Tolnai Népújság, 2019. október (30. évfolyam, 228-253. szám)
2019-10-31 / 253. szám
GAZDASÁG y 2019. OKTÓBER 31., CSÜTÖRTÖK Két számjegyű a keresetek augusztusi növekedése KSH Az év első felében 5 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye az előző év azonos időszakához képest, ebből a bérek és a keresetek tartósan magas növekedése is adódik - reagált Varga Mihály pénzügyminiszter a KSH friss adataira. Szerdán közölték, augusztusban a bruttó átlagkereset 11,5 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest, 358 900 forint volt. A nettó átlag - kedvezmények nélkül - 238 700, a kedvezményekkel 246 ezer forintot tett ki. A bruttó és a nettó keresetek 10,7 százalékos éves növekedése a 3,4 százalékos inflációt is nézve a reálkeresetek 7,1 százalékos növekedésének felel meg. Varga Mihály megjegyezte, a bérnövekedés a szolgáltatási szektorban volt a legmagasabb, mellette az iparban, az építőiparban, a kereskedelemben és a mezőgazdaságban volt jelentős. Hozzátette, bő hat és fél éve tartósan nőnek a keresetek. Ez több irányba is lecsapódik: folyamatos a fogyasztás évi 5-10 százalékos Az átlagkeresetek változása A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi nettó átlagkereseté, Ft/hó 2014 2015 2016 2017 2018 2019. növekedése, és gyarapodnak a megtakarítások is. A MÁP Plusz több mint 2500 milliárd forintnyi lakossági megtakarítást szívott már fel. MW Az édes borok népszerűsége világszerte csökken Jó évjárat az idei gpi %; ^ V*;' Erősödött a fehérborok iránt a kereslet a belföldi piacon, de inkább az olcsóbbat keresik Fotó: MTI A szüretelt szőlő mennyisége Magyarországon l ezer mázsa 3988,8 ■ 3474,3 mmam 2014 2015 MW-grafika, forrás: HNT, VG-grafika 4013,7 I 4577,3 2016 2017 5210,2 2018 Az már látszik, hogy kiváló évjárat lesz az idei, annak ellenére, hogy a vártnál kevesebb borszőlőt ültettek - mondta a Világgazdaságnak Légii Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu BORÁSZAT A szőlő szedése előtti becslések 4,5-4,8 millió mázsa termésről szóltak, a mostani adatok azt mutatják, hogy ennél - maximum 10 százalékkal - kevesebb lesz a tényleges szőlőtermés. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának adatai szerint egyébként eddig ennek a mennyiségnek körülbelül az 55 százalékára kérték ki a termelők a származási bizonyítványt. A 2019-es mindenesetre kiemelkedő minőségű évjárat - hangsúlyozta a HNT elnöke. Különösen igaz ez a Balatoni, a Pannon és a Felső- Pannon borrégióra, de az Alföldön sem panaszkodhatnak, Tokajban pedig jó eséllyel kiváló aszús évjárat lehet. Az idei szüret idején kiütköztek a hazai borágazat szerkezeti problémái. Magas a felvásárlás aránya, márpedig a végtermék a bor, a szőlő pedig az alapanyag, a jelenlegi piaci helyzetben a szőlőtermelők nagyon alacsony árat kaptak a szőlőjükért - emlékeztetett Légii Ottó. De azért a HNT elnöke szerint az elmúlt két évben annyit legalább elértek, hogy a szerződéses fegyelem javult. A hazai borok jelentős része a tömegbor kategóriában versenyez az európai piacon, vagyis ott, ahol a legnagyobb a konkurencia és a legkisebb az elérhető profit. Ennek a termékszerkezetnek az a következménye, hogy a magyar borok a 0,9 eurós literenkénti árat sem érik el az exportpiacokon. Az osztrákok például 3 euró fölötti átlagáron értékesítenek külföldre. Egy termék akkor lehet sikeres az exportpiacokon, ha a hazai fogyasztók teljes mellszélességgel mögötte állnak, ez viszont ma nem mondható el a magyarországi belpiacról. Légii Ottó tapasztalatai