Tolnai Népújság, 2019. november (30. évfolyam, 254-278. szám)

2019-11-19 / 268. szám

2019. NOVEMBER 19., KEDD GAZDASÁG y Kapacitáshiány hátráltatja az üvegházak építését Paradicsomültetvények lennének az üvegházak többségében, ha időre elkészültek volna Szigorúbb ellenőrzés ■ tisztítaná a katásokat ADÓZÁS A munkaerő-kölcsön­zőknél van a legnagyobb kup­leráj, de a médiában dolgozók sem lehetnek nyugodtak a katát érintő tervezett változások kap­csán - fejtette ki Parragh Lász­ló, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az Mfor.hu portálnak. Várhatóan 2020 második felétől változik a kisadózó vállalkozások (kata szerint adózók) és megbízóik élete, Parragh szerint akkor­ra alakulhat ki, hogy egy mun­kakört csak munkaviszonyban vagy vállalkozói szerződéssel is el lehet-e látni. Jelenleg közel 360 ezer vál­lalkozó katás, az új adónem be­vezetésével nyert a költségve­tés, mert olyanok is beléptek a közteherviselésbe, akik addig a szürke- vagy a feketezónában működtek. Az MKIK tagjai kö­zül azonban sokan szorgalmaz­zák a szigorítását, mert a mun­kaadók egy része a cégnek ol­csóbb katába kényszeríti dol­gozóit olyan munkakörökben is, amelyeket pedig munka­­viszonyban kellene ellátni. Ma­gyarán szólva csalnak - mond­ja az elnök, hozzátéve: ezzel versenyhátrányba hozzák a törvényesen foglalkoztató cé­geket. Parragh leszögezte: nem akarnak szakmákat kizárni a katából, az ellenőrzések szigo­rításával vennék elejét a visz­­szaélés burjánzásának, ennek módszertanán dolgoznak. MW Paradicsom helyett uborkát ültettek a gazdák az üveghá­zakban, mert sok csak késve készült el. A következő évek­ben 140 hektáron valósul­hatnak meg beruházások. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu MEZŐGAZDASÁG Idén 10-15 hektárnyi új, a kor minden követelményének megfelelő üvegházat állítottak termelés­be - mondta el Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Ter­méktanács (FruitVeb) elnöke. Az új létesítményekben vélhe­tően a paradicsom lesz a meg­határozó, de idén a legtöbben kígyóuborkát termesztettek. Ennek az az oka, hogy késve készültek el a beruházások, a gazdálkodók jó része pedig azért, hogy nyáron ne állja­nak üresen az üvegházak, rö­­videbb érésű kultúrával ültet­te be őket. Mindez okozott né­mi átmeneti zavart az uborka piacán. Az üvegházakból egy­szerre kikerülő nagy mennyi­ség jóval meghaladta a hazai szükségletet, a külpiaci kap­csolatok hiányában pedig túl­termelés alakult ki - jellemez­te a helyzetet Ledó Ferenc a Magyar Nemzetnek A Vidékfejlesztési Program pályázatainak köszönhetően a következő években mintegy 140 hektáron épülhetnek fel a modern kor követelményei­nek megfelelő üvegházak. A FruitVeb elnöke jelezte: mi­vel későn jelentek meg a fel­hívások, és a pályázatok elbí­rálására is sokat kellett vár­ni, emiatt a beruházások is késésben vannak. A legtöbb üvegház és fóliasátor most épül, az uniós forrást elnyert kertészeteknek azonban a ki­vitelezés során sincs könnyű dolguk. A beruházások meg­valósítását ugyanis az Euró­pa-szerte jelentkező kapaci­táshiány is hátráltatja. Sem munkaerőből, sem szükséges anyagból nincs elég. Ledó Fe­renc szerint ezért sok olyan gazdaság lesz, amelynek, bár már jövőre szeretné termelés­be állítani az új üvegházát, a kapacitáshiány miatt még egy évet kell várnia. A vidékfejlesztési forrást elnyert beruházások 80-90 százaléka 2021-ig valósulhat meg, az üvegházakban akkor kezdhetik el a termelést a gaz­Fotó: MTI dálkodók. A nehézségek miatt azonban sokan elállhatnak a beruházástól. Január végén le­het majd látni, hogy pontosan hányán mondtak le a pályá­zat megvalósításáról és adták vissza a támogatást, ugyan­is az elnyeréstől számítva 24 hónap van arra, hogy a nyer­tesek elkezdjék a kivitelezést. Ledó Ferenc az előzetes ada­tok alapján úgy látja, a dél­alföldi régióban a pályáza­tok 80-90 százaléka biztosan megvalósul majd. HÍREK 1,9 százalékos a büdzsé hiánya ADAT Az államháztartás net­tó finanszírozási igénye 228 milliárd forint, a negyedéves GDP 1,9 százaléka volt az idei harmadik negyedévben, a szeptember végén zárult egy évben pedig 910 milliárd forintot tett ki, ami a GDP 2,0 százalékának felel meg - je­lentette előzetes adatai alap­ján hétfőn a Magyar Nemze­ti Bank (MNB). Az Eximbank adósságát is beszámítva szeptember végén az állam­­adósság 31093 milliárd fo­rintra rúgott, a GDP 68,1 szá­zaléka volt, ami 3,9 százalék­­pontos csökkenés az egy év­vel korábbihoz képest. MW 5743 tehervonat Kínából Európába SZÁLLÍTMÁNY Az év első tíz hónapjában a tavalyi másfél­­szeresére nőtt a Kínából Eu­rópába tartó tehervonatok száma: 5743 szerelvényt, az egy évvel korábbinál 53 szá­zalékkal többet kezelt a kí­nai Hszincsiang-Ujgur Auto­nóm Terület vámhatósága Ürümcsiben, a tartomány fő­városában. A konténervona­tok 16 kínai városból érkez­tek Ürümcsibe, amely a szá­razföldi új selyemút logiszti­kai központjává vált. Ide nyu­gatról többnyire Németország­ból, Lengyelországból, Üzbe­­gisztánból és Kazahsztánból érkeznek tehervonatok. A Kí­nából indult szerelvények 73 százaléka a visszautat is áru­val megrakva teszi meg. MW Megelőzi a károkat, ha időben téliesít Nagy István: Európában haldoklanak a beporzók Válságban a méhészet FAGYVESZÉLY A hirtelen lehű­lés komoly károkat okozhat a hétvégi házakban és a nyara­lókban, és a kertre is oda kell figyelni, mert ha a tulajdono­sok elmulasztják vagy késnek a téliesítéssel, több százezer forintos káruk is keletkez­het. Néhány intézkedést ezért mindenképpen meg kell tenni a fagyok beállta előtt - figyel­meztetnek a biztosítók. A hidegben magukra ha­gyott nyaralók komoly ve­szélyforrást jelenthetnek. Ata­­nácsok szerint téliesítéskor a legfontosabb áramtalanítani az ingatlant és lekapcsolni, elzárni a vizet, illetve a gázt. A vízművek azt javasolják, hogy a főcsap elzárása után nyitva kell hagyni a csapokat és le kell engedni a bojlert. Ez­után már csak az a dolgunk, hogy a megfelelő állásba for­dítsuk a víztelenítőcsapot. Hasonlóképpen lehet elzárni a gázt is az ingatlanba beve­zető főcsapnál. Nem szabad megfeledkezni a kerti csapról és a vízaknáról sem, mert bármelyik megre­pedhet a fagyban. Ennek meg­előzésére a csapra csatlakozta­tott tömlőt is vízteleníteni kell. A vízóra is kritikus pont le­het, a talaj menti fagyok ellen legjobb a vízaknában az órát is becsomagolni, illetve az ak­nát szigetelni. Ha esetleg hi­ányzik vagy sérült a vízakna fedele, pótoljuk, illetve cserél­jük ki, majd győződjünk meg arról, hogy jól záródik-e. Sokak kertjében van földbe épített locsolórendszer, amely általában fagyásmentes, ennek ellenére nem árt alaposan átta­nulmányozni a használati uta­sítását, megtudni belőle, mit tanácsol a gyártó a téli leállás előtti előkészületként. MW Adatgyűjtést tart a KSH a háztájikban ÖSSZEÍRÁS A Központi Statisz­tikai Hivatal (KSH) novem­ber 15. és december 15. között hajtja végre a mezőgazdasági adatgyűjtését. Az ország 484 településére kiterjedő felvétel eredményei segítik a gazdál­kodókat, döntéshozókat, ami­hez az adatszolgáltatók rész­vételükkel, pontos adatszol­gáltatásukkal nagyban