Tolnai Népújság, 2019. november (30. évfolyam, 254-278. szám)
2019-11-28 / 276. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP Határok Mácz Katalin katalin.macz@mediaworks.hu Nem mindig érezzük, hol a határ. Egy orvos ismerősöm mesélte, hogy páciensei, ismerősei simán letolják a gatyát a bevásárlóközpont parkolójában, hogy megmutassanak neki egy bibit a combjukon, vagy tátogatják a szájukat a mandulájukat mutogatva. Szerencsére nem nőgyógyász... Nem mindig érezzük, hol a határ. Egy pszichológus sem fog zátonyra futott házasságokat megmenteni egészségügyi betét vásárlása közben, és a fogorvos sem tud gyökérkezelni, miközben a gyermekével játszóterezik. A saját nyomorunk súlya alatt hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a segítő szakmában dolgozó embereknek is van életük, családjuk, vannak problémáik, Jó, ha eszünkbe jut, hogy a lelki szemetesládánk is tele lehet már amelyeken ugyanúgy igyekeznek úrrá lenni, mint bármelyik átlagember. Sőt, az sem kizárt, hogy éppen gyászol, vagy őrlődik. Ha nem engedjük neki, hogy feltöltődjön, rendet rakjon a saját fejében, a családja körül, akkor egyszer csak elfogynak a tartalékai, és nem lesz miből adnia másoknak. Mert bizony a segítő szakmában dolgozók - hivatástudatuk okán - nagyon nehezen mondanak nemet, még akkor is, ha ők maguk éppen a gödör alján ülnek. Ezt nem ildomos kihasználni. Ugyanez igaz azokra a barátokra is, akikhez lelki támogatásért fordulunk, mert nem mindig érezzük, hol a határ. Néha nem árt, ha eszünkbe jut, hogy a lelki szemetesládánk is tele lehet már, és esetleg mi is segíthetnénk kiüríteni azt. Vagy csak hagyjuk, hogy ő maga megtehesse. Közösségépítés kosárfonással GYULAJ A napokban zárult a Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) Tolna Megyei Igazgatósága egyik kiemelkedő projektje. A „Roma közösségek fejlesztése, társadalmi felzárkóztatása Tolna megyében 2019- ben” elnevezésű program a közösségépítési folyamatokat támogatja. Ennek része a kosárfonás, mint mesterség iránti érzékenyítés, amelyben Barnáné Újvári Hajnalka segített a Balipap Ferenc Közösségi Házban. Az NMI az idei évtől jogosult a személyi jövedelemadóból felajánlott 1 százalékok befogadására. Az öszszeget közösségi célokra fordítja, az idei kedvezményezett a gyulaji projekt volt, amelyet az önkormányzat a Tolna Megyei Igazgatósággal közösen dolgozott ki. Az öt alkalomból álló sorozat közösségépítő játékkal kezdődött, majd elkészült a helyzetfeltárás, probléma- és célfa kidolgozása, majd mindezekből kialakult egy közösen összeállított jövőterv is. A projekt megalapozása után a kosárfonás alapjainak elsajátítása következett, valamint a belső igény felélesztése az alkotás, a kosárfonás iránt. A most megvalósult kezdeményezés lehetőséget biztosít arra, hogy a gyulaji romák megismerjék történetüket, népi kultúrájuk sokszínűségét, a közösségben végzett munka és a közösségi programok örömét és hasznosságát. A program folytatása iránti igény már most érezhető, így a Tolna Megyei Igazgatóság közművelődési referensei a projekt befejezését követően is bekapcsolódnak a település fejlesztő folyamataiba. A sikeres munkáról Kuti Istvánná, az intézmény vezetője számolt be. V. Sz. A program folytatása iránti igény már most érezhető A vásárlónak sem mindegy, hol, kitől, mit vásárol _______________________________________________________________________________2019. NOVEMBER 28., CSÜTÖRTÖK A sertés is kizárólag útlevéllel utazhat Megnyugtató a tudat, hogy füstölt terméket is csak ellenőrzött húsból lehet készíteni Fotó: Mártonfai D. Pár hete Dunaföldváron, az állatvásáron tartottak helyszíni ellenőrzést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei, melynek során a vásárra szállított, eladásra szánt sertések állategészségügyi státuszát és kötelező dokumentumait vizsgálták. Az ellenőrzött száznégy állatból száz jelöletlen volt. Az eset adta az apropóját, hogy utánanézzünk, milyen iratokat kell maguknál tartaniuk a sertéstartóknak. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Meglepte a sertéseket és a malacokat árusító gazdálkodókat a Nébih ellenőrzése Dunaföldváron. Az állatvásáron árusító gazdálkodóknak nem voltak papírja arról száznégy sertésből száz esetében, hogy az állatoknak van-e valamilyen betegségük. Ha az ellenőrzést másik városban, másik állatvásárban végezték volna, akkor is hasonló eredményre jutottak volna az ellenőrök. A kisebb állattartók ugyanis igyekeznek a költségeiket csökkenteni, pedig a sertéspestis járvány miatt egyre több ellenőrzésre kell számítaniuk. Lengyel Lóránt németkéri gazdálkodó zömében malacokat értékesít a családi gazdaságából. A múlt év is jól alakult, de az idei minden eddigin túltesz. A huszonöt kilós malacok darabjáért 66-70 euró között fizettek az állandó vevők, vagyis 22-25 ezer forint közötti árat. A megrendelés és a szállítás szinte folyamatos. így ők naprakészek abban, hogy mikor, milyen dokumentumot kell kiállítani a szállításnál. Először is a sertéstartónak nyilatkoznia kell arról - a megfelelő nyomtatványon - hogy minden állata egészséges, és ezt alá kell támasztania az állatorvosi igazolással is, melyen az áll, hogy mentesek a betegségektől, így forgalomba vihetők. Minden állat fülében ott kell, hogy legyen az úgynevezett krotália, melyen sorszám van, ez alapján azonosítják, hogy az állat melyik gazdáé. Természetesen a krotáliát is az állatorvos helyezi az állat fülébe, ami szintén pénzbe kerül. Ezek az előírások betarthatók, mondta Lengyel Lóránt, ugyanakkor mindenki számára megnyugtató, hiszen a vásárlónak sem mindegy, hol, kitől, mit vásárol. Németh Gábor iregszemcsei gazdálkodó még azzal egészítette ki az elmondottakat, hogy a dokumentumban (útlevélben) feltüntetik az állatok azonosítása mellett a sertés korát, színét, hasznosítási típusát (hizlalásra, vágásra, tenyésztésre szánták-e), emellett az állat állategészségügyi státuszára, fertőző betegségtől való mentességére vonatkozó információkat is. Amennyiben az azonosítási okmányok nem megfelelőek, a szolgáltató állatorvos a szállításhoz nem állítja ki az állategészségügyi bizonyítványt, az állatszállítás meghiúsul. A vizsgálatokat a szállítás előtt harminc napon belül kell elvégezni. Sokszor találkozik az ember piacokon is füstölt húst, kolbászt, töpörtyűt, szalonnát, szalámit, árusító termelővel1. Ezek a termékek teljesen mértékben ellenőrzöttek, hiszen a kistermelők piacra jutását segítő rendeletet kihasználva, több települési önkormányzat és vállalkozó alakított ki vágóhidat vagy kisebb kapacitású vágópontot, ahol ugyanúgy állatorvos nézi át az állatot még levágás előtt és állít ki róla igazolást. A vágóhidak, daraboló és feldolgozó üzemek működése engedélyhez kötött, függetlenül a kapacitásuktól. A kisvágóhíd kapacitása nem haladhatja meg éves átlagban a heti 200 sertést, a vágópontnál pedig a heti 15 sertést. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu A sertéshúsok országos fogyasztói átlagára MW-grafika, forrás: KSH Sisinek és merénylőjének sem volt jó élete Papírdobozban találták meg a három kiskutyát Hírhedt gyilkosságok SZEKSZARD Erzsébet, azaz Sisi magyar királyné meggyilkolásáról beszélt Schwarczwölder Ádám, a Veritas Történetkutató Intézet munkatársa. „Két háborgó lélek tragikus találkozása” volt a szerdai előadás címe a Wosinsky Múzeum könyvtárában. Sisinek nálunk különösen nagy kultusza van, kezdte Schwarczwölder Ádám. Mária Valéria nevű lánya Budán született. Sisi Európa egyik legfontosabb birodalma vezetőjének, Ferenc Józsefnek a felesége volt. Szabadságvágy jellemezte, nehezen illeszkedett be a császári udvarba, kerülte a politikát. Rossz volt a viszonya anyósával. Megvetette a férfiakat is, mégis mindent megtett, hogy azok imádják őt. A korszak egyik legszebb nőjének számított, rettegett a megöregedéstől. Negyvenes éveitől irtózott mindenféle nyilvános szerepléstől. A merénylő, Luigi Lucheni életútja kevésbé ismert, folytatta az előadó. Nem tervezett terhességből született, nevelőszülei nem törődtek vele. Iskolázatlan volt, ám jó eszűként jellemezték. A nyomorból nem látott kiutat, híve lett az anarchizmusnak. Lucheni is meg akarta ölni az elnyomó osztály egy tagját. Értesült arról, hogy a királyné Genfbe utazott. Gyerekei számára Sisi amolyan ritkán felbukkanó tündér volt, aki néha feltűnik, aztán megint elmegy. Genfben rátalált Lucheni, és egy reszelővei leszúrta. Az előadás a Múzeumi Esték sorozat keretében valósult meg, A történelem hírhedt gyilkosságai előadássorozat részeként. Dr. Gaál Zsuzsanna igazgatóhelyettes elmondta, hogy a Múzeumi Esték a múzeum legrégebbi sorozata, A történelem hírhedt gyilkosságaira pedig különösen nagy az érdeklődés. Foray N. Gazdára leltek az ebek GYULAJ Egy férfi jelentette be a rendőrségen kedden délután, hogy valaki a háza udvarára egy papírdobozban három kiskutyát csempészett. A rendőrök nem találtak sérüléseket az állatokon, s mivel a gyepmesteri telepen nem volt hely, az egyiknek a gondozását elvállata egy helybéli lakos. A másik két kis ebet a Dombóvári Rendőrkapitányság munkatársa, Tóth Zoltán törzszászlós fogadta örökbe. A rendőr kislányának a javaslatára az Alex és Bianka nevet kapták a kiskutyák, mondta el Búsné Hepp Gyöngyvér, a megyei főkapitányság sajtóreferense. 1.1. Kiskutyák és új gazdájuk Fotó: rendőrségi képösszeállítás