Tolnai Népújság, 2019. november (30. évfolyam, 254-278. szám)

2019-11-16 / 266. szám

2019. NOVEMBER 16., SZOMBAT GAZDASÁG y A britekkel üzletelő európai cégeknek fel kell készülniük a kiválásra Rosszul járhat az agráiium A brexit a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szin­te minden területén új helyzet elé állítja az ága­zat szereplőit. Nemcsak az európai uniós agrárfor­rások szűkülhetnek, de az adásvétel is külkereskede­lemmé válik majd, szélső­ségesebb esetben harma­dik országbeli partnerré válhatnak a britek. Mediaworks-összeállítás ■ szerkesztoseg@mediaworks.hu BREXIT Alaposan felforgathat­ja az Egyesült Királyság ki­lépése az európai uniós ag­rár- és élelmiszeripar sze­replőinek életét. Bár a brexit miatt legtöbben a közös agrár­­politika keretének szűkülésé­től tartanak, a tagállam eset­leges rendezetlen kilépése az agrárium szinte minden te­rületén jelentős változásokat hoz majd. A gazdasági kapcsolatok akadálytalansága nemzet­­gazdasági érdek, ezért a szak­tárca mindent megtesz a za­vartalan export fenntartásá­ért - szögezte le Nagy István. A kilépés határidejét - a brit halasztási kérelem el­fogadásával - 2020. január 31-ére tolták ki, miközben a legfrissebb információk sze­rint a hosszabbítás rugal­mas - írja a Magyar Nemzet. A brexit az európai gazdasági élet majd minden területére hatással lesz Fotó: MTI Tehát ha a brit parlament el­fogadja a kilépési megállapo­dást, az Egyesült Királyság akár korábban is távozhat az EU-ból. Amint ez megtörté­nik, a britekkel folytatott, ed­dig belső piaci tranzakciónak minősülő adásvétel külkeres­kedelmivé válik. Ha nem si-Kitoloncolasok jöhetnek - ideje hosszabbítani A brexit azoknak is változást hoz, akik érvényes tartózko­dási engedéllyel akár évek óta Nagy-Britanniában élnek. A hi­vatalok kérnek minden euró­pai uniós polgárt, hogy hosz­­szabbítsák meg az okmánya­ikat. Az ügyintézés határide­je: 2020. december 31. Aki en­nek nem tesz eleget, arra kito­loncolás vár - írja a Reuters­­re hivatkozva a Világgazda­ság. A brit kormány egy szűk listát állított össze arról, hogy kik mentesülhetnek a kötele­zettség alól. Ilyen ok a fizikai vagy mentális okokból fennál­ló munkaképtelenség, és azok a gyermekek is beletartoz­nak, akiknek nevében a szüle­ik nem regisztráltak. kerül megállapodásra jutni a kilépés feltételeiről, vagy­is a tagállam rendezetlen kö­rülmények között távozik az unióból, a kilépés napjától az Egyesült Királyság harmadik országbeli partnernek minő­sül majd. A Nemzeti Élelmiszerlánc­biztonsági Hivatal brexittel foglalkozó tájékoztatója sze­rint, ha az Egyesült Király­ság harmadik országnak szá­mít majd, azzal többek kö­zött az élelmiszer-biztonsá­gi, a növénytermesztési és ál­lattenyésztési, valamint a nö­vény- és állategészségügyi kö­vetelmények is változni fog­nak, és a termékek kereske­delmében is szigorúbb szabá­lyok jönnek. Az egyik legszembetű­nőbb változás lesz, hogy min­den terméket vámkezelni kell majd. Emellett valamennyi árucikk - például a növények, a vetőmagok, az állatok és az állati termékek - esetében is meg kell vizsgálni, hogy meg­­feleinek-e az európai uniós kö­vetelményeknek, illetve hogy a közösségből milyen feltéte­lekkel juthatnak a brit piacra. Változni fognak a címkézés­re vonatkozó előírások, és szi­gorodnak az ellenőrzések is. A Nagy-Britanniával kereske­delmi kapcsolatot folytató cé­geknek alaposan fel kell ké­szülniük erre az új helyzetre. hírek Elemi érdekünk a környezetvédelem FEJLŐDÉS A klímaváltozás ha­tásainak mérséklése a pénz­ügyi stabilitás szempontjá­ból is elemi érdek, amelyet a pénzpiaci szereplőknek, a szabályozó és felügyelő intéz­ményeknek saját eszközeik­kel is támogatni kell - mond­ta Matolcsy György, a Ma­gyar Nemzeti Bank elnöke. Az MNB elnöke rámutatott, hogy a környezeti és pénz­ügyi kockázatok kölcsönha­tásban állnak egymással. A gazdaság és környezet fenn­tartható fejlődése érdekében a bankoknak, a pénzügyi in­tézményeknek olyan termé­keket kell kidolgozniuk, ame­lyek a zöldberuházások elter­jedését segítik - jelezte Ma­tolcsy György. MW Fejlesztenék a baromfiágazatot NÖVEKEDÉS A baromfiágazat 2020-2025 közötti fejlesz­tési lehetőségeit bemutató stratégiát készítettek szak­mai szervezetek. Nagy István agrárminiszter kijelentette, hogy ha növelni akarjuk ba­romfitermék-kibocsátásun­kat, a több évtizede épült ba­romfitartó telepek korszerű­sítése és bővítése elenged­hetetlen. A koncepció sze­rint a legnagyobb potenciál a csirkeágazatban van, ahol 5 év alatt 40-45 százalé­kos növekedést is el lehetne érni, ami 75-80 milliárd forin­tos többletár-bevételt is je­lentene. MW A kormány lecsap a feketegazdaságra Szijjártó: Megtisztelő a befektetői bizalom Vakcina-nagyhatalom A külügyminiszter szerint a globális élvonalba kerültünk Fotó: MTI BUDAPEST Bátran lehet korsza­kos jelentőségűnek nevezni azokat a változtatásokat, ame­lyek a héten benyújtott adótör­vényekben helyet kaptak - így vélekedett a Magyar Nemzet­nek az adóügyi államtitkár. A harmadik negyedévben öt százalékkal nőtt a magyar gazdaság, ez teszi lehetővé a változásokat. A gazdasági tel­jesítmény és az adóügyek kö­zött nagyon is szoros a kapcso­lat, jól működő, modern adó­rendszer nélkül ugyanis nem képzelhető el sikeres gazda­ságpolitika. Emiatt az új tör­vénytervezetek több pontja is a közteherviselési szabályok tökéletesítését szolgálja. Az államtitkár elsőként az egységes társadalombiztosí­tási járulékrendszer kialakí­tásáról beszélt. Az előterjesz­tés szerint jövő július else­jén egy teherré olvad össze a nyugdíjjárulék, a természet­beni és a pénzbeli egészség­biztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék. Ezentúl egy, 18,5 százalékos teher lesz, amelyet társada­lombiztosítási járuléknak ne­veznek majd. A változtatás előnyei kö­zött szerepel az is, hogy há­rom köztehertípussal keve­sebb lesz. A kormány egyik fontos célja az adóegyszerűsí­tés, ennek keretei között pedig a ciklus végéig, 2022-ig 2010- hez képest eltűnhet nagyjából húsz közteher. A parlament kiterjesztheti az online számlázás elneve­zésű hatósági ellenőrző rend­szer kereteit, tehát eltűnne a százezres összeghatár. Július elsejétől a vállalkozások egy­más közötti ügyleteiről kiállí­tott minden számlát megkap majd az adóhatóság, 2021. ja­nuár elsejétől pedig a magán­­személyeknek kiállított szám­lák adatait is be kell küldeni a hivatalhoz. MW Segítség a cukorbeteg gyerekeknek BUDAPEST Novák Katalin a csü­törtökön tartott sajtótájékozta­tón bejelentette, hogy indo­kolt esetben az 1-es típusú dia­bétesszel élő gyerekek szülei is jogosultak lesznek a gyer­mekek otthongondozási díjá­ra. A családügyi államtitkár kifejtette, hogy az 1-es típu­sú diabétesz egy veleszületett anyagcserezavar, amely nem gyógyítható és állandó kont­rollt