Tolnai Népújság, 2019. november (30. évfolyam, 254-278. szám)

2019-11-30 / 278. szám

A MEGYEI KÖRKÉP 2019. NOVEMBER 30., SZOMBAT Az erdő és a vad harmóniáját megteremteni és megtartani sem egyszerű dolog Édesapja engedélyezte a gyulaji dámok Kiskunságba telepítését Gőböiös Péter az egyik szakmai útján: mocsárjáró motorral az orosz tajgán Beküldött fotó TAMÁSI A tamási központ­tal működő Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. vezérigaz­gatója Gőböiös Péter. Jövő­re lesz tíz éve, hogy a jelen­legi munkakörébe került. A szakmai közéletben is ak­tívan részt vesz. Az idén az általa vezetett cég szervez­te meg - az Országos Erdé­szeti Egyesülettel karöltve - a Kárpát-medencei erdé­szek 150. vándorgyűlését. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu- Erdészet vagy vadászat?- Erdészet és vadászat- mondja Gőböiös Péter, a Gyulaj Erdészeti és Vadásza­ti Zrt. vezérigazgatója. - Soká­ig két külön cég végezte ezt a két, egymással szervesen ösz­­szefüggő feladatot. Voltak is emiatt ütközések. A hatvanas évek elején aztán egy kézbe került a feladat. A magam ré­széről a tradíciók követője va­gyok. Már soproni egyetemis­ta koromban is lelkesen ápol­tam a Selmecbányái múltban gyökerező diákhagyományo­kat. Idekerülésemkor felvet­tem a kapcsolatot az elődök­kel, az idős, nyugdíjas kollé­gákkal, hogy átlássam mi, ho­gyan alakult az előző évtize­dek során. S a múlt ismereté­ben kezdtem építeni a jövőt. Fontosnak tartom a szakmá­ban dolgozók összefogását, ta­pasztalatcseréjét. Az idén mi rendeztük - az Országos Er­dészeti Egyesülettel karölt­ve - a Kárpát-medencei erdé­szek 150. vándorgyűlését. Az erdőgazdálkodás és a vadgaz­dálkodás egyensúlyi állapo­­:át kell kialakítanunk. Szloge­nünk: az erdő és a vad harmó­niája. De nem titok, hogy ezt j harmóniát megteremteni és megtartani nem egyszerű do­­og. A vad megterheli az erdőt, ím az úgynevezett vadeltar­­:ó képesség nem egy íróasz­­:al mellett meghatározható, nektáronkénti adat. Rengeteg ényezőtől függ. Például egy homokos talajon, a Duna-Ti­­sza közén egészen más, mint a zalai kiváló minőségű tala­jok dús vegetációjú erdeiben.- Tehát tapasztalat alapján döntenek a szaporításról és gyérítésről?- Igen, mi már tudjuk, mit bír a terület. Erdészeti tevé­kenységet 23 ezer hektáron végzünk, a vadásztatás közel 30 ezer hektáron történik. A fő vad a dám, ami Tamási címer­állata is. A populáció java a nyolcezer hektáros egybefüg­gő erdőtömbben, a gyulaji re­zervátumban található. A leg­újabb kutatások szerint itt ős­honos ez a vad, és innen került a rendszerváltás előtt más ha­zai erdőségekbe és a szocialis­ta tábor több országába: Cseh­szlovákiába, Lengyelország­ba és a Szovjetunióba. Tanul­mányozom az ezzel kapcsola­tos szakirodalmat, és - mivel édesapám is erdész - már apró gyermekkorom óta otthonosan mozgok az erdők világában.- Nem esett messze az alma a fájától?- Gyakorlatilag beleszület­­tem, belenőttem ebbe a szak­mába. Bár volt egy igen erős zenei vonzalmam; olyan szin­ten trombitáltam, hogy felvet­tek a konzervatóriumba. Né­mi vacillálás után mégis az er­dész pályát választottam, a ze­neszeretet, a hangszeres játék pedig megmaradt hobbinak.- Pályakezdés?