Tolnai Népújság, 2019. november (30. évfolyam, 254-278. szám)

2019-11-02 / 254. szám

2019. NOVEMBER 2., SZOMBAT GAZDASÁG y Tavaly 248 kilométernyi ivóvízvezetéket építettek ki Csatornázott falvak Már csak olyan településeken nincs csatornahálózat, ahol megoldhatatlan az üzemeltetése Fotó: MTI Amerikában fogták el a csaló banda magyar fejét BŰNSZERVEZET Több mint egy­­milliárd forintnyi adót csalt el egy számlagyárat működtető céghálózat, amelyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ha­zai és külföldi társhatóságok­kal közös akcióban számolt fel. - közölte a NAV. A bűnszervezet külföldi ál­lampolgárságú strómanok ál­tal „irányított” cégei valótlan tartalmú számlákat állítot­tak ki különböző informatikai vállalkozásoknak, amelyek a fiktív számlák ellenértékét át­utalták. A pénzt a csaló ban­da busás jutalékért átfolyat­ta a céghálózaton, majd kész­pénzben visszaadta a befize­tő cégeknek, amelyek a fiktív számlák áfatartalmát levon­ták a fizetendő adójukból. A NAV bűnszervezetben el­követett költségvetési csalás és pénzmosás miatt indított nyomozást, és a lengyel, an­gol, szlovák és amerikai ható­ságokkal együtt fogta el a há­lózat tagjait. Négy országban 162 helyszínen tartottak ku­tatásokat és lefoglalásokat. A nemzetközi akcióban 500 nyomozó vett részt, a külföl­di műveleteket az Eurojust és az Europol közreműködésével a hágai koordinációs központ­ból irányították. Az FBI fog­ta el a bűnszervezet Ameriká­ban tartózkodó irányítóját, egy tatabányai férfit, aki azóta ki­adatási őrizetben van. MW Nőtt az ivóvízhálózat hossza tavaly, a települések két­harmada már csatornázott. Csaknem teljesen megtisz­títják a közcsatornán elve­zetett szennyvizeket. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu KÖZMŰVESÍTÉS A magyaror­szági települések kétharma­da csatornázott, 2007 óta minden hazai településen el­érhető a közüzemi vezetékes vízszolgáltatás - jelentette a Központi Statisztikai Hiva­tal (KSH). Felmérése szerint a vezetékes vízzel ellátott la­kások országos aránya 2007 végén 94, 2018 végén 95 szá­zalék volt. Tavaly az ivóvízve­zeték-hálózat 248 kilométer­rel, a bekapcsolt lakások szá­ma pedig mintegy 18 ezerrel nőtt. Érdekes adat, hogy a leg­alább 100 méter hosszú szennyvízelvezető hálózattal rendelkező települések szá­ma 2000-ben 854 volt, 2018- ban pedig 2101-re nőtt. Ez nagyjából 1741 települést és 2010-hez képest mintegy 21 százalékos növekedést jelent. A szennyvízelvezető hálózat­ba bekapcsolt lakások száma 2017 és 2018 között mintegy 37 ezerrel, 3 millió 654 ezer­re nőtt. Jelenleg 1054 község­ben nincs szennyvízelveze­tő rendszer, közülük 887 te­lepülésen ezernél kevesebben élnek. Baranya, Somogy, Bor­sod-Abaúj-Zemplén, Vas, Za­la és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye zömében kis lélekszá­mú településen hiányzott a csatornahálózat. A KSH sze­rint ezek a falvak többnyire olyan területeken fekszenek, ahol nem megoldható a csa­tornahálózat üzemeltetése, ezért egyedi szennyvízkeze­lő létesítmények alkalmazása jelenthet megoldást. A közműves csatornázással rendelkező lakások aránya - a 2000-es állapothoz hasonlóan - 2018 végén is Bács-Kiskun, Tolna, Békés, Somogy és Sza­bolcs-Szatmár-Bereg megyék­ben volt a legalacsonyabb. A legrosszabb helyzetben lé­vő Bács-Kiskun megyében a lakások 66 százaléka csator­názott. A fővárosban a perem­­kerületek egyes részei, több mint 39 ezer lakás nem volt bekötve a csatornahálózatba tavaly év végén. A közcsatornán elvezetett szennyvíz csaknem teljes egészében tisztításra került a KSH kiadványa szerint. Ezek a szennyvizek tartalmazzák az intézményi, az ipari, a