Tolnai Népújság, 2019. november (30. évfolyam, 254-278. szám)

2019-11-26 / 274. szám

2019. NOVEMBER 26., KEDD KITEKINTŐ g Minden áldott nap azon törte a fejét, miként tudná a céget kihúzni a gödörből A pékszakma elismert mestere Kászpári Károly idén ötven éve, hogy megszerezte a pék szakmát Fotó: Makovics Kornél Az Év Tolna Megyei Vál­lalkozója díjat vehetett át Kászpári Károly pék pár héttel ezelőtt. Vállalkozá­sa, szakmája kezdetéről, elért eredményeiről ebből az alkalomból kérdeztük. Az elismert szakember a kenyér alacsony áráról, an­nak okáról is beszélt. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Már hozzátar­tozik a megyeszékhely arcu­latához az a kenyeret, pék­süteményeket árusító speci­ális jármű, mely hétközna­ponként kiszolgálja az egyre nagyobb vevőkört. A tulajdo­nos Kászpári Károly tengeli­­ci vállalkozó, aki kínálatával alaposan megváltoztatta az addigi vásárlási szokásokat.- Tengelicen gyerekként mindig ott mentem el Jilling Endre péksége előtt, az on­nan kiszűrődő illat igencsak megfogott. Tizennégy éves voltam, amikor péktanuló­nak álltam és ebben a pék­ségben is töltöttem egy inas évet. Pont a napokban jutott eszembe ez, és az a szituá­ció, amikor éppen egy lisz­teszsákon ültem, amikor be­jött a cég egyik vezetője, és megkérdezte tőlem, hogy sze­rintem, jó szakmát választot­tam-e? De meg se várta a vá­laszomat, folytatta, szerinte jobban jártam volna, ha ju­hásznak megyek, mert ott egész nap ülhetnék. Nagyon megszeppentem - meséli Kászpári Károly, majd hoz­záteszi: - A napokban pálya­­választás előtt, álló fiatalok­nak tartottam előadást, nem figyeltek rám, inkább a mo­biljukkal játszottak. Akkor jutott eszembe, mennyit vál­tozott a világ és a felnőttek iránti tisztelet is. Szakmát, tiszteletet, alázatot tanult A kezdetekről elmesélte, hogy Szekszárdon, Nagydo­­rogon és Tolnán is töltött pár évet, éppen abban az időben, amikor az addigi kis péksé­gek vezetői visszamentek a nagyüzemekbe. Sok fel­készült pékkel találkozott, volt kitől tanulni, nemcsak a szakma alapjait, de a mun­kához való hozzáállást, alá­zatot, és a másik iránti tisz­teletet is. Ilyen kitérő után került Tengelicre az akkori mező­­gazdasági termelőszövet­kezet pékségébe. A hetve­nes évek közepén egyre több téesz csinált valamilyen ipa­ri üzemet, a decsi volt ebben az úttörő, a kenyerük még Szekszárdon is sláger lett. A decsiek mintájára alakult meg a tengelici pékség, Kász­pári Károly elvállalta a veze­tést. Tizenhat emberrel dol­goztak, és még az erőműbe is szállítottak pékárut. A rendszerváltás után a piac is megváltozott- Jött a rendszerváltás, gaz­dasági társaságok jöttek lét­re, ekkor alakult meg a Friss­­ten Kft. is - mondta Kász­pári Károly. Ez sok tulajdo­nost jelentett eltérő érdekek­kel. Felmerült bennem, hogy vagy elmegyek a cégtől, vagy megveszem mindenki üzlet­részét. A tagok megértették a problémát, és eladták az üz­letrészüket, amit részben hi­telből tudtam megvenni. Ad­digra azonban nagyon sok kis pékség alakult, akik fő­leg az árak terén versenyez­tek egymással. Akadt olyan, aki egyszerűen átverte a ve­vőit. Az egy kilós kenyér he­lyett kilencven dekásat ké­szített, eladta ugyanazért az árért, mivel a hozzáadott tér­fogatnövelő miatt ránézésre nem látszott a különbség. Mozgalmas évtizedek vannak mögötte Kászpári Károly 1954-ben született Uzdon, 1962-ben költözött a családjával Tenge­licre. 