Tolnai Népújság, 2019. november (30. évfolyam, 254-278. szám)

2019-11-07 / 258. szám

MEGYEI KÖRKÉP g 2019. NOVEMBER 7., CSÜTÖRTÖK A segítésnyújtásnak több elérhető formája van Növekszik az igény az idősek ápolására Sok idős ember él egyedül, rászorulva mások segítségére Jókor jött az eső, a búza hálás érte Nagy az igény a házi segít­ségnyújtásra, egyre több az olyan idős ember, aki nem számíthat a közvetlen csa­ládtagjaira, ezért idegenek segítségére szorul. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE A legtöbb telepü­lésen - lehet az falu vagy na­gyobb város - gondoskodik az önkormányzat, vagy a gondo­zási központ a rászorulókról. Van, ahol még pénzt sem kér­nek a szolgáltatásért. Települé­senként változó, hogy hányán vannak a várólistán, akik sze­retnének bekerülni a házi se­gítségnyújtás rendszerébe. Az igény egyre nagyobb, jelzi ezt az is, hogy olvasóink közül is többen kéréssel fordulnak hozzánk, hogy segítsünk ki­deríteni, hol és hogyan kell je­lentkezni. Legutóbb Bátáról és Szekszárdról érkezett hasonló kérés. A bátaszéki gondozási köz­pont házi segítségnyújtási rendszerének a vezetője, Hódi Katalin elmondta, jelentkezni lehet személyesen, vagy hoz­zátartozón keresztül, lakossá­gi jelzésként, háziorvoson ke­resztül, de írásban, levélben is kérhetik az adott önkormány­zatnál, családsegítőknél a há­zi segítségnyújtást. Ezt köve­tően kimegy egy gondozó az említett családhoz, vagy egye­dül élő személyhez, megné­zi az életkörülményeit, tájé­kozódik az egészségügyi ál­lapotáról, és elmagyarázza, hogy a kérelmező mire szá­míthat. A szerencsés az, ha a család, ismerősök is besegíte­nek az érintett gondozásába, mert esténként, illetve hétvé­gén a gondozók nem tudnak az idős ember mellett lenni. Akinek viszont huszonnégy órás felügyeletre van szük­sége, azt jelzik a gondozók a családsegítő szolgálat felé, ahol megpróbálják az érin­tett elhelyezését megoldani. A szociális étkeztetést azok veszik igénybe, akik még tud­nak magukról gondoskodni, de főzni napi szinten már nem szeretnének. A jelzőrendsze­res (pánikgombos) felügye­letre is nagy igény van, főleg az egyedül élők, súlyos bete­gek körében. Bátaszéken hat­­vanan vannak bekötve a rend­szerbe, de sokan vannak váró­listán ezen a területen is. A házi segítésnyújtás óradí­ja Bátaszéken 550 forint, akár­csak Bátán, de például Alsó­nyéken, Pörbölyön és Sárpi-A KSH adatai szerint 2014-ben összesen 125.281,2016-ban 131.791 ember részesült ha­zánkban házi segítségnyújtás­ban, gondozásban. Évről évre nő az igény, miközben kevés a szakképzett ápoló ezen a terü­leten. Akik vannak, azok is in­kább máshol keresnek mun­kát, mert nagyon alacsony a fi­zetésük. Az egyik megyei intéz­ményben elmondták, egy kö­zépkorú hölgy azért kérte édes­anyja ellátását, mert Ausztri­lisen ingyenes a szolgáltatás, mert annak díját az önkor­mányzat átvállalta. Egyre nehezebb esetekkel találkoznak az ápolók, mond­ta Hódi Katalin, hiszen az el­látásra szorulók fele teljesen egyedül él, vagy szintén idős, beteg házastársával. A me­gye többi területén is hasonló a helyzet, Bonyhádon (ide tar­tozik többek között Cikó, Té­véi, Lengyel, Mőcsény és még húsz település) összesen 113 gondozott van. A házi segítés­ában kapott munkát, az idős, beteg asszonyt pedig nem mer­te egyedül hagyni. A házi gon­dozás lényege, hogy a rászo­ruló ember továbbra is a sa­ját otthonában élhessen, és ott kapjon segítséget, például be­vásárlásban, csekkfeladásban, takarításban, mosakodásban vagy főzésben. A gondozás leg­feljebb napi 4 órás lehet, amit a helyi önkormányzat biztosít a rászorulóknak, és ehhez nor­matívát kap az államtól. Fotóillusztráció: Shutterstock nyújtás óradíja 650 forint. A huszonöt településen 81 jelző­­rendszeres készülék van kihe­lyezve, mindenkit ellátnak ve­le, akinek az igénylése jogos. Szekszárdon 60 és 90 kö­zött változik a házi gondozást igénylők száma, eddig aki rá­szorult, felvették a rendszer­be. Kilenc gondozónő látja el az idős embereket, akik közül van, aki heti egy-két napot, van, aki többet igényel. A háziorvosok pontozzák betegségeik szerint az ellá­tásra szorulókat, és ez alap­ján döntik el - ha eléri az idős beteg a 20 pontot -, hogy be­­kerülhet-e az érintett a házi­ápolási rendszerbe. A rászo­rulók többsége személyi gon­dozást igényel, ami fürdetést, esetenként pelenkázást is je­lent, hiszen zömében ágyhoz kötött, beteg emberekről van szó. Szociális segítséget - ki­sebb takarítási munkák, bevá­sárlás - kevesebben kérnek. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu TOLNA MEGYE Egy héttel ez­előtt adott ki egy közleményt az Agrárminisztérium, misze­rint az ország egész területére kiterjedő aszály van. Panasz­kodtak is a gazdák a megyé­ben, hogy porba vetették a bú­zát, árpát. Augusztus óta jelentősébb mennyiségű csapadék Tolná­ban nem volt. A hét elejétől azonban változott a helyzet, hétfő óta szakaszosan érke­zett az eső. Tamási környékén az elmúlt négy napban közel hatvan milliméternyi esett, mondta Csike György gazdál­kodó, a megyei gazdakör elnö­ke. Nagyon jól jött a már elve­tett és kikelt búzának. Dr. Vö­rös Géza agrármérnök negy­ven milliméter körüli csapadé­kot mért Szekszárd határában. Áztató eső hullott, ami jelen­tősen javította a talaj minősé­gét. Aki még ezt követően sze­retne búzát vetni, az sem ké­sett el, hangsúlyozta a szakem­ber. A talajelőkészítésen sokat javított a csapadék. A megye déli felében, Bátaszék és Báta körzetében esett a legkevesebb eső, itt szerdán hajnalban csak 14 milliméternyi hullott. M. I. Egyre többen igényelnék a gondozást Illyés Gyula születésnapjához kapcsolódóan huszonötödször rendeztek szavalóversenyt A nagy költőre emlékeztek Felsőrácegresen PÁLFA A felsőrácegresi Isko­lamúzeumban szavalóverseny­nyel emlékeztek meg a 117 éve született Illyés Gyuláról. Jubile­umi alkalom volt az idei, hiszen harminc éve rendezték meg az elsőt, és ez volt a huszonötödik szavalóverseny a költő, író szü­letésnapjához kapcsolódóan. Az általános iskolások kate­góriájában nyolcán, a közép­­iskolások korcsoportjában he­ten neveztek - mondta el Né­met Jolán, a versenyt szerve­ző Szülőföldünk Nagyjai Em­lékbizottság elnöke. Érkeztek versenyzők Pálfáról, Bonyhád­­ról, Dombóvárról, Dunaföld­­várról, Gyönkről, Hőgyészről, Kajdacsról, Nagydorogról, Si­­montornyáról és Szekszárdról, a megyehatáron túlról pedig Bajáról és Cecéről. A résztvevő­ket Patkós Gyuláné képviselő köszöntötte, majd a kezdetek­re emlékezett vissza Németh Miklósné Zsigmond Katalin nyugdíjas tanár, az emlékbi­zottság alapító tagja, aki tizen­négy évig elnöke is volt a szer­vezetnek. Ezt követően Berta­lan Adrienn, az első 1989-es verseny résztvevője mondott el egy Illyés Gyula-verset. A versenyzők ugyancsak egy-egy Illyés-költeménnyel kezdtek, majd szabadon válasz- A zsűri tagjai: Balogh Barbara, Bobory Zoltán, Radváné Bartos Er­­tott versüket adták elő. A szü- zsébet és Kutnyánszkyné Bácskái Eszter Beküldött fotó netben koszorút helyeztek el Illyés Gyula mellszobránál, ahol Katona Tamara a költő Éj­fél után című versét szavalta el. A zsűri elnöke Bobory Zol­tán író, költő, előadóművész, a székesfehérvári Vörösmarty Társaság vezetője volt, aki hu­szonnegyedik alkalommal ér­télkelt Felsőrácegresen. Zsű­ritársa volt Balogh Barbara gyógytornász, a verseny egy­kori résztvevője, Kutnyánszky­né Bácskái Eszter magyar-tör­ténelem szakos középiskolai tanár Bonyhádról és Radváné Bartos Erzsébet magyar-törté­nelem szakos általános iskolai tanár Bajáról. Döntésük alap­ján az általános iskolai korcso­portban Blank Berta (Baja) lett az első, Deér Zsuzsanna (Bony­­hád) a második és Molnár Zsófi (Nagydorog) a harmadik. A kaj­­dacsi Gerőfi Vanda különdíjat kapott. A középiskolások között Lajter Laura (Bonyhád) végzett az élen, Sili Gergő (Bonyhád) és Szurok Ferenc Bence (Duna­­földvár) holtversenyben máso­dik, Sebestyén Adrienn (Szek­szárd) és Folkmann-Papp Pet­ra (Gyönk) szintén holtverseny­ben harfnadik lett. A helyezet­tek oklevelet és könyvcsoma­got, az indulók emléklapot és kisebb ajándékot kaptak. Hanoi Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom