltam, akkor még lehetett al­koholt kapni a közgyűlés büfé­jében. A Zwack révén volt ott egy csomó Unicum és pálin­ka, amiből az SZDSZ-es poli­tikusok ingyen ihattak. Hogy miért, arra most nem térek ki. A lényeg az, hogy egy dolog­gal nem számoltak, mégpedig azzal, hogy a büfés is miépes volt. Tehát többször oda men­tünk és kértünk egy kávét, ő pedig kávéscsészékbe töltöt­te ki a likőrt, még a kis kocka­cukrot is mellé rakta, a látszat kedvéért.- A látszaton túl: könyvéből az is kiderül, hogy rengeteg ávós hemzsegett a rockzene körül. Amellett, hogy felügyelték ezt a „lázadó” területet, mit keres­tek ilyen pozíciókban?- Rengeteg ávós rohadé­kot ültettek ezekbe az intéz­ményekbe, mert nem kellett dolgozniuk, jó volt a pénz, és még csajozni is lehetett. Szó­val ezek ültek vezető pozíció­ban a rádióban, a tévében, az Interkoncertnél, az Ifjúsági Rendezőirodánál és sorolhat­nám. Kéri Edit a „Kik lőttek a Kossuth téren ’56-ban? című könyvéből kiderült, hogy a le­mezgyár igazgatója, Bors Jenő- aki egyébként Landler Jenő­nek, a Tanácsköztársaság ne­vű bűnszövetkezet népbizto­sának volt az unokája - is fent volt az egyik tetőn és belelőtt a tüntetőkbe. Akkor amikor tár­gyaltunk vele, még nem tud­tuk ezt, de szépen lassan ki­derült minden. A rendszervál­tás után többször javasoltam, hogy készítsenek egy Ki ki­csoda volt? című könyvet. Egy­szerűbb lett volna eligazodni az új világban, mert minden­ütt ők tűntek fel újra. Ahogy ma is, a magyarokat gyilko­ló bűnbandák unokái. Néz­zük csak meg a Momentumot, máris nyeregben érzik magu­kat. A tekintetükre van írva, hogy ők is képesek arra, mint a nagyszüleid. A vér nem vá­lik vízzé.- Idén ünnepelte a hetvenedik születésnapját, a zenekar is öt­venéves. Meddig működik még az örökmozgó?- Sokszor cso­dálkozom, hogyan sikerült minden­nek ellenére fél évszázadig fennmaradnunk. Az Omegán kívül még csak pár magyar zenekar büszkél­kedhet ezzel, hisz nemzetközi viszonylatban is kevés olyan zenekar van, aki ennyi idő után is folyamatosan alkot és lemezt ad ki. Most, hogy meg­operálták a két térdemet, meg­kérdeztem az orvost, mi lesz annak a jele, amikor már pro­tézist kell berakni. Azt mond­ta akkor, ha a fájdalom már el­viselhetetlen. Én is addig fo­gom csinálni, amíg elvisel­hetetlenül nem fáj. Lemmy Kilmister, a Motörhead éneke­se is azt mondta, hogy ha úgy érzed öreg vagy a rock ’n roll­hoz, akkor öreg vagy a rock ’n rollhoz. Én még nem tartok itt! Azt hittem elismerik, Tunyogi Péter munkásságát Addig fogom csinálni, amíg elviselhetetle­nül nem fáj

Next

/
Oldalképek
Tartalom