szerint a 10 eurós árkategória olyan lélektani határ, amelyet a hazai fogyasztók nem lépnek át egy kiemelkedő minőségű fehérborért. Ugyan a felmérések azt mutatják, hogy erősödött a fehérborok iránti kereslet, de ez leginkább a könnyű borokra igaz, ott is csupán a körülbelül 1200 forintos polci áras kategóriában. A legnagyobb különbség a termelés és a kereslet között a tokaji aszúnál van, ami nemcsak Hegyaljának, de az egész hazai borágazatnak gond, hiszen a magyar borpiramis csúcsán az aszú áll. Tokajban is halmozódnak a készletek, az pedig kevés jóval kecsegtet, hogy a természetes édes borok népszerűsége nemcsak nálunk, hanem világszerte csökken. A piaci egyensúly védelmében korábban a HNT úgynevezett zöldszüreti támogatásról döntött. Ennek lényege, hogy a gazdák az előző két év átlagtermésének körülbelül 52 forinttal számított ellenértékét kapják meg kárpótlásként, ha július elején éretlenül a földre szüretelték a fürtöket. Figyelembe véve, hogy az állami támogatás milyen biztonságot ad, az előző két év nagy termése pedig jó bázist teremt, és a korai szüret még némi költségmegtakarítást is hoz, a döntéshozók nagy érdeklődésre számítottak. Ez azonban elmaradt, a termőterületnek csupán kevesebb mint nyolc százaléka esett áldozatul - írja a Profitline portál. HÍREK Matolcsy: Új korszak kezdődött BUDAPEST Megkezdődött Eurázsia korszaka, az eurázsiai kontinens országaival az együttműködés egyre fontosabbá válik - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az Eurázsia Fórum konferencián Budapesten. Kiemelte: az atlanti korszak után egy olyan új, több száz éves korszak előtt állunk, amelyben az infrastruktúra, az oktatás és a közgazdasági tudás kiemelten fontos lesz, ezért az eurázsiai kontinens országainak szorosabb összefogására van szükség. MTI Kárenyhítés lesz aszálykárok után MEZŐGAZDASÁG Az agrárminiszter közölte, csak azokra a területekre fizethető aszálykár után kárenyhítés, ahol az adott területet aszálysújtottnak minősítették. Az a termelő részesülhet juttatásban, aki az aszálykárt határidőben (legkésőbb szeptember 30- áig) bejelentette és amelyet az agrárkár-megállapító szerv le is igazolt. Fontos feltétel, hogy a kárenyhítési hozzájárulást szeptember 15-éig maradéktalanul meg kellett fizetni. MW Rengeteg pénzt tartunk otthon FELMÉRÉS Trendszerűen csökken a lakosság öngondoskodási hajlandósága - mondta Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese. Elmondta: a megkérdezettek 45 százaléka legalább időnként otthon tartja pénzét. Több mint 6000 milliárd forint a forgalomban lévő készpénzállomány, ebből mintegy 4900 milliárd a háztartásoknál van. Ez az összeg negyede a háztartások által betétben és értékpapírban tartott mintegy 22 000 milliárd forintnyi megtakarításnak. MW Lassul az építőipar, és ennek jó hatása van a költségekre Stagnáló kereslet és árak A felújításokat ösztönözné a kamatmentes hitel is Fotó: MTI HÁZÉPÍTÉS Stagnált az építőanyagok piaca a harmadik negyedévben, csak a nyílászárók és a cseréptermékek kereslete nőtt átlagosan 5 százalékkal a befejező szakaszban levő társasházépítések miatt, a többi termékkategóriában már megmutatkozik a újlakásépítési piac lassulása - tudta meg a Világgazdaság Szarka Lászlótól, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) elnökétől. A szövetség tagjai szerint a magasépítési piacon egyértelműek a lassulás jelei, a lendület fenntartásához hasznos lenne a részleges és célzott áfa-visszatérítés. Az áfa egy részének utólagos, számla ellenében való jóváírása