hozzá­járulnak. A KSH évente kétszer fel­méri az egyéni és a háztá­ji gazdaságok termelési jel­lemzőit reprezentatív, vélet­lenszerű kiválasztáson alapu­ló mintakijelöléssel. A válasz­adás elektronikusan történik. Az önkitöltésre 2019. novem­ber 15-24. között van lehe­tőség, és akik nem élnek ve­le, azokat december 15-éig a KSH által megbízott, igazol­vánnyal ellátott összeírok ke­resik fel, és ők végzik el a kér­dőív kitöltését. Az adatfelvétel a szántóföldi növények, zöldségfélék, sző­lő és gyümölcs termesztésére és felhasználására, az üveg­ház és fóliasátor alatti terüle­tek hasznosítására, valamint az agrotechnikára (műtrágyá­zásra, szervestrágyázásra, ön­tözésre) terjed ki. Számba ve­szik a főbb haszonállatfajokat, az állati termékek termelését, a munkaerő-szükségletet és a mezőgazdasági tevékenységet segítő beruházásokat is. A fel­vétel során nyert információ­kat a KSH kizárólag statiszti­kai célra használja fel, mások­nak nem adja ki. MW KRÍZIS Válságban van az eu­rópai méhészet, az Európai Bizottságnak ezért meg kell vizsgálnia a méhcsaládok csökkenő számának okait, és javaslatot kell tennie a válság kezelésére - emelte ki Nagy István agrárminiszter az EU Observer brüsszeli hírpor­tálon hétfőn megjelent írá­sában. Rámutatott: az euró­pai méhpopuláció haldoklik, és egyre több a kihalással fe­nyegetett beporzó fajok szá­ma, aminek fő okai az embe­ri tevékenységben, az urbani­zációban, a monokultúrában, a méheket fenyegető külön­féle betegségekben, valamint a beporzó élőlényekre káros növényvédő szerek használa­tában keresendők. A méhek téli halálozási ará­nya 5-10 százalékról 25-40 százalékra nőtt, de a méhcsa­ládok egyre gyakrabban már nyáron kihalnak, a bepor­zó fajok pedig még súlyosabb veszteségeket szenvednek. A drasztikus hanyatlás miatt a mézelő méhek szerepe a be­porzásban egyre fontosabb - hangsúlyozta. Hozzátette: a házi méhek állománycsökke­nése kevésbé szembetűnő a méhészeti gondozásuk miatt, mivel új családokkal töltik fel a megsemmisült telepeket. Nagy István felhívta rá a fi­gyelmet, hogy az európai élel­miszer-termelés 75 százaléka függ a méhek beporzásától. Ha a házi méhek nem tudják pótolni a vad beporzók szá­mának csökkenését, az öko­lógiai egyensúlyvesztés köz­vetlenül fogja fenyegetni az egész mezőgazdasági ágaza­tot és az élelmiszeripart - je­lezte írásában a miniszter, és kifejtette, az unióba - főként Kínából - érkező, rosszabb minőségű importmézek olcsó dömpingára veszélybe sodor­ja az európai méhészek meg­élhetését, ami a méhek szá­mának további csökkenésé­hez vezethet. Nagy István kiemelte, hogy Magyarországon a méhészet jövedelmezősége 50 százalék­kal csökkent az előző öt év át­lagához képest, és az EU sza­badkereskedelmi megállapo­dásai alapján az unión kívüli országoknak nyújtott mézkon­cessziók tovább növelik az im­portnyomást. A magyar kor­mány már számos javaslatot előterjesztett, amelyek rövid távon nyújtanának segítséget. Ezek között szerepel a fogyasz­tók megfelelő tájékoztatása is az egyes termékek származá­si országának feltüntetésével. Fontos az is, hogy a méhészeti programok forrásait a méhek egészségét elősegítő tevékeny­ségekre és arra használják fel, hogy a méhészek modernizál­ni tudják a vállalkozásaikat. Nagy István leszögezte: na­gyobb rugalmasságra van szükség a közös agárpolitika (kap) következő időszakában ahhoz, hogy a tagállamok ké­pesek legyenek a források át­csoportosítására egyéb ágaza­ti programokba. MW Nem itt, hanem a főcsapnál kell elzárni a vizet Fotó: Shutterstock

Next

/
Oldalképek
Tartalom