1993-ban a privatizációs időszak kezdetekor jött létre a Frissten Kft., melynek egyik résztulajdonosa lett. 2003- ban kivásárolta a céget, és felépítette azzá, amivé mos­tanra vált. Évekig volt a helyi önkormány­zati testület tagja, idén vi­szont már nem indult képvi­selőjelöltnek sem. Az idejét, a figyelmét inkább a családjára és a vállalkozására fordítja. Évtizedeken keresztül volt egy nagy „szerelme”, ez pedig az amatőr filmezés. Nagy lokál­­patrióta lévén a nyolcvanas évek közepétől szinte min­den fontosabb eseményt - tsz közgyűlés, nőnap, falunap, stb. - megörökített. Csináltak egy falutévét is, itt rendszere­sen vállalt operatőri feladato­kat. Az esti mesét a tengelici gyerekek mesélték és játszot­ták el egymásnak. Ma már ennek is vége, megváltoztak az igények. Teltek a hónapok, Kászpári Károly azzal szembesült, hogy időről időre nem jutott pénz hó elején a saját és a felesége fi­zetésére. Igaz, senki másnak nem volt adósa. Azzal viszont tisztában volt, hogy ez a hely­zet hosszabb távon nem tart­ható. Azon gondolkodott egész nap, mit csináljon, hogyan tudná a céget kihúzni a gö­dörből. Eszébe jutott, amikor Németországban (a volt NSZK- ban) jártak, egy autóból árul­ta a termékeit - sokféle kenye­ret, croissant, süteményeket - a pék. Úgy döntött, ő is meg­próbálkozik hasonlóval. Bré­máig utazott, ott sikerült meg­venni egy speciális autót, amit hetekig szépítgettek a felesé­gével. Már csak az engedélyt kellett megszerezni a szek­szárdi önkormányzattól, ami szintén nem volt egyszerű. Az akkori polgármester sokszori megkeresés után, próbaidőre adott ki engedélyt. Időbe telt, mire a szekszár­diak megszerették az autós pékséget, pedig kovászos ke­nyereket és több különleges­séget is hoztak. Szép lassan megszokták az állandó he­lyet, a jó minőséget a vásár­lók, és ők maguk is mindig jelezték, mit ennének szíve­sen. így bővült a kínálat, van magvas, rozsos, teljes kiőrlé­sű kenyér és péksütemény, különböző tészták, szendvi­csek. Még a környező falvak­ból is jönnek ide vásárolni, a városban élő németek pedig visszajáró vásárlók. A kenye­res autó azóta már három­szor is változott, az igények­nek megfelelően egyre na­gyobbra és modernebbre cse­rélték. A családnak is szól az elismerés A család - Károly nevű fia és a felesége - teljes mellszé­lességgel segíti a vállalko­zást, a kitüntetés így nekik is szól. A kisebbik fia, Krisz­tián más szakmát választott magának, ő a fővárosban él. Kászpári Károly munká­ját a szakma is elismeri, hi­szen társelnöke - Baranya, Somogy és Tolna megyében - a Magyar Pékszövetség­nek és tagja az országos el­nökségnek. Kászpári Károly régóta a pék mestervizsga bi­zottság elnöke. 2015-ben át­vehette az Aranyperec díjat. A nemzeti agrárkamara Tol­na megyei küldötte, az élel­miszer-feldolgozók osztályá­nak vezetője. Mint mondta, évekig a nyo­mott árak okoztak gondot az ágazatban, hiszen politikai kérdést csináltak abból, hogy hazánkban a kenyér nagyon olcsó legyen. Ez viszont pad­lóra küldött rengeteg vállal­kozást, mondta Kászpári Ká­roly. Ebben áttörést hozott az elmúlt két év, a vásárlók is megértették azt, hogy a mi­nőségi árut nem lehet olcsón előállítani. lelenleg a mun­kaerőhiány az, ami a legna­gyobb gondot okozza a szak­mán belül. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu HAJDAN 60 ÉVE Szekszárdon is megün­nepelték Albánia felszaba­dulásának 15. évfordulóját. A művelődési házban tartott rendezvényen a hivatalos sze­mélyiségek felszólalása után „Andrásfalvy Bertalan, a szek­szárdi múzeum munkatársa tartott élménybeszámolót a nyári albániai látogatásáról.” 60 ÉVE Decsről hattagú kül­döttség látogatott tapaszta­latcserére Szolnok megyébe, a négyezer holdas mezőhé­­ki Táncsics Termelőszövetke­zetet, valamint Mezőtúrra is. „Kalauzuk, a decsi származá­sú Vasadi János volt, a Szolno­ki Vízügyi Igazgatóság igazga­tója.” 50 ÉVE automatikus takar­mánykeverőt épített a Tol­na megyei Gabonafelvásár­ló Vállalat Nagydorogon. „A nyolcmillió forint értékű léte­sítményhez ezer vagon befoga­dóképességű betonsiló is csat­lakozik.” 50 ÉVE „tűz támadt a borjádi általános iskolában. Az öreg épület körülbelül kétszáz négyzetméteres tetőszerkeze­te leégett. Az iskola egy hete kapott tv-készüléke sértetlen maradt.” 50 ÉVE a megyeszékhely TIT klubjában a szekszárdi könyv­barátok az Illyés Gyuláról ké­szült új kisfilmet tekintették meg. 35 ÉVE a Palota Bőrdíszműgyár szekszárdi gyára egy NSZK cégtől vett bérbe hatékonysá­got növelő gépsort. „A gépsort és a technológiát a partner szállította és olyan garanciát is adott, hogy az üzletben is közreműködik, vagyis a bérle­ti díj fejében, - sőt azon felül is - rendel a szekszárdi gyártól bőröndöket és utazótáskákat. 35 ÉVE a Babits Mihály Me­gyei Művelődési központ Teát­rum-presszójában a Magyar­országon tartózkodó Kányádi Sándor, romániai, erdélyi ma­gyar költő tartott előadást. 35 ÉVE a szekszárdi felsővárosi olvasó asszonyok klubja ben­sőséges keretek között emlé­kezett meg Babits Mihály szü­letésének 101. évfordulójáról. 25 ÉVE otthonra talált, azaz je­lenlegi, városközponti helyszí­nére költözött Deutsche Büh­ne Ungarn. A szekszárdi ün­nepségen megjelent Göncz Ár­pád köztársasági elnök és dr. Otto-Raban Heimchen, a Né­met Szövetségi Köztársaság rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete is. „Este a De­utsche Bühne új otthonában bemutatta Lessing: Bölcs Nát Náthán című művét.” 25 ÉVE „Farkas Pál szobrász­­művész befejezte a Paksi disputa című szoborkompozí­ció agyagportréit. A magyar származású atomfizikusok portréiból és díszkútból álló együttes a Paksi Atomerőmű Rt. megrendelésére készült.” Szeri Árpád PROGRAMOK KEDD MOZI SZEKSZÁRD: Múlt karácsony (an­gol-amerikai romantikus vígjáték), 17 óra. Az aszfalt királyai (ameri­kai életrajzi dráma), 19.30. MEGEMLÉKEZÉS SZEKSZÁRD BABITS MIHÁLY EM­LÉKHÁZ: ünnepség Babits Mi­hály születésének 136. évfordu­lóján 16 órától. Koszorúzás a köl­tő szülőházánál, ünnepi beszédet mond Németh Judit nyugalmazott könyvtárigazgató. Utána Babits és Móricz címmel Szilágyi Zsófia irodalomtörténész, a Szegedi Tu­dományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára tart előadást. SZERDA MOZI SZEKSZÁRD: Múlt karácsony (an­gol-amerikai romantikus vígjáték), 17 óra. Az aszfalt királyai (ameri­kai életrajzi dráma), 19.30. Andrásfalvy Bertalan a szekszárdi múzeumban is dolgozott

Next

/
Oldalképek
Tartalom