sa­ját kutas vízellátásból és az egyéb kibocsátásokból szár­mazó szennyvizeket, vala­mint a csatornarendszereken elvezetett csapadékvizet is. HÍREK Megvásárolták a Telenor negyedét EGYÜTTMŰKÖDÉS Az Anten­na Hungária megvette a ma­gyarországi Telenor-cégek, a Telenor Magyarország és a Telenor Real Estate 25 szá­zalékát a PPF Csoporttól - közölték a felek. A partne­rek új holdingot hoztak létre, amely vegyesvállalatként mű­ködik a PPF Csoport 75 és az Antenna Hungária 25 száza­lékos tulajdonában. A Telenor Magyarország üzleti működé­sét továbbra is a PPF irányít­ja, az Antenna Hungária stra­tégiai partnerként egy-egy főt delegál az új holding igaz­gatóságába és felügyelőbi­zottságába, valamint egy-egy megfigyelőt a cégek igazga­tóságába és felügyelőbizott­ságába. MW Keresik az év fiátal vállalkozóját PÁLYÁZAT A Fiatal Vállalko­zók Országos Szövetsége (Fivosz) ismét meghirdet­te az Országos fiatal vállal­kozói díjat, amelyre 18-40 év közötti, saját vállalkozás­sal rendelkező magánszemé­lyek jelentkezhetnek, illet­ve jelölhetők november 8-ig. A Fivosz november közepén rendezi a Fiatal Vállalkozók Hetét, ennek zárásaként ad­ják majd át az elismerést. Azokat a vállalkozókat jutal­mazzák, akik fiatal koruk el­lenére sikeresek a gazdasá­gi életben, valamint jó példa­ként szolgálhatnak a kortár­saiknak. MW Kevesebb a tisztítatlan szennyvíz A különböző szennyező forrá­sokból számazó szennyvizek­nek országosan már csak 1,9 százaléka (10,9 millió köbmé­ter) kerül kezelés nélkül főként a felszíni vizekbe, 2017-ben ez még 2,7 százalék (14,8 millió köbméter) volt. Fejlett technológia erősíti a növekedést 6 miiliárddal tartoznak a bliccelők Már benyújtották a gazdákat segítő törvényt Közérdek az öntözés DIGITALIZÁCIÓ A korszerű tech­nológiák alkalmazásának és a magas hozzáadott értéket te­remtő befektetéseknek kö­szönhető, hogy a magyar gaz­daság a nemzetközi lassulás ellenére sem vesztett a növe­kedési lendületből - mondta Palkovics László az innováci­ós és technológiai miniszter a Német-Magyar Ipari és Keres­kedelmi Kamara, a Netzwerk Digital és a United Europe rendezvényén. Kiemelte: nem­csak a hazánkba érkező be­fektetési összegek magasak, hanem az általuk létrehozott gyártás hozzáadott értéke is, és egyre általánosabb a kuta­tási és innovációs központok megtelepedése. A brexit kö­zeledtével a startup cégek is egyre vonzóbb célpontnak te­kintik Magyarországot. A kutatásra és fejlesztésre fordított költségvetési támo­gatás 2021-ben és 2022-ben is bővülni fog, és 2030-ra elérhe­ti a 3 százalék körüli arányt, vagyis a legfejlettebb országo­kéval kerülhet azonos szint­re - közölte a miniszter. Szor­galmazta a kutatási intézmé­nyek, az egyetemek és a válla­latok szorosabb együttműkö­dését. Hozzátette, hogy a fel­nőttképzésben az államnak ki kell egészítenie a munkaadók szerepvállalását. Palkovics László hangsú­lyozta: a digitalizáció áthatja és átalakítja a gazdaság ösz­­szes ágazatát, ezért hátrány­ba kerülnek a folyamatból ki­maradó államok. Magyaror­szág ennek a kihívásnak meg­felelően alakította ki a straté­giáit és a cselekvési terveit, az új technológiák köré szer­vezi a tudományos parkok or­szágos hálózatát és ösztönzi a digitalizáció felhasználását. Véleménye szerint utóbbi an­nak ellenére szorul további tá­mogatásra, hogy a belföldi di­gitális infrastruktúra és gaz­daság nemzetközi összevetés­ben is fejlett. MW Hátrányba kerülnek, akik kimaradnak a digitalizációból Fotó: MTI VASÚT A jegy nélkül utazók 300 ezer darab kiszabott bírság után 5,8 milliárd forinttal tar­toznak a MÁV-Startnak a szep­temberi összesítés szerint - kö­zölte a vasúttársaság. A tarto­zásból több mint 586 millió fo­rint a menetdíj, míg a pótdíj és az egyéb költségek meghalad­ják az 5,2 milliárd forintot. A MÁV-Start 2014-2018 kö­zött 288 ezer esetben lépett fel jegy nélküli utazás vagy más szabályszegés miatt mintegy 93 ezer utassal szemben. Kö­zülük csaknem 20 ezren hal­moztak föl négy vagy annál több bírságot. A büntetések­ből négy év alatt a menetdíjak 540 millió forintot, a pótdíjak 2,3 milliárd forintot tettek ki. A majdnem 2,9 milliárd fo­rintnyi bírságból tavaly év vé­géig 331 millió forintot sike­rült behajtani. A cég több mint 19 ezer kö­vetelést adott át külső partne­reknek behajtásra. Ezek közül közel 800 eset fizetési megha­gyásos, 7300 pedig végrehaj­tási szakaszba jutott. A tarto­zást egyre többen rendezik, 2017-ben 63 millió, tavaly pe­dig már közel 100 millió forin­tot fizettek be. A lebukott bliccelők csak emelt összegű pótdíj megfize­tése mellett válthatják meg a menetjegyet. A pótdíj a vona­ton 2600 forint, utólag fizetve 8000 forint, 30 napon túl 12 ezer forint. A tartozást a köve­teléskezelési és postaköltség, továbbá késedelmi kamat is növeli. MW Mezőgazdasági vízfelhasználás Magyarországon Öntözésre értékesített víz mennyisége összesen, millió m3 s'läSÄÄÄsääSi: MEZŐGAZDASÁG Az öntözés fontosságát nem kell hangsú­lyozni, a mezőgazdasági kár­események több mint 40 szá­zaléka a víz hiányából eredt. Már az Országgyűlés előtt van az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényjavaslat, amely­nek a gazdák kérésének meg­felelően egyik legfőbb alapel­ve, hogy az öntözés közérdek - közölte Nagy István agrár­miniszter. A tárcavezető kiemelte: az új törvénnyel az Agrárminisz­térium (AM) célja az öntözé­ses gazdálkodás elterjesztése annak érdekében, hogy a gaz­dák rugalmasan tudjanak al­kalmazkodni az időjárás okoz­ta kihívásokhoz, és tovább ja­vuljon a mezőgazdasági ter­melés hatékonysága. Az öntö­zésfejlesztés egyrészt gazda­sági, másrészt nemzetstratégi­ai kérdés is az élei mi szerion­­rendelkezésünk miatt. A miniszter hangsúlyozta, hogy az Országgyűlés elé ked­den benyújtott törvényjavas­lat révén elhárulhatnak a ha­zai birtokszerkezetből adódó, a termelői öntözésfejlesztési beruházásokat akadályozó té­nyezők. így átlagosan ötmillió forinttal csökkenhet egy 100 hektárnyi termőföld öntözésé­hez szükséges fejlesztés előké­szítési költsége, és átlagosan 90-120 nappal mérséklődhet az előkészítés időtartama. Nagy István szerint fontos új elemként jelenik meg, hogy a vízjogi engedéllyel rendelke­ző termelők az öntözővíz át­vezetése érdekében - megfele­lő kártalanítás mellett - öntö­zési szolgalmat alapíthatnak. Emellett az agrártárca megte­remti az öntözési közösségek alakításának lehetőségét is. A miniszter kifejtette, hogy a törvényjavaslat egyszerűbbé és gyorsabbá teszi az öntözés­hez szükséges vízjogi engedé­lyezési eljárást is a szakható­sági közreműködések átalakí­tásával. Az engedélyezett ön­tözésfejlesztési tervnek meg­felelő locsolás esetén nem kell majd környezetvédelmi, ter­mészetvédelmi és talajvédel­mi hatósági eljárásokat lefoly­tatni. A jogszabályban ponto­san meghatározzák, mely te­rületek alkalmasak az öntö­zésre, azokon milyen feltéte­lekkel és technológiával lehet­séges a gazdálkodás. A kormány tíz éven át évi 17 milliárd forint pluszforrást biztosít az öntözéses gazdál­kodáshoz kapcsolódó fejlesz­tésekhez. Emellett idén létre­jött a Nemzeti Földügyi Köz­ponton belül az agrárium ön­tözési igazgatási központja, és kedvezőbbé váltak a vidékfej­lesztési program révén elérhe­tő öntözésfejlesztési beruházá­si pályázatok feltételei is. MW

Next

/
Oldalképek
Tartalom