Tolnai Népújság, 2019. november (30. évfolyam, 254-278. szám)

2019-11-13 / 263. szám

2019. NOVEMBER 13., SZERDA SPORT 15 Gera Zoltán: Uruguay ellen minden percet ki kell élvezni Érzelemdús este vár rá A 97-szeres válogatott Gera Zoltán nem tudja, hogyan vi­seli a búcsúztatását, a pén­teki Uruguay elleni mérkő­zésen (19.00, tv: M4 Sport) a Puskás Arénában felsza­badult játékot vár, az U21- es válogatottat pedig végre győzelemre vezetné. Nagy Zsolt/Nemzeti Sport szerkesztoseg@mediaworks.hu- Emlékszik, mikor lépett be először a nemzeti stadionba?- Szurkolóként az Olaszor­szág ellen 2-2-re végződött mérkőzésen - utalt az itáliaiak ellen 2000. szeptember 3-án, vb-selejtezőn elért bravúros döntetlenre Gera Zoltán. - Fut­ballistaként az utánpótlás-vá­logatott tagjaként. Egyszer, mi­előtt elindultunk a tatai edző­táborba, bevittek minket az öl­tözőbe és ott tartottak nekünk eligazítást. Megmutatták, hol készültek a régi nagyok, kér­ték, becsüljük meg a helyet, és legyen az a célunk, hogy a felnőttválogatott tagjaként mi­nél többször visszatérhessünk.- Milyen volt a régi stadion lég­köre?- A játéktér körüli futópá­lya miatt néha kicsit azt érez­tem, hogy messze vagyunk a szurkolóktól. Amikor azon­ban megtelt az alsó karéj, és a drukkerek buzdítottak min­ket, az rengeteg erőt adott.- Járt az épülő Puskás Aréná­ban?- Igen, többször is. Tetszik, hogy a lelátó sokkal közelebb került a pályához és merede­­kebb a réginél. A tetőszerkezet hasonló a Groupama Arénáé­hoz, és mivel ott benn ragad a hang, itt is hasonlóra számí­tok. Kíváncsian várom, milyen atmoszférája lesz.- Habár több mint két és fél év telt el azóta, hogy utoljára ma­gára húzta a címeres mezt, hi­vatalosan a pénteki mérkőzés kezdete előtt kerül sor a bú­csúztatására a nemzeti együt­testől. Izgatott?- Ahogy közeledik az idő­pont, egyre gyakrabban eszembe jut, de mivel nem lé­pek pályára, egyelőre nincs bennem feszültség.- Pedig egyáltalán nem elkép­zelhetetlen, hogy miközben a Puskás Aréna gyepén áll és kö­rülnéz, közel hetvenezren skan­dálják a nevét.- Tudom, hogy érzelemdús este vár rám, de mivel már jó ideje abbahagytam a futballt, és leülepedtek bennem a dol­gok, fogalmam sincs, milyen reakciót vált ki belőlem. Jelen­leg nem gondolom, hogy ér­zelgős lennék, de abban a pil­lanatban, amikor ott leszek és feltörnek az emlékek, elkép­zelhető, hogy ez gyorsan meg­változik.- Szerencsés helyzetben van, hiszen rövid időn belül kétszer is megtapasztalhatja. Pénte­ken, az Uruguay elleni stadion­­avatón telt ház lesz, három nap­pal később pedig az U21-es vá­logatottat irányítja Ausztria el­len. Kezdjük az utóbbival, mit vár a csapattól?- Az osztrákok több mérkő­zését is láttam, jelentős játék­erőt képviselnek. Ennek el­lenére illene kihasználnunk, hogy hazai pályán játszunk, jó lenne győzelmet ünnepel­nünk. Úgy gondolom, minden játékosnak életre szóló élmény lesz a Puskás Arénában játsza­ni. Ha ez nem jelent extra mo­tivációt nekik, nem hozza extá­zisba őket, akkor semmi. Úgy kell játszaniuk, mintha ez len­ne az egyedüli alkalmuk arra, hogy a felnőttválogatott cso­dálatos stadionjában szerepel­hetnek. Azért bízom benne, hogy nem így lesz, és a kere­tünkből néhány éven belül töb­ben is eljutnak az A válogatot­tig, de azt is látni kell, hogy eh­hez még nagyon sok munkára van szükség. Ha nekem fiata­lon azt mondták volna, hogy pályára léphetek az újonnan átadott Puskás Arénában, biz­tos vagyok benne, hogy min­dennap ezzel a tudattal keltem és feküdtem volna. Persze ne felejtsük el, hogy előtte még utazunk ÉSzak-írországba, és azt a felkészülési mérkőzést is szeretnénk megnyerni.- A jegyeket már árulják az Ausztria elleni találkozóra. Mekkora érdeklődésre számít?- Mivel eddig nem szerepel­tünk jól a csapattal, négy mér­kőzésen egy döntetlen és há­rom vereség a mérlegünk, ne­héz megmondani, mennyien lesznek ránk kíváncsiak. Örül­nék neki, ha sokan lennének a lelátón, hiszen a jó hangulat a játékosok teljesítményére is ki­hat. Persze azt is tudom, hogy a bizalom elnyeréséhez teljesí­mmm teni kell. Hiába épül folyama­tosan a csapat, a fejlődéshez el­engedhetetlenek a győzelmek.- A stadion avatómérkőzésén, Uruguay ellen is fontos, hogy mit mutat az eredményjelző?- Figyelembe kell venni, hogy Marco Rossi irányítá­sával a válogatott valójában Wales ellen készül, ami az év mérkőzése, hiszen a csapat kijuthat az Euró­­pa-bajnokságra. Ennek tükrében talán lénye­gesebb, hogy minden­ki felszabadultan fut­ballozzon. Jó ellenfél, telt ház, ünnepi hangu­lat, avagy a feltételek adot­tak az emlékezetes összecsa­páshoz, ki kell élvezni min­den percet. Gera Zoltán kíváncsian várja, hogy milyen atmoszférája lesz az új Puskás Arénának Fotó: MW Kísérő rendezvények sora vezeti fel a Giro d’ltalia magyarországi rajtját Szenvedély és végtelen lehetőség VR-szemüveggel kipróbálhatták a Giro útvonalát Fotó: MW KERÉKPÁR A világ egyik leghí­resebb kerékpáros körverse­nye, a Giro d’ltalia jövő máju­si, magyarországi Nagy Rajtját jó néhány izgalmas kísérő ren­dezvény előzi meg - kerékpá­rozás és kultúra témakörben. A mottó: A kerékpározás min­denkié! A Giro résztvevői mel­lett a szabadidősportot ked­velőké éppúgy, mint a városi közlekedésben a kerékpáro­zást előnyben részesítőké. Ép­pen ezért a szervezők szeret­nék, ha a jövő év egyik legna­gyobb hazai sporteseményé­nek híre mindenkihez eljutna májusig, és a körverseny há­rom magyarországi szakasza után még többen kedvelnék meg ezt a remek sportágat. Sió Zoltán, a Giro Hungary 2020 projektcsapatának most kinevezett vezetője elmondta: „Több olyan aktivitást is szer­vezünk a következő időszak­ban, amelyek a sport és a kul­túra, sőt az életstílus és a sport kapcsolatát helyezik előtérbe. Együttműködést tervezünk meghatározó hazai művészeti egyetemekkel, szeretnénk be­kapcsolódni az 5G projektbe, és valami egészen újat mu­tatni, emellett egy most kör­vonalazódó együttműködés mentén el fogunk jutni a sza­badidősportot kedvelők szé­les rétegéhez. A Giro nem csu­pán egy sportesemény, hanem szenvedély és végtelen lehető­ség. Nem véletlen, hogy a Giro szimbóluma egy végtelen­jei, avagy Giro infinito, ahogy olasz kollégáink mondják.” Ezért is simul tökéletesen egymásba a világ egyik leghí­resebb országúti kerékpárver­senye, a Giro d’ltalia magyar­­országi felvezetése, és a Bál­nában szombaton és vasár­nap megtartott Közép-Euró­pai Fashion Week. Két magas színvonalú, nagy ismertségű esemény, amely az edukációt is a zászlajára tűzte. A Giro tehát életstílus, amely a profi kerékpársport résztvevőin és szerelmesein kívül a verseny körüli aktivitásokkal inspirál a sportos életmódra, a termé­szet és a sport szeretetére. S az üzenet azoknak is szól - sőt, elsősorban nekik -, akik jelenleg semmilyen kapcso­latban sem állnak a kerékpár­sporttal, a kerékpározással. Ennek jegyében a fashion week keretében a résztvevők VR-szemüveg segítségével ki­próbálhatták magukat a Giro útvonalán, s mindezt impo­záns környezetben, fiatal ter­vezőtehetségek kiállítási da­rabjai között tehették meg a hétvégén. A divat tehát az egyik irány - nem is csoda, hiszen abban az olaszok sem ismernek tré­fát, ugyanúgy, ahogy a kerék­pársportban sem. Természe­tesen az igazi az lesz, ami­kor a világ legnagyobb brin­­gás sztárjai nálunk teker­nek - köztük a sportág egyik fenegyerekének számító Pe­ter Sagan, aki már jelezte is részvételét -, ám addig is egy­mást követik azok a rendez­vények, amelyek keretében a hobbibringások a versenyzők­kel közösen „tesztelhetik” az útvonalat. Elképesztő érdeklődés övez­te például a korábbi budapes­ti és székesfehérvári élmény­tekerést, amelyek keretében már a jövő évi útvonalon teker­hettek az érdeklődők - előbb a Budai Várból a Hősök terére, majd néhány héttel később a fehérvári Országalmától indul­va. Mindkét helyszínen a ma­gyar profi versenyzők is csat­lakoztak a menethez, Fehér­váron pedig a kétszeres Giro­­győztes Ivan Basso, a Kometa Cycling Team sportigazgatója is ott volt a „bolyban”. Kell-e ennél nagyobb él­mény, nagyobb motiváció? „Úgy gondolom, a Giro d’ltalia 2020-as magyarorszá­gi rajtja óriási lökést ad a ke­rékpársportnak és a kerékpá­rozásnak egész Magyarorszá­gon, aminek a hatását évek múlva is érezni lehet majd - nyilatkozta az élménykerék­pározás után Ivan Basso. - Na­gyon örültem, hogy rengeteg fiatallal tekerhettem együtt, ők mostantól biztosan szám­lálják vissza a napokat a má­jusi Nagy Rajtig.” A visszaszámlálás közben pedig még rengeteg izgalmas program vár rájuk. MW JEGYZET Karakterek Novák Miklós jegyzet@mediaworks.hu Nehéz lenne pontosan meg­mondani, minek köszönhe­ti már most is hatalmas, s egyre növekvő népszerű­ségét a magyar labdarúgó­­válogatott. Kínálná magát, hogy a nemzeti hagyomány­nak, de ezzel azért csínján kell bánni. Nem mindig Pus­kásék, Alberték és Nyilasiék rúgták itt a labdát, és nem is mindig több tízezer néző előtt. Felidézhetjük, hogy a régi Puskás Ferenc Stadion, az egykor volt Népstadion - Kazahsztán elleni - búcsú­meccsére, nem több, mint öv éve, csupán tízezren vol­tak kíváncsiak; az abszolút mélyponton, 2003 novembe­rében az észtek ellen pedig ezren sem mentek ki az Ül­lői útra. Most viszont termé­szetesnek tekintjük, hogy Marco Rossi csapata telt ház előtt fogadja Uruguayt az új­jávarázsolt aréna avatómér­kőzésén, legfeljebb azon ámultunk el, hogy néhány óra alatt elkapkodták az ösz­­szes jegyet. De ez is érthető valahol, hiszen a közelmúlt­ban a Groupama Arénában rendezett mérkőzésekre is pillanatok alatt elfogytak a belépők. A lelkesedés pa­razsa persze mindig ott iz­zóit a lelkekben, csak éppen egy-egy kudarc után látvá­nyosan kihűlt - újabban vi­szont a fájó vereségek sem lohasztják le a rajongást. Mégis, miből táplálkozik ez a reneszánsz? A magyarázatot talán ott kereshetjük, hogy napjaink­ban ismét ügy - ne féljünk kimondani: nemzeti ügy - a magyar válogatott sze­replése. A Mexikót köve­tő évtizedekben megtanul­tunk lemondóan legyinteni az újabb és újabb arcpirító eredményekre, ma viszont ismét azt érezzük, a futball­válogatott sorsa valamikép­pen a mi sorsunk is. Szociológiai közhely, hogy az egyén hat a közösségre, a közösség pedig az egyénre, és ez a szimbiózis szerencsés esetben mindenki javát szol­gálja. Azt érzem, az lehet a ti­tok nyitja, hogy ez a kölcsön­hatás működik ismét egész­ségesen, letisztultán. Az ez­redforduló utáni években, sajnos, általános jelenség­ként, a válogatott játékosok zöme olyan exkluzív klub­ként tekintett a válogatott­ra, amely az egyén (értsd: a szerencsés válogatott labda­rúgó) boldogulását, karrier­jét hivatott szolgálni. Érdemi visszacsatolás nélkül. Ma is­mét nemcsak kapni, hanem adni is akarnak - még ha nem is kivétel nélkül - a vá­logatott labdarúgók. Senki nem vetne rá követ, ha vár még egy hetet, Nagy Ádám három hónap után va­sárnap mégis visszatért a klubcsapatába, így is bizo­nyítva, játékra kész a válo­gatottban. Willi Orbán is kú­rálhatná magát kényelme­sen, mégis mindent elkö­vet, hogy jövő kedden ott le­hessen a pályán Cardiffban. Ők, az Uyen játékosok az iga­zi karakterek. A példaképek, akikből nem sok akadt az el­múlt évtizedekben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom