Tolnai Népújság, 2019. október (30. évfolyam, 228-253. szám)
2019-10-30 / 252. szám
2019. OKTÓBER 30., SZERDA UTAZÁS 11 Velence felfedezését ilyenkor kevésbé zavarják a mindent ellepő turistahadak Ősszel is vár a lagúnák városa Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Velence a legcsodálatosabb északolasz város. Lássuk, mi mindent érdemes megnézni egy látogatás alkalmával! Mediaworks/Fanny szerkesztoseg@mediaworks.hu ITÁLIA Az őszi időszak is alkalmas arra, hogy felfedezzük ezt a csodás kis ékszerdobozt. Ilyenkor jó eséllyel már nem hömpölyög turisták hada az utcákon, ám a pompás palotákkal, festői sikátorokkal és műemlékekkel csábító város nem veszít bájából. Ha pedig elege lett a sétából, érdemes beltéri programokat, múzeumlátogatásokat is szervezni. A másik indok, amiért még idén jó ötlet felkeresni Velencét, hogy egyelőre még nem kell belépődíjat fizetni az egyetlen napra érkező turistáknak sem, a városvezetés tervei szerint erre 2020-tól lehet számítani. Kiszínezve A vaporetto Velence kedvelt tömegközlekedési eszköze. 7,50 euró az egyszeri utazásra szóló jegy (max. 75 perc), míg a napijegy 20 euróba kerül. Cserébe igen hangulatos körülmények között juthatunk el úti céljainkhoz. A Szent Márk-bazilika tornyai a várost átszelő legnagyobb csatornáról nézve Fotók: Shutterstock A jegyet a város több pontján vagy a hajókon is megvásárolhatjuk. Ha kevéssel naplemente előtt szállunk vaporettóra a Canal Grandén, a várost átszelő legnagyobb csatornán, akkor a két partot egészen különleges színekbe öltöztetve láthatjuk: a 15-16. századi paloták aranyló homlokzata és időtálló márványtalapzata rég letűnt korokat idéz, bár ezek hangulata amúgy is könnyen átélhető Velencében. Sokáig a Rialto volt az egyetlen híd a Canal Grandén A Szent Márk tér Velence szíve a dózsepalotával, a Szent Márk-bazilikával és az óratoronnyal. A tér árkádjai romantikus sétára csábítanak. Lifttel lehet feljutni az óratorony, azaz a Campanile tetejére, ahonnan csodás kilátás nyílik az egész városra, vörös tetős házaira, a csatornákra és a lagúnákra. Onnan lenézve biztosan megragadja tekintetünket a Canal Grande partján magasodó, barokk stílusú Santa Maria della Salute templom. Egy kis időutazás A tértől rövid séta után láthatjuk a 8 méter hosszú Sóhajok hídját, amelyen egykor az elítélteket átvezették a dózsepalotában ülésező törvényszékről a börtönbe. Nevét Lord Byron költőnek köszönheti. A város távolabbi pontján van, de könnyen elérhető a 16. század végén isztriai kövekből épült híd, a Ponte di Rialto. A középkorban fontos kereskedelmi csomópont volt, messzeföldről érkezett áruk és pénzek tömege cserélt itt gazdát. A 19. század végéig a Rialto volt az egyetlen gyalogos átkelőhely a Canal Grandén. Velence egyik leghíresebb palotája a 15. században, gótikus stílusban épült Ca’ d’Oro. A tíz év alatt felhúzott épület jellegét nagyban meghatározták a dózsepalota építészeti jegyei. Az építtető Contarini család nem spórolt a költségeken, a homlokzaton például aranyfüstöt és ultramarint is használtak. A palota már állami tulajdonban van, és galériának ad otthont. Érdemes felkeresni a Ca’ Rezzonico-palotát is, amelyben 16. századi alkotások, például Tiziano és Veronese művei várnak ránk. Ha megéheznénk A várost járva gyorsan megszomjazunk, és ha már betérünk valahová egy italért, az étvágyunk is biztosan megjön... Délelőtt kapucsínózzunk, az erős eszpresszót hagyjuk meg délutánra! Ha mardossa gyomrunkat az éhség, és van rá időnk, érdemes megpihenni egy étteremben, és a tenger friss gyümölcseiből válogatni. Ha csak menet közben ennénk valamit, térjünk be egy delikateszbe, ahol szívesen összeállítanak nekünk egy szendvicset a legfinomabb helyi sonkákkal, sajtokkal és friss zöldségekkel. A Pasticceria feliratú üzletekben sós és édes péksütiket vásárolhatunk. A citromfagyi kötelező és kihagyhatatlan; ha megszomjazunk, kérjünk egy óriási limonádét, este pedig időzzünk el egy üveg bor vagy egy Aperol Spritz mellett, és éljük át a város lüktetését! HIRDETÉS ARTALOMCSÖKK 111 ívn JyJLi J IS TUDOMÁNY Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentései szerint ma több mint egymilliárd ember dohányzik a világon, és ez a szám - a népességnövekedési előrejelzésekre figyelemmel - 2025-ben is hasonlóan alakul majd. Tehetünk-e valamit azért hogy a dohányzással kapcsolatos ártalmakat csökkentsük? A z egyértelmű, hogy a dohányzás káros az egészségre, egészségügyi következmé- I nyei komoly aggodalomra adnak okot. Nem véletlenül, hiszen ahogy a fenti számokból is látszik, ez a probléma a világon és hazánkban is a társadalom jelentős részét érinti. Köztudott, hogy a cigarettázás ártalmas és számos betegség kialakulásáért felelős, kevesen tudják azonban, hogy miért. A legtöbben a nikotint - ami valóban erős függőséget okozó anyag - tartják a betegségek kialakulásáért leginkább felelős összetevőnek, pedig a tudomány mai állása szerint elsődlegesen nem a cigarettában található nikotin, hanem az égés, és az égés során keletkező füst az, ami a dohányzással kapcsolatos megbetegedések fő okozója. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy cigarettázáskor nem csak a dohányos saját szervezetét érik a füstben keletkezett káros anyagok, hanem a környezetükben lévőkét is. Egyértelműen kijelenthető, hogy a dohányzás ártalmainak teljes kiküszöbölését kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásától való tartózkodás biztosíthatja, ha az ember rá sem szokik a dohányzásra. Ahogyan a dohányosok számáról szóló felmérés is mutatja, még mindig sokan vannak, akik az ismert egészségügyi rizikót vállalva vagy azt figyelmen kívül hagyva is rágyújtanak. Ebben az esetben, ha valaki a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni akarja a dohányzással kapcsolatos egészségügyi ártalmakat, a leszokásnál nincs jobb választás. Azt, aki elhatározza magát és le akar szokni, azt minden létező eszközzel támogatni kell ebben. A dohányosok egy része azonban minden figyelmeztetés ellenére sem hagyja abba a dohányzást és inkább vállalja a kockázatokat, esetleg megpróbálkozik más megoldásokkal. Azok számára, akik valamilyen okból nem szoknak le, ma már léteznek olyan különféle füstmentes technológiák is, amik a felnőtt dohányosokat segíthetik abban, hogy a cigarettánál kevésbé káros alternatívát választhassanak, és így mérsékeljék a dohányzás következtében felmerülő egészségügyi kockázatokat. Ehhez nem árt tisztában lenni azzal a ténnyel, hogy elsősorban az égés és az így keletkező cigarettafüst felelős a szervezetbe jutó káros anyagok nagy részéért. A cikk társadalmi célú reklám, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft. A cigaretta füstje több ezer mérgező vegyületet, így arzént, formaldehidet, cianidot, ólmot, nikotint és szén-monoxidot tartalmaz, ezek közül több százról már bizonyították, hogy egyértelműen összefüggésbe hozhatók különféle betegségek kialakulásával. Ezen kutatási eredményekre tekintettel az egyes alternatívák kifejlesztése során cél az égés és a füst csökkentésé volt. Ha ugyanis nincs égés és füst, nagyságrendekkel kevesebb káros és potenciálisan káros anyag szabadul fel, ráadásul még a füst sem bosszantja a dohányzó ember közvetlen közelében lévőket, mert gyakorlatilag nincs is. A különböző típusú füstmentes technológiák égés és füst nélkül működnek, így amellett, hogy kevesebb toxikus anyagot szabadíthatnak fel működésük során, nem csak maguk a használók, de a környezetükben tartózkodók is kevesebb mérgező anyagnak vannak kitéve, mint a cigarettafüst esetében. Az már most látszik, hogy további kutatásokra van szükség ezekkel a füstmentes technológiákkal kapcsolatban, és bár az eddigi kutatási eredmények optimizmusra adhatnak okot, még kérdéses, hogy használatuk hoszszabb távon pontosan milyen egészségügyi hatásokkal jár. Fontos tudni, hogy a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen ezek is nikotin juttatnak a szervezetbe, ami erős függőséget okozó anyag, továbbá a nikotin megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást. A dohányzás ártalmainak teljes kiküszöbölését pedig továbbra is kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek - akár passzív - fogyasztásának teljes abbahagyása biztosíthatja.