az újlakás-építések és az épületenergetikai korszerűsítések esetében fehérítené az építésgazdaságot, miközhen kedvezményezné a tulajdonost vagy a lakót is. A harmadik negyedévben a legtöbb építőanyag-terméknél az előző évi Időszak teljesítménye ismétlődött meg: árat jellemzően a jelentős importhányadú gyártók emeltek a forint gyengülése miatt, általában 3-5 százalékkal. A stagnáló építőanyag-piacon kivételt képezve bővült a nyílászárók és a cseréptermékek piaca, de az újlakás-projektek befejezői ezeket építik be utoljára. A falusi csők bevezetése egyelőre nem volt érzékelhető hatással a vidéki építkezésekre és korszerűsítésekre, miközben a MÉASZ álláspontja szerint a családi házak építésének egyszerűsítésére tett intézkedések - különösen a tervezői művezetés és a korábban kötelezően előírt e-építési napló elhagyása - minőségi kockázatot jelentenek. A főbb építőanyag-részpiacok közül a MÉASZ összesítése szerint a harmadik negyedévben a fehér falazóanyagok iránti kereslet csökkenése figyelmeztető jel, bár öszszességében még pozitív az egyenleg, az idei összes forgalom ugyanis 15 százalékkal haladja meg a tavalyi első kilenchavit. Az építőkémiai termékek iránti kereslet nem változott, áremelést sem jeleztek a gyártók, és továbbra is a beépítési kapacitások szűkösségét tartják a növekedés korlátjának. Különösen hidegburkolóból van kevés, de a homlokzati nyílászárók beépítésére is kevés a szakember. A hőszigetelő anyagok forgalma a lakosság kivárása miatt stagnál, a vissza nem térítendő támogatások és a kamatmentes hitelek pörgethetnék fel a korszerűsítési piacot. MW A forintgyengülés drágított egyes termékeket A Nébih parlagfüves terméket tiltott le MÉRGEZŐ Több hatósági ellenőrzés során mintegy 10 liter illegálisan forgalmazott parlagfűterméket vontak ki azonnali hatállyal a forgalomból és vettek hatósági zár alá a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei egy Zala megyei vállalkozásnál. A szakemberek elrendelték az érintett élelmiszerek forgalomba hozatalának tilalmát és visszahívását is. A Parlagfű+ és Cseppecske+ néven forgalmazott termékeket - darabonként 50 ml-es fogyasztói kiszerelésben - számos bioboltban és az interneten is árusította a cég. Az illegális parlagfűkészítményeket forgalmazó élelmiszer-előállítók és webshopok célirányos vizsgálatakor a jogszabályi előírások által tiltott parlagfűkivonatot, valamint a kivonat alapanyagaként szolgáló szárított parlagfüvet találtak egy Zala megyei vállalkozásnál a Nébih ellenőrei. A vállalkozás az első ellenőrzést követően ugyan kezdeményezte a fellelt Parlagfű+ kivonat elnevezésű termék visszahívását, egy későbbi, webshopok szúrópróbaszerű vizsgálatakor azonban megállapította, a vállalkozás egy másik parlagfüves készítményt is fogalmaz Cseppecske+ néven. A vállalkozás a korábbi hatósági intézkedést követően a Cseppecske+ termék gyártmánylapját - a tiltott parlagfűösszetevő mellőzésével - módosította, nem intézkedett viszont a korábbi gyártásból származó jogsértő termékek kapcsán. A Nébih a jogsértő termékeket kivonta a forgalomból, árusításukat megtiltotta és bírságot is kiszabott. A parlagfű és a belőle készült élelmiszerek új élelmiszernek minősülnek, de kizárólag az Európai Bizottság által kiadott engedély birtokában forgalmazhatók. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezésegészségügyi Intézet az élelmiszerekben, étrend-kiegészítőkben alkalmazásra nem javasolt növények között tünteti fel a teljes parlagfű növényt annak sejtmérgező hatása miatt. MW 1