igényel. Magyarorszá­gon a mintegy 730 ezer cukor­beteg 4-5 százaléka 1-es típu­sú diabéteszes, közülük 3500- 4000 gyermek. Január 1-jétől a kormány megteremti a lehető­séget, hogy az 1-es típusú dia­bétesz esetében a gyerekeknél a szöveti cukor mérésére al­kalmas szenzort befogadja a társadalombiztosítás, amit ed­dig csupán egyedi méltányos­ság alapján lehetett igényelni. Novák Katalin beszámolt ar­ról is, hogy az inzulinpumpa és kiegészítői a jövőben egysé­gesen 98 százalékos tb-támo­­gatással lesznek elérhetők, és szintén támogatni fogja a tb a ketoacidózis-mérőkészüléket és -tesztcsíkokat. Ezenkívül 500 millió forin­tos pályázati kerettel fejlesz­teni fogják a gyerekdiabétesz­­centrumokat, és évente 100 millió forintos pályázatot ír­nak ki diabéteszesekkel fog­lalkozó civil szervezeteknek, valamint megteremtik annak lehetőségét, hogy az ideihez hasonlóan diabéteszes gyere­kek is nyaralhassanak az Er­­zsébet-táborokban. MW GÖDÖLLŐ Megtiszteltetés Ma­gyarországnak, ha egy-egy szakterület globális éllova­sai szavaznak bizalmat a ma­gyar beruházási környezet­nek és a magyar munkaválla­lók szakértelmének - mondta el Szijjártó Péter külgazdasá­gi és külügyminiszter Gödöl­lőn, a GlaxoSmithKline (GSK) gyógyszergyártó vállalat új ol­tóanyaggyártó üzemének meg­nyitóján. A miniszter hangsú­lyozta: a GSK a világ hatodik legnagyobb gyógyszeripari vállalata, és a mostani gödöl­lői beruházással 104 új mun­kahely jött létre. - A GSK a dif­­téria és a tetanusz elleni oltó­anyag összetevőit fogja előál­lítani az új gyártóegységében - 2023-tól csak Magyarorszá­gon -, hozzájárulva sok cse­csemő és kisgyermek egész­ségének megvédéséhez - tette hozzá. A miniszter kiemelte: a kormány 1,8 milliárd forinttal támogatta a gyógyszergyár 18 milliárd forintos gödöllői fej­lesztését. Szijjártó Péter ar­ra is kitért: a GSK 36 ország­ban 87 gyártóhellyel rendelke-Az oltóanyag úgy készül, hogy a szamárköhögés, illetve to­rokgyík baktériumait az egyik egységben hagyják szaporod­ni, ézután különválasztják az antigéneket, vagyis a toxino­­kat. Ezeket a következő lépés­ként detoxifikálják, vagyis el­érik, hogy ártalmatlanok le­zik, ami azt jelenti, hogy leg­alább még 35 ország verseny­ben volt ezért a fejlesztésért. A miniszter rámutatott, Magyar­­ország a gyógyszeripari ex­port szempontjából az előke­lő, 18. helyen áll a világon, an­nak a húsz országnak az egyi­ke, amelyek a globális gyógy­gyenek az emberre, majd tisz­títják, szűrik, sok-sok alka­lommal. A szakértők a gyár­­látogatáskor elmondták: egy oltóanyag kifejlesztése körül­belül 10-12 évbe telik, és az előállítás sem egyszerű: egy adag vakcina legyártása 6-24 hónapig tart. szeripari export 92 százalé­kát adják. A világszerte egy­re szélesebb körben alkalma­zott védőoltások a WHO becs­lése szerint 2010-15 között legalább tízmillió életet men­tettek meg. Az életmentésen kívül az életminőség javításá­ban is óriási a szerepük: az ol­tással minden évben 750 000 gyerek kerüli el a tartós fizi­kai károsodást. A csúcstechnológiás fejlesz­tésnek köszönhetően a GSK olyan antigéneket képes elő­állítani a gödöllői gyártóso­ron, amelyek az egész világon alkalmazott védőoltások alap­vető komponensei. Az itteni üzemben a diftéria- és teta­­nuszvakcina-komponenseket állítják elő. MW Izer Norbert szerint korszakos adóváltozások jönnek Fotó: MTI Méregtelenített baktérium

Next

/
Oldalképek
Tartalom