Tolnai Népújság, 2019. november (30. évfolyam, 254-278. szám)

2019-11-09 / 260. szám

2019. NOVEMBER 9., SZOMBAT GAZDASÁG 7 A növényeknél kizárólag a folyamatos hozamnövelés a lényeg Hódít a mesterséges étel A biotechnológiai úton, mesterségesen előállított marhahús már megjelent az amerikai és a nyugat-európai piacokon Fotó: Ugrásszerűen megnőhet a következő években a gene­tikai, biotechnológiai eljárá­sokkal létrehozott új növé­nyek, valamint egyéb élelmi­­szeripari termékek terjedése. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu ÉLELMISZERIPAR Jelentősen felgyorsulhat a közeljövőben a génmódosítással, génszerkesz­téssel és egyéb biotechnológiai eljárással létrehozott élelmi­szer-alapanyagok megjelené­se a világpiacokon, a nevezett technológiákat alkalmazó ál­lamoknak jelentős versenyké­pességi előnyt adva - emelte ki a Magyar Nemzet a hazánk mellett további 35 tagállamot tömörítő Gazdasági Együttmű­ködési Fejlesztési Szervezet (OECD) új előrejelzéséből. A legmodernebb technoló­giákkal létrehozott, laborató­riumi körülmények között új tulajdonságokkal felruházott, nemesítettnek nevezett nö­vény- és állatfajok egyre szé­lesebb körű és gyorsabb elter­jedését - legalábbis a biotech­nológia hívei szerint - alap­vetően társadalmi folyama­tok indokolják. A technológi­ai robbanás a mezőgazdaságot sem kerülte el, a tudósok az agrárinnováció fontos része­ként a növénynemesítés hosz­­szadalmas folyamatát szeret­nék lerövidíteni a génállomány módosításával, a gének szer­kesztésével. Emellett az új tu­lajdonságokkal felruházott faj­táknál elsődleges szempont a jelentős hozamnövelés és a na-Az elmúlt 23 évben közel 192 millió hektárra nőtt a génmó­dosított növények vetésterüle­te világszerte, jelenleg 26 or­szágban engedélyezett a köz­gyobb ellenálló képesség. A tu­dósok egyik legfontosabb cél­ja, hogy a felgyorsuló techno­lógiai fejlesztésekkel mielőb­bi megoldást találjanak a túl­népesedés miatt robbanássze­termesztésük. Magyarorszá­gon az Alaptörvény tiltja a gén­módosított termesztést, ám az unió több országában en­gedélyezett, például Spanyol­rűen növekvő élelmiszerigé­nyek kielégítésére, illetve elő­segíthetik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást is. A tudományos világ és tár­sadalom, valamint a politi­országban is. Alapanyagként már így is számos, állati és emberi fogyasztásra szánt ter­mékben jelen van a globális piacokon. kai döntéshozók jelentős ré­sze óvatos a terebélyesedő tudományterülettel. Vallási, kulturális szempontok miatt, vagy a ma még nem ismert kö­zép- és hosszú távú hatásoktól tartva a társadalmak többsé­ge elutasítja az élelmiszer-elő­állításban a géntechnológiát. Az érdekeltek biztonsági ga­ranciákkal és szigorú élelmi­szer-ellenőrzési normákkal ér­velnek az új fajták minél gyor­sabb nagyipari engedélyezése mellett. HÍREK Díjazták a magyar műholdat BUDAPEST Horváth Gyula, a C3S Elektronikai Fejlesz­tő Kft. alapítója és ügyveze­tője nyerte el idén az EY Az Év Üzletembere fődíját, így ő képviseli Magyarországot a World Entrepreneur of the Year verseny globális döntő­jében. A közlemény szerint a vezető az első hazai műhold, a Masat-1 fejlesztésénél szerzett szakmai tapaszta­latok birtokában indította el vállalkozását. Mára a társa­ság mérnöki szolgáltatásai lefedik a missziótervezést és a műholdak kivitelezését is. A díj másik két nyertese a független bírálóbizottság ér­tékelése szerint Sebő Gyu­la, a K9-Sport Kft. vezetője és Simon Tamás, a Qualysoft alapítója. MW Felgyorsult az ipari termelés BUDAPEST Az ipari termelés szeptemberi adatai kirobba­nó teljesítményt mutatnak, és nyoma sincs rajtuk az euróövezeti gazdaság gyen­gélkedésének. A magyar ipar eredményei a harma­dik negyedévben felülmúl­ták az előző negyedévit, és még jobban előmozdították a bruttó hazai termék (GDP) növekedését, ami a második negyedévi 4,9 százalékosról 5 százalékra emelkedhetett - így kommentálta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a KSH pénteken ki­adott előzetes adatait. MW Világszerte nőtt a génmódosított növények termőterülete Mintafarmokon teremnek majd a hazai fajták Magyar technológia A rémhírekkel szemben nem drágul a kata az afrikai agráriumban A klímaváltozás mellett Afrika számos országában a népesség is dinamikusan nő, ezért a magyar agrár-, kör­nyezetügyi innovációs, tu­dományos és kutatási po­tenciál azon a kontinensen is elismert és keresett. Magyar­­ország képes arra, hogy be­kapcsolódjon a nemzetközi fo­lyamatokba, afrikai országok­kal mezőgazdaságuk és élel­miszeriparuk fejlesztése ér­dekében együttműködést ala­kítson ki - közölte a politikus. Ez hozzájárul Magyarország kiemelt nemzetközi céljának megvalósításához, hogy min­denki a szülőföldjén találhas­sa meg a boldogulást, ezzel fékezve a migrációt - hangsú­lyozta a miniszter. E célból mintafarmokat hoznak létre, amelyek a ma­gyar fajták, technológiák mel­lett lehetőséget teremtenek tesztelésükre az eltérő klima­tikus viszonyok között. A far­mok helyi bázisként szolgál­nak képzési és oktatási pro­jektekben is - közölte a mi­niszter. A tervek szerint nyolc afrikai országban alakítanak ki mintafarmhálózatot, en­nek első lépéseként Gháná­ban már hat farm működik, Kenyában pedig most dol­goznak újabbak létrehozá­sán - közölte Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója. MW Álhírek terjedtek el Fotó: MTI ADÓ A kormány nem tervezi a kisadózó vállalkozók tételes adójának (kata) drágítását - kö­zölte a Pénzügyminisztérium az interneten megjelent hírek­re reagálva. A közlemény sze­rint az ágazati szereplők hívták fel a kormány figyelmét a katát érintő visszaélésekre, ezért az adóhivatal a tisztességes vállal­kozók védelme érdekében foko­zottabb ellenőrzésbe kezd. A Pénzügyminisztérium fel­idézte, hogy a kormány azért vezette be az alacsony adójú kisadózó vállalkozások tételes adóját 2013-ban, hogy a kisebb vállalkozásokat segítse. Egyes nagyobb cégek ellenben ki­játsszák a szabályokat, és visz­­szaélésszerűen alkalmazzák a katát, vállalkozói státuszba kényszerítve az alkalmazottai­kat. Ez hátrányt okoz a munka­­vállalóknak, ugyanis kisebb el­látásra szereznek jogosultságot- jelezte a szaktárca. A kata jelenleg Magyaror­szág legnépszerűbb és leg­kedvezőbb adófajtája, amely­nek előnyeit a kormány a jö­vőben is meg kívánja védeni- hangsúlyozta a Pénzügymi­nisztérium. MW SZEGED Magyar agrártechno­lógiákkal fejleszthető az afri­kai országok mezőgazdasága. Ez a gazdasági és társadalmi hatások mellett hozzájárulhat a klímaváltozáshoz való alkal­mazkodáshoz - jelentette ki az agrárminiszter. Nagy Ist­ván a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft.-ben tartott saj­tótájékoztatóján azt mondta, a klímaváltozás következtében Afrika is szembesül azokkal a problémákkal, amelyekre a Kárpát-medencében is keres­sük a választ: a haszonnövé­nyek és -állatok hő- és száraz­ságtűrő fajtaváltozatainak ne­mesítése, a talaj fenntartható tápanyag-utánpótlásának biz­tosítása vagy az öntözés kér­désének hosszú távú megol­dása. Az agrártárca a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központtal (NAIK) együttmű­ködve vállalta, hogy bizonyít­ja: megfelelő fajtaválasztással és az új technológiák alkal­mazásával a duplájára növel­hető Afrika szubszaharai tér­ségében az előállított élelmi­szer mennyisége - mondta a politikus. Magyar tudás segíti majd az afrikai élelmiszer-termelést Fotó: AFP Az egekbe szökött a termőföld ára MEZŐGAZDASÁG Rendkívüli módon, hetvenszeresére nőtt a termőföld ára, és óriási a ke­reslet iránta. Mégis elég mos­tohán kezeljük - mondta Sáhó Ákos, az Agrotax ügyvezetője egy szakkonferencián. Sze­rinte szabályozások sora kor­látozza a termőföldek finan­szírozását és megvásárlá­sát, és bizonyos birtoknagy­ság alatt nem tartható fenn a gazdálkodás. Leskó Tamás, az Agrárvállalkozási Hitelga­rancia Alapítvány ügyveze­­tőigazgató-helyettese közöl­te, már vannak kormányza­ti elképzelések a szabályozás egyszerűsítésére. Az osztat­lan közös tulajdonok esetében az idő múlásával csak fokozó­dik a gond, egy-egy tábla föld­nek akár több száz tulajdono­sa is lehet. Ha értelmes mére­tű parcellákat alakítanának ki, legalább a probléma újra­termelődése megszűnne - ve­tette fel. Hozzátette, már most is nagyon drága a föld, ha azt nézzük, hogy mennyi jövedel­met termel. Az ágazat 5-6 mil­liárd forintnyi eredményt ál­lít elő, ennek 70 százaléka az uniós támogatásokból szár­mazik. A válság idején az em­berek elhalasztották például az autó- vagy ingatlanvásár­lást, de élelmiszert fogyasz­tottak. Vagyis nincs akkora hozam, de az ágazat kiszámít­hatóbb. Hollósi Dávid, a Takarék­bank agrárüzletágának igaz­gatója szerint a termőföld hi­telezése a bankoknál nehéz terület, aminek leginkább a szabályozói környezet az oka. Rengeteg földterületet von­nak ki a termelésből, és min­dig kérdés volt, hogy a bankok egyáltalán akarják-e hitelezni a termőföldeket. MW Nincs nagy hozam, de kiszámítható az ágazat Fotó: MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom