Tolnai Népújság, 2019. október (30. évfolyam, 228-253. szám)

2019-10-07 / 233. szám

GAZDASÁG Y 2019. OKTÓBER 7., HÉTFŐ Hazánkban tesztelik a pénzküldési szolgáltatást INNOVÁCIÓ A magyar NeoPay fejlesztésével működik a bank­kártyák közötti, pár perc alatt lezajló pénzküldési megoldás, amelyet a Mastercard és a Viber vezet be. Az új Viber-funkció, a Moneytou a világon elsőként magyar kibocsátású bankkár­tyákkal lesz használható, de a tervek szerint később más pia­cokon is bevezetik. A szolgálta­tás hétvégén is éjjel-nappal mű­ködik, és a pénz a megérkezé­se után azonnal felhasználha­tó, így például éttermi számlák megosztására is alkalmas lesz.- A Moneytou használata hi­hetetlenül egyszerű: a felhasz­nálóknak csak egyszer kell re­gisztrálniuk a bankkártyáju­kat, és attól kezdve a pénz csak egy lesz a sok dolog közül, ame­lyet megoszthatnak egymással a Viber által - mondta Benda Gergely, a NeoPay ügyvezetője. Az appon keresztül a pénz­küldés két bankkártya között jön létre, így nincs szükség hozzá virtuális zseb feltöltésére vagy számlanyitásra. Havonta legfeljebb 125 ezer, évente pe­dig 780 ezer forintot lehet kül­deni vele. Az átutalásnak sávos díjai lesznek, 3000 forintig 79 forintot kell fizetni érte, ennél nagyobb összeg után pedig 79 forintot plusz a 3000 forint fe­letti rész 1,5 százalékát számít­ják fel, szombatonként az alap­díj a 2019 végéig tartó akció ke­retében 49 forint lesz. MW Több óra lesz majd idegen nyelvből a szakképzésben Megértik a világot Hangsúlyosabbá válik az idegen nyelvek oktatása a szakképzésben a követke­ző tanévtől, hogy ne csak a gimnazistáknak legyen elér­hető cél a középfokú nyelv­vizsga megszerzése. Mediaworks-összeállítás szerkosztoseg@mediaworks.hu OKTATÁS A megújuló szakkép­zés biztosítani fogja a közép­fokú nyelvvizsga megszerzé­séhez szükséges tudás az In­novációs és Technológiai Mi­nisztérium tervei szerint. Pö­­löskei Gáborné, a szakképzé­sért és felnőttképzésért fele­lős helyettes államtitkár egy háttérbeszélgetésen elmond­ta: a technikumokban az ide­gen nyelvi órák száma ugyan­annyi lesz, mint a hagyomá­nyos gimnáziumban, de a szakképzésben a diákok egy idegen nyelvet tanúinak any­­nyi órában, mint a gimna­zisták a két idegen nyelvet. A technikumokban az első két évben lesz nagyobb hang­súly a közismereti tantárgyak oktatásán, 11. évfolyamtól ez csökken, és a szakmai gyakor­lat kap nagyobb hangsúlyt, a nyelvoktatást viszont végig kiemelten kezelik, hiszen fon­tos célkitűzés, hogy a szak­képzésből legyen út tovább a felsőoktatásba is, amihez már a nyelvvizsga a belépő. Kétszer kéthetes külföldi nyelvtanfolyamra is mehetnek majd a diákok Fotó: Shutterstock Jelenleg a szakgimnáziumok (a leendő technikumok) ke­­rettanterve szerint heti négy nyelvórája van a tanulóknak, a hároméves, érettségit nem adó szakközépiskolákban pedig mindössze heti két órát fordíta­nak nyelvtanulásra - írja a Ma­gyar Nemzet. Bár az új Nemze­ti alaptanterv végleges verzió­ja még nem nyilvános, a koráb­ban közzétett vitaanyag sze­rint 2020-tól nagyobb hang­súlyt kap a nyelvoktatás, mert kötelező alapóraszámként a 10. osztályig hetente hat, a felsőbb évfolyamokon pedig hét nyelv­órát ír elő a középiskolások­nak. A szakgimnáziumokban heti hat, majd nyolc órában maximálnák a nyelvoktatást. Ezt megtámogatják a kétszer kéthetes külföldi nyelvtanfo­lyamok bevezetésével, amely a technikumokban tanulókra is érvényes lesz, nem csak a gim­nazistákra. Pölöskei Gáborné elmond­ta azt is, hogy a nemrég meg­jelent, racionalizált Országos Képzési Jegyzék (OKJ) a szak­képzést érintő változásoknak csak az első lépése. Változ­ni fog az egyes képzések tan­anyaga is, mert vannak tartal­mi átfedések, amit korrigálni kell. Bizonyos szakmákra pe­dig a jövőben csak érettségi­vel lehetne jelentkezni. Olyan képzésekről van szó, amelye­ket szinte kizárólag felnőt­tek választanak, és talán nem is valók még a 15 éveseknek. Ilyen például az optikus tech­nikusi, a szociális és mentál­higiénés szakgondozói vagy a honvéd altiszti szakma. A szakképzés átalakítását cél­zó törvénycsomag a tervek szerint még idén ősszel a kor­mány elé kerül. ■■KnSSHHI Vidékfejlesztésre 3000 milliárd TÁMOGATÁS Az elmúlt húsz évben mintegy 3000 milliárd forintnyi vidékfejlesztési uni­ós támogatást kapott a ma­gyar mezőgazdaság - mond­ta Kapronczay István agrár­­közgazdász. A szakértő hoz­zátette: ha ezt az összeget leosztják, akkor mindössze egymillió forint jut gazdasá­gonként, amiből nem jönnek ki egy korszerű traktor ab­roncsai. Ezért nagyon fontos, hogy hatékonyan használják fel a támogatásokat. A ren­delkezésre álló ötvenmilliárd forintból csupán 13-14 mii­­liárdot kötöttek le öntözés­re, aminek az is oka, hogy ez nagyon drága beruházás, ko­moly számításokat igényel, hogy milyen körülmények kö­zött térül meg. MW Kétszer kapnak pluszpénzt NYUGDÍJASOK Kétféle címen kapnak pluszpénzt a nyugdí­jasok novemberben: az egyik a nyugdíjprémium, amely maximum 22 ezer forint le­het, a másik pedig az emelé­si különbözet vagy nyugdíj-ki­egészítés - mondta Farkas András nyugdíjszakértő. Far­kas elmondta, akkor tud az állam nyugdíjprémiumot fi­zetni, ha a gazdaság növeke­dése meghaladja a 3,5 szá­zalékot. Az efölötti GDP-nö­­vekedés mértékének meg­felelő összeggel szorozzák meg a nyugdíjak egyheti ösz­­szegét. MW Felpörgött a hazai motorkerékpár-piac Felmérték, miért lépnek ki a fizikai dolgozók Melósvonzó biztonság Elismerésre is vágynak a jó fizetés mellett Fotó: MTI KERESKEDELEM Erős volt a nyári szezon a magyarorszá­gi motorkerékpár-piacon: a Datahouse és a Magyar Gép­járműimportőrök Egyesüle­te (MGE) adatai szerint június és augusztus között 1287 új motort értékesítettek a keres­kedők, több, mint negyedével többet, mint tavaly ilyenkor. A hazai kereskedőknek az év első kilenc hónapjának érté­kesítési számai alapján sincs okuk panaszra, szeptemberig 3572 új motorkerékpárt he­lyeztek forgalomba, 36 száza­lékkal többet, mint egy évvel korábban. Tavaly egész évben háromezer alatt maradt az el­adások száma. Az MGE az év elején 3300 motor értékesítését jelezte elő­re 2019 egészére, amit már szeptemberre sikerült jóval túlszárnyalni. Ez trendfordu­lóra utal, hiszen 2017-ig egy helyben topogott az új mo­torok piaca, az eladások ki­vételesen alacsony szinten, 1800-2300 között mozogtak. Az MGE szerint bizakodásra ad okot a jelentős növekedési trend, de hozzátette: ennek el­lenére még nagyon alacsony a forgalomba helyezések szá­ma. A szervezetnél továbbra is úgy látják, hogy fontos lenne a robogóazonosítás megoldása biztonsági, bűnmegelőzési és környezetvédelmi szempont­ból egyaránt. A Központi Statisztikai Hiva­tal adatai szerint tavaly az év végén 176 ezernél valamivel több motorkerékpár volt for­galomban Magyarországon, ez 5,2 százalékos bővülés az egy évvel korábbi adathoz képest. Az emelkedésben a magán­importnak is nagy a szerepe, amelynek révén azonban sok esetben tizenéves, változó mű­szaki állapotú járművek kerül­nek az országba. MW Társasházi képviselőket képeznek INGATLAN Jövőre életbe lép a 2003-as társasházi törvény­nek az a módosítása, amely szerint a közös képviselő a jö­vőben a saját vagyonával felel a hibáiért, a mulasztások mi­att pedig akár 5 millió forint pénzbírságra is büntethetik. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) azoknak, akik mindenfajta szakmai elő­képzettség nélkül vágtak be­le ilyen munkába, elindította a Nemzeti Szakképzési és Fel­nőttképzési Hivatal által enge­délyezett közösképviselő-kép­­zést. Az október 11-én indu­ló önköltséges, 40 órás prog­ramon nyolc héten át hetente egyszer öt órában zajlik az ok­tatás. A képzésen a társashá­zak jogszabályi hátteréről, az ingatlan-nyilvántartási rend­szerekről, valamint épület­­gépészeti, tűzvédelmi előírá­sokról is hasznos információ­kat szerezhetnek a résztvevők. A sikeresen vizsgázók a BKIK által nyilvántartott tanúsít­ványt kapnak. Sztranyák József, a BKIK al­­elnöke szerint a törvény szigo­rítása időszerű volt, hiszen a közös képviselők szakmai fel­­készültségének hiányából ren­geteg konfliktus és kár ke­letkezett már a lakóközössé­gekben. A törvény előírja azt is, hogy 2020-tól a társashá­zak tulajdoni törzslapjaira fel kell vezetni a közös képvise­lő, a házkezelő vagy az intéző­bizottsági elnök nevét, szemé­lyes adatait és pontos elérhető­ségét is. MW MUNKAERŐPIAC A stabil, biz­tonságos munkakörnyezet a fizetésnél is fontosabb a ma­gyar munkások számára. Szakmai tréningre és kará­csonyi bulira kevésbé érde­mes költenie a cégeknek, mert ezeknek minimális a munka­erő-megtartó erejük, a munka minőségéről szóló visszajelzé­sek és a teljesítményalapú ér­tékelés viszont kulcsfontossá­gú - derült ki egy átfogó, csak­nem ezer fizikai dolgozó meg­kérdezésével készült kutatás­ból. A BrandFizz Employer Branding Kft. közleménye szerint az elégedettségi fel­mérés azt vizsgálta, hogy mi a legfontosabb a munkásoknak egy munkahely kiválasztása­kor, és milyen tényezők szük­ségesek ahhoz, hogy ott is ma­radjanak. Az eredmények sze­rint a dolgozóknak az is fon­tos, hogy milyen a csapat és milyen hangulatban telik a munkaidő, a fontossági listán ezek követik a második he­lyen lévő fizetést. A munka és a magánélet egyensúlya is lé­nyeges szempont, ami az ese­tükben azt takarja, hogy ru­­galmas-e a beosztás, mennyi­re tervezhető előre - ismerteti a Világgazdaság. A felmérés harminc munka­helyi szükséglet fontosságát is vizsgálta, és az eredmények nem kevés meglepetést tar­togatnak. A lista végén, a 22. helyen szerepelnek a szakmai tréningek, vagyis a munkáso­kat kevéssé lehet képzésekkel motiválni. A lista utolsó he­lyén szerepel a céges rendez­vény is, amely pedig sok vál­lalat humánerőforrás-büdzsé­jének a jelentős részét teszi ki.- A felmérésből egyértel­műen látszik, hogy a fizeté­sen és a juttatások átlátha­tó kommunikálásán kívül leginkább a fizikai dolgozók alapvető szükségleteire való folyamatos odafigyelés, vala­mint az erre épülő munkálta­tói márkastratégia fogja csök­kenteni a fluktuációt - mond­ta Horváth Ádám, a BrandFizz Employer Branding Kft. társ­alapítója. A felmérésben vizsgálták az elégedetlenséget kiváltó, a munkások felmondása mö­gött álló okokat is, amelyek­ből könnyen kikövetkeztet­hető, hogy milyen tényező­kön érdemes javítani, ha egy cég meg szeretné tartani a munkásait. Itt már előkerül­tek az anyagiak is. A kuta­tás szerint a felmondás mö­gött álló fő okok közül az el­ső az elégedetlenség a teljesít­ményalapú bonusszal, a fize­téssel és az egyéb juttatások­kal. A második a visszajelzés és a teljesítmény elismerésé­nek hiánya, míg harmadik­ként a munka és a magánélet egyensúlyának hiányát emlí­tették a válaszadók. MW

Next

/
Oldalképek
Tartalom