- Kecskeméten élt a család, a kecskeméti központú KE­­FAG Zrt.-nél kezdtem dolgoz­ni 1998-ban. Ami azt jelen­tette, hogy kiköltöztem a sás­­kalaposi erdészházba mint er­dőmérnök gyakornok, és vé­gigjártam a ranglétrát. Fog­lalkoztam csemetekerttel, er-Magán- és közélet Kecskeméten született Gő­­bölös Péter, az ottani piaris­ta gimnáziumban érettségi­zett, majd a soproni Erdésze­ti és Faipari Egyetemen szer­zett diplomát 1998-ban. Dol­gozni a kecskeméti központú KEFAG Zrt.-nél kezdett. A Gyu­laj Erdészeti és Vadászati Zrt. vezérigazgatójának 2010- ben nevezték ki. Emellett a Magyar Vadgazdálkodók Or­szágos Egyesületének alelnö­­ke, a Nemzeti Agrárgazdasá­gi Kamara Tolna megyei osz­tályelnöke, a Soproni Egye­tem konzisztóriumi tagja, a Nimród című újság szerkesz­tő bizottságának elnöke, és a 2021-ben Magyarországon megrendezésre kerülő Vadá­szati Világkiállítás szervezői között is helyet kapott. Ő ko­ordinálja az egymillió hektá­ron gazdálkodó 22 állami er­dészeti és vadászati cég rész­vételét a kiállításon. Felesége óvónő. Három gyer­mekük van. Hitgyakorló kato­likusok. Segítik a tamási egy­házközséget, amivel csak tud­ják. A Szentháromság-szob­rot és környékét nemrég újí­tották fel, aminek szervezésé­ben aktívan részt vettek. „Az életben mindent, ami érték a Jóistentől, a családomtól és a piaristáktól kaptam” - vallja. dőműveléssel, fahasználat­tal, fakereskedelemmel, és az aktív vadásztatásban is részt vettem. Külön érdekesség volt, hogy a nyolcvanas évek­ben oda (a Kiskunság déli ré­szére) telepített dámállomány Gyulajról származott, s a te­lepítéssel kapcsolatos szak­­hatósági engedélyt még édes­apám adta ki. Szóval abban a közegben töltöttem 12 évet, a végén már erdészetvezető-he­­lyettesként dolgozva. Az első két gyermekem az erdészház­ban cseperedett fel, ahonnan öt kilométerre volt az óvoda. Az őzeket, vaddisznókat nem­csak képeskönyvekből ismer­ték. A harmadik gyerek már itt született. Tamásiba 2010- ben költöztünk, ez a tizedik gazdasági évem a Gyulaj Zrt. vezetőjeként.- Sokan túlzottnak tartják a fa­­kitermelést, a statisztikák sze­rint viszont növekszik az er­dőállomány. Mi az igazság?- A trianoni békediktátum után Magyarország erdőte­rületeinek kétharmadát elve­szítette. A jelenlegi államha­tárokon belül egymillió hek­tár maradt, ami az összterület 11 százalékát tette ki. Ezt má­ra majdnem megdupláztuk: több mint kétmillió hektár­nál, 21 százaléknál tartunk. A 22 hazai állami erdőgazda­ság szakemberei, a klímavál­tozás miatt is szorgalmazzák a folyamat folytatását. Most indul egy országos mintafá­sítási program 550 hektáron. Az erdősültséget a nemzeti er­dőstratégia szerint 27 száza­lékra kell növelni. Mindeköz­ben fakitermelések is szüksé­gesek, ipari és lakossági célra. Erdeink maximális életkora, fafajtáktól függően 30 és 130 év közötti. Ki kell időben ter­melni, és a jogszabályoknak megfelelően, legalább ugyan­olyan minőségű és mennyi­ségű állomány újratelepítésé­ről kell gondoskodni. Az er­désznél senki nem ismeri és szereti jobban az erdőt. Ezért gondozza és felújítja.- Szabadidő?- Szívesen fotózok, vadá­szom. Még szívesebben va­gyok a családommal. Sokat foglalkozom a kutyáinkkal is. Esetenként szakmai uta­kon veszek részt. Volt szeren­csém megismerni már körül­belül 15 ország erdőgazdálko­dását az osztrák Alpoktól az orosz tajgáig. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Nagyszerű együtt kirándulni, élményt gyűjteni Nagycsaládos ünnep Sok embert helyezett el a megyében a program ✓ Épülnek a kapcsolatok IÁTASZEK A héten ünnepli énnállásának huszadik évfor­­lulóját a Bátaszéki Nagycsa­­ádosok Egyesülete. Ebből az dkalomból kis ünnepséget is endeznek a tagok. Simondi­­té Bálint Zita, az egyesület tit­­tára elmondta, egykor egy ma­­oknyi család tagjai beszélget­ek arról, milyen jó lenne, ha tözös beszélgetéseket, találko­zókat, rendezvényeket szer­eznének a saját örömükre. Eb­­>ől az ötletből alakult ki húsz •ve a mai egyesület. Akkor tizenkét család csatla­­cozott hozzájuk. Az évek során ok minden változott, mond­­a Simondiné Bálint Zita, több­ször is átalakult a társaság, je­lenleg ötvenöt család tagja az egyesületnek, akik aktívan részt vesznek a város életében és a település vezetése is kiké­ri a véleményüket. Az egyesü­let elnöke Czikora Ferenc.- Már az elején felismertük, ha összefogunk, mindnyájunk­nak könnyebb lesz. A szerve­zetünk alappillérre ma is a se­gítségnyújtás, azokon akik rá­szorulnak - mondta Simondi­né Bálint Zita. - Emellett jóté­konykodunk, gyűjtünk azok­nak, akik ezért hálásak. De jó együtt kirándulni, színházba menni, különböző eseménye­ken részt venni. Voltunk az el­múlt évben Szentendrén, Ka­locsán, Romániában. Olyan az egyesületünk, mint egy nagy család. Természetesen nem csak nagycsaládosok lehetnek ta­gok, hiszen van, ahol már ki­repültek a gyerekek, így van­nak egyedülállók, sőt elváltak is. Nincsenek elvárások a tag­ság összetétele iránt. Az egyesület a működéséhez több helyről is számíthat támo­gatásra, mindenek előtt a báta­széki önkormányzattól, a TETT Társulástól, a művelődési ház­tól, a könyvtártól és a tűzoltók­tól is kapnak tárgyi vagy anya­gi segítséget. M. I. SZEKSZÁRD „A munkaerőpiaci reform végrehajtásának gyor­sítása a Foglalkoztatási Osztá­lyok átalakításával” program­ról 2017-ben döntött Varga Mi­hály pénzügyminiszter, kezd­te dr. Karakó László miniszte­ri biztos a tegnapi sajtótájékoz­tatón. Nemzetközi szervezetek bevonásával, a meglévő álla­mi struktúra keretében olyan módszer kialakítását célozták meg, mely hatékony a mun­kavállalók és a munkaadók közti kapcsolat kiépítésében. A munkában most Tolna me­gye is érintett. A program célja: a munka­­nélküliség és a munkaerőhi­ány megoldása. Legfontosabb a vállalati kapcsolatrendszer erő­sítése. Fontos, hogy megismer­jék a vállalatok pontos igényeit, és ehhez legjobban illeszkedő­en kerüljenek kiközvetítésre az álláskeresők. A program meg­valósítását támogató kollégák az OFA Kft. részéről december 20-ig segítik a program végre­hajtását Tolna megyében. Némedi Ágnes, a Tolna Me­gyei Kormányhivatal Társa­dalombiztosítási és Foglalkoz­tatási Főosztály vezetője el­mondta, hogy a megye túltel­jesített, az év végéig kitűzött célok kétszeresét is sikerült elérniük. F. N. Némedi Ágnes szerint a megye jól teljesített Fotó: Kiss Albert 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom