Tolnai Népújság, 2019. október (30. évfolyam, 228-253. szám)
2019-10-07 / 233. szám
2019. OKTÓBER 7., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP g HAJDAN A kollégái jelentik számára a második családot Elkötelezettséget kíván a közszolgálat Czink Judit Tolna Megye Közszolgálatáért díjban részesült a Megyenapon Fotó: Ótos Réka TAMÁSI Tolna Megye Közszolgálatáért díjban részesült Czink Judit, a Tamási Művelődési Központ és Könnyű László Könyvtár igazgatója, aki közel négy évtizede dolgozik közművelődési szakemberként. Pályája alakulásáról, családról, szülővárosához való ragaszkodásáról is kérdeztük. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu - Harminchat éve kezdtem a pályámat, ennyi idő óta a kultúra, a közművelődés területén dolgozom. A kezdetektől tíz évig Tamásiban, ahol gyermekkorom óta élek. Abban az időben összevontan működtek a településen a kulturális szakterületek intézményei, ahogy jelenleg is, hisz az általam most vezetett intézményben a művelődési központ, a könyvtár, a galéria és a helytörténeti gyűjtemény alkot egységet. Mondhatom, hogy visszatértem a gyökerekhez, ami nagy öröm számomra - mondta Czink Judit.- Mi az Ön hitvallása?- Ahhoz, hogy megfelelhessek az irányomban és önmagam felé támasztott elvárásoknak, kellettek azok az évtizedek, az a tapasztalatszerzés, amit aztán megyei és országos intézményekben szereztem. Olyan kiváló szakemberekkel kerülhettem kapcsolatba, akik meghatározó egyéniségei a hazai kulturális életnek. Az élethosszig tartó tanulást, melyre munkám során másokat ösztönzők, magamra nézve is kötelezőnek tartom, amin persze nemcsak az iskolarendszeren belüli képzéseket értem, hanem a mindennapi tapasztalást, tudásátadást, befogadást. A rendkívül kiterjedt kapcsolatrendszer legnagyobb hozadéka az egymástól való tanulás, tudásom legjavát így szereztem, nem is beszélve azokról a barátságokról, melyek az életem során végigkísérnek.- Mindig erre a pályára készült?- Középiskolásként még az egészségügyben képzeltem el a jövőmet, de aztán a kulturális területen töltött évek megerősítettek abban, hogy nekem itt a helyem. Művelődésszervező alapdiplomám mellé kulturális menedzser és múzeumpedagógus diplomát szereztem, ennek most, a többfunkciós intézmény vezetése során nagy hasznát veszem. Azt gondolom, ezen a területen tudtam igazán kiteljesedni. Nem is alakulhatott volna jobban az életem. Ötvennégy évesen, 36 év munka után sem választanék mást. Olyan támogató közegben dolgozom, ami- Nagyon erősen kötődöm az otthonomhoz, Tamásit akkor sem hagytam el, amikor a munkám a megye vagy az ország más pontjaira szólított, az pedig, az, hogy most a munkám is ehhez a közösséghez köt, igazi ajándék. Ez a hivatás nem igazán családbarát, napi jóval több mint nyolcórás munkaidő, esti, hétvégi, ünnepnanél jobbat nem is kívánhatnék, olyan kollégák vesznek körül, akikkel öröm a munka minden perce. Mondhatni ők a második családom.- Mi a legnehezebb és a legszebb egy művelődési központ irányításában?- Pályámat Tamásiban a művelődési központban kezdtem, ahol 10 évig dolgoztam, és ahova 2016 júliusában tértem viszsza. A kilencvenes években Budapesten, a Magyar Művelődési Intézetben szakmai képzésekkel, továbbképzésekkel foglalkoztam, majd Tolna megyébe hazatérve a megyei módszertapi elfoglaltságok. Mindezt csak úgy lehet a közösség számára megfelelő színvonalon végezni, ha az ember mögött stabil hátország van, amit esetemben a férjem biztosít számomra. Azt a kevés szabadidőt, amivel rendelkezem, együtt töltjük, igyekszünk jól kihasználni, maradandó élményekkel gazdagítani - árulta el a kitüntetett. ni intézményben folytattam a munkát, felhasználva az addig szerzett tapasztalataimat, ismereteimet és támaszkodva arra a széles kapcsolatrendszerre, mellyel már rendelkeztem. A megyei intézmény számos szervezeti átalakuláson ment keresztül, több társterülettel működtünk közös intézményi kereteken belül, melynek rengeteg hozadéka volt, hisz minden átalakulás után újabb tapasztalatokkal gazdagodhattam. 2013-ban a Nemzeti Művelődési Intézet Tolna megyei irodájaként működtünk tovább, ebben a szervezeti keretben a közösségi művelődés olyan országos folyamatait indítottuk el, melyek azt gondolom, sok évre meghatározták a települések életét. Irodavezetőként az egész megyében otthon éreztem magam, nem volt olyan település, mellyel ne kerültem volna valamilyen szakmai kapcsolatba. Életre szóló partneri és emberi kapcsolatokkal gazdagodtam. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu 60 ÉVE „a III. országos ipari tanuló-kiállításon megyénk ipari tanulói első ízben vettek részt. Ezen néhány résztvevő megyénk ipari tanulóinak dicsőséget szerzett, mert két aranyérmet és négy oklevelet hoztak el.” 60 ÉVE „Újpalánkon, a Sió töltésének megerősítése során sírokra bukkantak. A Béri Balogh Ádám Múzeum ásatásokat kezdett a helyszínen és megállapították, hogy a Sió mellett nagyobb népvándorláskori temető fekszik. Az elmúlt évben ettől a helytől nem messze avarkori temetőt tártak fel.” 60 ÉVE „a lottó 39. heti tárgynyeremény sorsolásán az egyik főnyereményt Tolna megyei lottózó nyerte. Az Üllői úton épülő öröklakást egy nagymányoki lottózó nyerte a 6 830 111 számú szelvényével.” 50 ÉVE „szép eredménnyel fejeződött be a szarvasbőgés időszakának vadászati eseménye a Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaságban. Ötvenegy szarvasbika esett terítékre, köztük hét arany-, nyolc ezüst- és kilenc bronzérmes trófeára tettek szert a magyar és külföldi vadászvendégek. A legnagyobb, aranyérmes szarvasagancs 12 kilogramm súlyú volt.” 50 ÉVE „a szombat délelőttöt rendkívüli izgalommal várták a kisdorogi iskolások. A gyerekek izgalma a tantestületre is átragadt - érthetően, hiszen még az elsők között voltak azon iskolák között, amelyek részesei az országos mozgalommá fejlődött kezdeményezésnek. A szerencsések között is elsők; ezen a szombat délelőttön vehették át az Állami Biztosító megyei igazgatóságának ajándékát, a legújabb típusú Olimpia televíziót.” 35 ÉVE a gyönki Spirál Vegyesipari Szövetkezet - a megyéből egyedüliként - elküldte termékeit a Lyonban rendezendő MIDEST ’84. kiállításra. „A szövetkezet vezetői azzal a céllal küldték ki faipari szerszámaikat, hogy a külföldi piacon értékesítési lehetőséget keressenek.” 35 ÉVE Szekszárdon a déli fűtőmű mögötti gázátadó állomáson délelőtt fél tizenegykor meggyújtották a gázfáklyát, mely a szilárdsági nyomáspróba után az utolsó művelet.” 35 ÉVE „római kori szarkofágot találtak Alsópél határában. Az ötvenszer hetven centiméter alapterületű, hetven centiméter magas, mészkő sírládából és közvetlen közeléből a temetési szertartáshoz tartozó agyagmécsesek, üvegedény-maradványok és egy gazdag díszítésű bronzserpenyő került elő.” 25 ÉVE „a Szekszárdi Mezőgazdasági Rt. Kajmádon, a tehenészeti telepen újabb létesítménnyel bővítette vagyonát. Mindössze négy hónap kellett ahhoz, hogy elkészüljön az a 25 millió forintos beruházás, melynek révén 200 tejtermelő tehén elhelyezését megoldják. A fejést a legmagasabb technológiával sikerült megvalósítani, az állatok önállóan mennek a fejő terembe, ahol a gépek jeleznek ha a fejés befejeződött.” 25 ÉVE „a szekszárdi képviselő-testület döntött a városközpontot elterelő út megvalósítása mellett, pontosabban szólva arról, hogy a költségvetési pénzhez hozzáteszi a város hozzájárulását, a hatvanynyolcmillió forintot.” 25 ÉVE „jó félszázan voltak kíváncsiak a szentpétervári Nyeformalnaja Organizacija Malagyozsi zenekar koncertjére a szekszárdi ZUG- ban. A stílus: halálprofi zenészekkel előadott underground, amolyan Madness és Bizottság összesajtolva, megfűszerezve pantomimmel, bányászlámpával.” Szeri Árpád A szentpétervári Nyeformalnaja Organizacija Malagyozsi zenekar Stabil hátország kell hivatásához Voltak, akik fél évszázad után most találkoztak először egykori szekszárdi osztálytársaikkal Éppen ötven évvel ezelőtt járták ki az iskolát SZEKSZÁRD Szeptember harmadik szombatján fél évszázad után először osztálytalálkozóra gyülekeztek a szekszárdi II. sz. Petőfi Sándor Általános Iskola 1969-ben végzett 8/a osztályának volt tanulói. A 37 fős osztályból huszonheten jelentek meg, hárman pedig az égi iskola ablakából követték az eseményeket. Sokan valóban ötven esztendeje nem látták egymást és itt találkoztak először. Néha bizony segítség kellett a felismeréshez, hiszen a két generációs távolság nyomokat hagyott az egykori kamaszok arcán. Lélekben viszont minden jelenlévő újra fiatal lett, hacsak néhány órára is. Mindenki beszámolt arról, hogy mi minden történt vele az 1969- es ballagástól napjainkig. A sokféle életút, különböző emberi sorsokat mutatott be. A beszámolók bár mindig egyéniek voltak, de sok párhuzamosságot is fel lehetett fedezni bennük. Ez érthető, hiszen mindannyian azonos kor gyermekei, illetve később polgárai voltak. A találkozó egy közös ebéddel zárult, ahol kötetlen beszélgetések közben, gyorsan előkerültek a látható kordokumentumok, a családi fotók. TN Fél évszázaddal ezelőtt készült a tabló Beküldött fotó így festenek ma az egykori diákok régi helyükön ülve
