Tolnai Népújság, 2019. november (30. évfolyam, 254-278. szám)
2019-11-06 / 257. szám
ft BELFÖLD-KÜLFÖLD 2019. NOVEMBER 6., SZERDA Zöldségesek buktak le, 2,2 milliárdos az adóhiány ELLENŐRZÉS Minden ötödik zöldségesnél szabálytalanságot talált a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A hatóság több megyében összesen 3300 nagykereskedést, állandó üzlettel rendelkező kereskedőt, közút mentén vagy más közterületen idénygyümölcsöt, például dinnyét, epret kínáló állandó és alkalmi árust ellenőrzött a nyáron. A több ezer vizsgálatból kiderült, hogy a szabálytalanságok miatt 2,2 milliárd forint adó hiányzik, amit a hatóság 134 millió forintos mulasztási bírsággal fejelt meg. Kis Péter András, a NAV szóvivője a Magyar Nemzetnek elmondta: a fellépés egyik fontos indoka, hogy a zöldség- és gyümölcskereskedelemben korábban rendre nagyobb számban fordultak elő szabályszegések. Az ellenőrzött vállalkozások leggyakrabban az online pénztárgépekkel kapcsolatos előírásokat sértették meg, elkerülve az átláthatóságot, sokszor akadt gond az alkalmazottak bejelentésével, a számla- és nyugtaadással is. Megesett, hogy nem teljesítették az elektronikus közúti áruforgalmat ellenőrző rendszer (ekáer) előírta kötelezettségeket. Kis Péter András hozzátette: a NAV mindig az adott gazdasági szereplő tevékenységére irányadó szabályokat kéri számon. MW Unión kívüli méz csökkenti az árat DÖMPING A világ méztermésének közel harmada, mintegy 550 ezer tonna méz fogy évente az Európai Unióban, ám az uniós méhészek ennek csak a felét tudják előállítani, a többit más régiókból szerzik be - mondta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke az Ml televízióban. A magyar termelők a megtermelt méz kétharmadát külföldön adják el. Az európai fogyasztók sajnos szívesebben választják a harmadik országból, dömpingben érkező mézeket, és ez okozza azt, hogy míg tíz éve egy magyar méhész 2,4 eurót kapott egy kiló virágmézért, ez mára 1,7 euróra csökkent. MW Alaptantervbe kerülne a pénzügy OKTATÁS Az iskolákban kötelezővé tenné a Pénziránytű Alapítvány az alapvető pénzügyi-gazdasági ismeretek oktatását - mondta Merényi Zsuzsanna, az alapítvány igazgatója az Ml műsorában. Kifejtette: szeretnék ráirányítani a figyelmet az öngondoskodás fontosságára, és ezt máraz általános iskola alsó tagozatán el kellene kezdeni. Remélik, a következő alaptantervben hangsúlyosabban jelenik majd mega téma, hiszen nem nőhet fel úgy egy generáció, hogy ne legyen otthon a saját mindennapi pénzügyi döntéseiben - mondta az igazgató. MW HIRDETÉS Nyelvvizsga nélkül lehet felvételizni VÁLTOZÁS Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a HÖOK-kal és más szervezetekkel való egyeztetés után azt javasolja a kormánynak, hogy a kötelező nyelvvizsga követelménye kerüljön ki a felsőoktatási felvételi elvárások közül, az erről szóló javaslatot szerdán nyújtja be a kormánynak - jelentette be Schanda Tamás, a tárca parlamenti államtitkára Hajdúszoboszlón, a XXI. Országos Közoktatási Szakértői Konferencián. Felidézte: a kormány 2014- ben állt elő azzal a javaslattal, hogy a versenyképességi célok elérése érdekében a felsőoktatásba való felvételnek 2020-tól legyen feltétele egy középfokú nyelvvizsga megléte. Mint mondta, akkor minden felelős partnerrel egyeztettek erről, és egyet is értettek, továbbá azt is hangsúlyozta, hogy öt éve volt mindenkinek felkészülni az új szabályozás alkalmazására, ám az elmúlt időszakban több szervezet kérte a téma újratárgyalását. „Meghallgatva a fiatalok, a roma szakkollégisták és a nyelvtanárok véleményét, de továbbra is elköteleződve a versenyképes felsőoktatás iránt, a korábbi döntés felülvizsgálatára teszünk javaslatot” - jelentette be a rendezvényen részt vevő pedagógusok előtt Schanda Tamás. Leszögezte: a kormány továbbra is azon dolgozik, hogy a magyar fiatalok a jövő nyertesei legyenek. MW Ötezermilliárd forintot szánnak fejlesztésre 2024-ig Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu az úthálózat KÖZLEKEDÉS Az ezredforduló óta a korábbi mintegy két és félszeresére nőtt a magyarországi autópályák hossza. Már a 2000-2010 közötti években felfutott 448 kilométerről 1067- re, majd 2018 végéig újabb 130 kilométerrel bővült. Miközben a 2000-es években az autópálya-rendszerben lévő nagy hiányosságokat kellett pótolni, utána - amint jelenleg is - a hálózat kiteljesítése és az új igényekhez való igazítása a cél. A KSH által vizsgált 18 éves időszak végén öt és félszer olyan hosszú volt a hazai autóút-hálózat, mint 2000- ben. Az építés lendülete az első tíz évre esett, amikor 57-ről 205 kilométerre bővült a infrastruktúra. A következő négy év jelentősebb előremozdulás nélkül telt el, majd újabb projektek startoltak, amelyeknek köszönhetően 2018 végére 312 kilométernyi autóút állt rendelkezésre - írja a Világgazdaság. Szerényen nőtt a másodrendű főutak hossza is, tavaly decemberig 4831 kilométert háFolyamatosan nő az önkormányzati tulajdonú helyi utak hossza is Fotó: MW lóztak be. Az elsőrendű főutak esetében rosszabb a kép, 2156 kilométeres mai hosszuk ugyanis 17 kilométerrel elmarad a 2000-ben mért adattól. Kisebb csökkenést jelez az egyéb közutak közel 23 ezer kilométeres hossza is, amely a 32 ezer kilométeres országos közúthálózat csaknem kétharmadát teszi ki. A közutaknál elsősorban nem az egyébként is jelentős hálózat bővítése, hanem a karbantartása a cél. Az önkormányzati tulajdonú helyi közutak hossza folyamatosan nő. Ennek köszönhetően az országban 2018 végén 181,2 ezer kilométer állt a közlekedők rendelkezésére, míg 2000- ben csak 129,5 ezer. Érdekes viszont, hogy ez idő alatt eltűnt 6,5 ezer kilométernyi járda. A KSH a friss adatok kapcsán az autóutak mellett a kerékpárutak megszaporodását emelte ki: 2000-ben 1282 kilométer kerékpárút volt, ma már 3442 kilométer. A közúthálózat fejlesztésének tervezett folytatását a 2024-ig szóló Útprogramban rögzítette a kormány, amely a hazai köz- és vasúti fejlesztésekre összesen mintegy ötezermilliárd forintot szán. Támogatja az útfelújításokat a Magyar falu program Nagy hangsúlyt kapnak a kistelepülések útjai a Magyar falu program keretében is, évente 50 milliárd forintot használhatnak erre a célra a települések. A kezdeményezés első ütemében 163 helyszínen csaknem 430 kilométeren kezdődött, illetve kezdődik meg a felújítás. A második ütem előkészítésére az idei költségvetésben 2,5 milliárd forint áll rendelkezésre. juuu a mm iiciyLcu de még nem elégg Nők bérhátránya az EU-tagállamokban (2017) a nők százalékos bérhátránya a férfiakéhoz képest: Észtország Csehország Németország Najy-Britannia Ausztria Szlovákia Finnország Portugália EU28 Lettország Franciaország Litvánia Hollandia Spanyolország Dánia Magyarország Írország Ciprus Bulgária Svédország Görögország Málta Szlovénia Lengyelország Olaszország Belgium Luxemburg Románia ___ MW-grafika, forrás: MTVA/Sajtóadatbank BRÜSSZEL Történt némi javulás az előző évhez képest, de az Európai Unióban a nők átlagosan még mindig 16 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak - közölte az Európai Bizottság (EB). A javulás mértéke csupán 0,2 százalékpont volt. Az EB a közleményt az egyenlő javadalmazás európai napja alkalmából adta ki, amely idén november 4-ére esik. Minden évben azt a szimbolikus időpontot jelzi, amikortól úgy tekinthető, hogy a nők a férfi kollégáikkal összevetve már nem kapnak fizetést ugyanazért a munkáért. „Hatvan év telt el azóta, hogy az egyenlő díjazás elvét rögzítették az európai szerződések, de a nők Európa-szerte még mindig nem tapasztalják. Az európai nők a férfi kollégáikkal összevetve még most is két hónapot ingyen dolgoznak, és a helyzet csak lassan javul” - emelte ki közös nyilatkozatában Frans Timmermans, az EB első alelnöke, valamint Marianne Thyssen és Vera Jourová uniós biztos. MW HÍREK Fejlődik A hazai országos közúthálózat 1700 kilométerrel volt hosszabb 2018 végén, mint 2010-ben - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványában.
