Tolnai Népújság, 2019. október (30. évfolyam, 228-253. szám)

2019-10-19 / 244. szám

2019. OKTÓBER 19., SZOMBAT BELFÖLD-KÜLFÖLD Q Terrorista merényletet előztek meg Párizsban Ma szavaz a brit parlament a brexit elfogadásáról Bővítés elhalasztva FRANCIAORSZÁG A World Trade Center ikertornyai elleni, 2001. szeptember 11-i támadáshoz hasonló merényletet akart el­követni egy 22 éves férfi Fran­ciaországban - jelentette be csütörtökön este Christophe Castaner francia belügymi­niszter. A fiatalember azt ter­vezte, hogy eltérít egy repülő­gépet, és azzal követi el a táma­dást. Terrorista bűnszervezet­ben való részvétel miatt nyo­moznak ellene. A miniszter szerint 2013 óta ez volt a 60. tervezett merénylet, amelyet a francia hatóságoknak sikerült megelőzniük. A Le Figaro című lap úgy tud­ja, hogy a fiatalembert szeptem­ber 26-án, Párizs egyik külváro­sában fogták el. Akkor figyeltek fel rá, amikor fegyvereket akart vásárolni, ráadásul a merénylet tervéről is beszélt egyik barát­jának. Elfogása után derült ki, hogy korábban el akart téríteni egy repülőgépet, de miután az túl bonyolultnak bizonyult, el­határozta, hogy klasszikus esz­közöket használ, és nekilátott a fegyverek beszerzésének, a tá­madásról ugyanis semmiképp sem akart lemondani. A bejelentés szerint a fér­fit két héttel azelőtt leplezték le, hogy a párizsi rendőr-főka­pitányságon dolgozó és radi­kális iszlamistává vált Mikael Harpon halálra késelte négy kollégáját. MW Nem sikerült megegyezniük az uniós tagállamok vezetői­nek Észak-Macedónia és Al­bánia csatlakozási tárgyalá­sainak megkezdéséről. A brexitről ma szavaz a brit parlament alsóháza. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu BRÜSSZEL Törökországnak fel kell hagynia minden kato­nai tevékenységgel Szíriában, amely további szenvedést okoz a civil lakosságnak és jelentő­sen veszélyezteti az Iszlám Ál­lam legyőzésében eddig elért eredményeket, a terrorszer­vezet ugyanis továbbra is ve­szélyt jelent Európa biztonsá­gára - áll az Európai Tanács (ET) tegnap hajnali zárónyüat­­kozatában. A tagállami vezetők a szövegben kiemelték, az unió folytatja a súlyos humanitárius és menekültügyi válság haté­kony kezelésére tett erőfeszí­téseit, és támogatja azon tagál­lamokat, amelyekre nagy nyo­más nehezedik a Földközi-ten­ger keleti medencéjében jelent­kező migráció miatt. A kétnapos uniós csúcson nem sikerült egyezségre jut­ni Észak-Macedónia és Albá­nia uniós csatlakozási tárgya­lásainak megkezdéséről, hiába szorgalmazták a visegrádi álla­mok (V4) vezetői. Csehország, Lengyelország, Magyarország Orbán Viktor miniszterelnök a brit kormányfővel és a német kancellárral az uniós csúcson Fotó: AFP és Szlovákia kormányfői levél­ben arra figyelmeztették uniós kollégáikat, hogy a csatlakozá­si tárgyalások további halasz­tása gyengítené a Nyugat-Bal­kán stabilitását és korlátoz­ná az unió befolyását a térség­ben. Más tagállamok ellenez­ték, hogy különválasszák a két országgal tervezett tárgyalások megkezdését, míg mások azon­nal zöld utat adtak volna a tár­gyalásokra Észak-Macedóniá­­val, míg Albánia esetében tar­tózkodtak. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke teg-Jóváhagyták Lagarde kinevezését A csúcstalálkozón az ET jóvá­hagyta Christine Lagarde ki­nevezését az Európai Közpon­ti Bank (EKB) élére. A jogász végzettségű volt francia pénz­ügyminiszter az utóbbi nyolc évben a Nemzetközi Valuta­alap (IMF) vezérigazgatója volt, ő az első nő az EKB élén, Mario Draghi jelenlegi EKB- elnök megbízatása október 31-én jár le. nap súlyos történelmi hibának nevezte a tárgyalások elhalasz­tását. Donald Tusk, az ET elnöke szerint a bővítésről még a 2020 májusában tervezett, zágrábi EU-Nyugat-Balkán csúcs előtt döntés születhet. Miután az ET rábólintott az új kilépési megállapodásra, a brit kormány szombaton sza­vazásra bocsátja a brit parla­ment alsóházában. Ha nem si­kerül elfogadtatni, akkor Boris Johnson brit miniszterelnök­nek kezdeményeznie kell az EU-nál a jelenleg október 31- én esedékes kilépés elhalasz­tását 2020. január 31-éig. HÍREK Együtt a szlovákiai magyar pártok POZSONY Közös választási lis­tán, egy választási párt kere­tében indul a jövő február vé­gére kitűzött szlovákiai par­lamenti választáson a Ma­gyar Közösség Pártja (MKP), a Most-Híd szlovák-magyar vegyes párt és a Magyar Ke­reszténydemokrata Szövet­ség (MKDSZ) - jelentették be tegnap a pártok tárgyalóde­legációi. A megállapodás sze­rint a pártok közös kampány­stábot és választási progra­mot hoznak létre, közös meg­egyezéssel választanak lista­vezetőt, a parlamentbe beju­tó képviselőik közös frakciót alakítanak. Az egyezséget a pártok elnökségének még jóvá kell hagynia. MW Nem állt le az invázió OLASZORSZÁG Az Ocean Vi­king migránstaxiként műkö­dő civil hajó újabb 104 me­nedékkérőt vett a fedélzeté­re tegnap egy gumicsónakról, 93 kilométerre a líbiai par­toktól - közölte a hajót üze­meltető SOS Mediterranée és az Orvosok Határok Nél­kül (MSF) civil szervezet. Köz­ben az olaszországi Lecce kö­zelébe 81 illegális migráns ér­kezett egy vitorlás hajóval, az olasz hatóságok vizsgálják, rejtőzködnek-e köztük ember­­csempészek. Szardínia szi­getére pedig két bárkával 23 migráns érkezett, és további menedékkérők jelentek meg Lampedusa szigetén is. MW Sztrájk és tüntetés bénítja Katalóniát Összefogással készülnek a migrációs hullámra Aggodalom a határnál Bajban a V4-országok segítségére számíthatunk Fotó: MTI BARCELONA A napok óta tartó, többször rendbontásba torkolló tüntetéshullám után pénteken általános sztrájk kezdődött Ka­­talóniában. A tiltakozássoroza­tot az indította el, hogy a spa­nyol legfelsőbb bíróság hétfőn 9-13 évi börtönre ítélt kilenc katalán függetlenségi vezetőt, zendülésnek minősítve a 2017. október 1-jén alkotmányelle­nesen tartott helyi népszava­zás utáni katalán függetlensé­gi nyilatkozat elfogadását. Chakir El Homrani katalán munkaügyi tanácsos tájékozta­tása szerint a tegnapi sztrájk­hoz a munkavállalók kevesebb mint 50 százaléka csatlako­zott. A tüntetés támogatottsága az egyetemeken volt a legma­gasabb, 90 százalék, amelyet a kereskedelem követett 60-80 százalékos részvétellel. Barce­lonában sok üzlet nem nyitott ki, miután az előző napi rend­bontásban 90 ember megsé­rült, rendőrök és tüntetők egy­aránt vannak köztük. Tegnap délelőtt sztrájkoló kikötői rakodómunkások vo­nultak a városháza elé, dél­ben pedig egyetemisták töme­ge kezdte meg felvonulását a belvárosban. A Köztársaság Védelmi Bizottságok (CDR) ( radikális függetlenségpárti csoport felhívására tüntetők gyűltek össze a város jelké­pének számító Sagrada Famí­lia-székesegyháznál, amelyet a turisták biztonsága érdeké­ben átmenetileg nem lehet lá­togatni. A tiltakozó akciók a legtöbb nehézséget a közúti forgalomban okozzák, mert 19 autóút van szakaszosan lezárva, és emiatt óriási du­gó alakult ki a francia határ­hoz vezető autópályán mind­két irányban. A tüntetésekkel egy időben Carles Puigdemont, a volt ka­talán elnök tegnap feladta magát Belgiumban, miután a spanyol hatóságok hétfőn újra elfogatóparancsot adtak ki el­lene. MW Felfüggeszti párttagságát a politikus KISPEST A korrupciógyanú­ba keveredett, de mandátu­mot nyerő szocialista önkor­mányzati képviselő, Lackner Csaba felfüggesztette MSZP- tagságát - ezt jelentette be a képviselő a közösségi oldalán az ATV szerint, a bejegyzés azonban azóta eltűnt Lackner oldaláról. A szocialisták vá­lasztmányi elnöke, Kunhalmi Ágnes a választások előtt új­ságírói kérdésre azt mondta: nem ismeri fel a kiszivárgott felvételeken Lackner Csabát, ez egy manipulált videó, és nem indítanak vizsgálatot az ügyben. Pár nappal az önkor­mányzati választások után viszont úgy tűnik, megszaba­dultak tőle. Lacknerről közel ötvenórá­­nyi kínos hang- és képanyag szivárgott ki, amelyen egy csomag fehér por társaságá­ban többek között szocialis­ta EP-képviselők pénzügyi trükkjeiről beszél, illetve ar­ról, hogy párttársai hogyan mutyiztak és rövidítették meg súlyos pénzekkel a kerü­letet. Elhangzik: „az a kerüle­ti politikus, aki képtelen meg­szerezni évi 100 millió forin­tot, az hülye”. A Magyar Nemzetnek nyi­latkozó MSZP-s elnökségi tag az önkormányzati választások után azt mondta: „Lackner Csa­ba akkor sem maradhat a párt soraiban, ha akár hülyeségből mondta, amit mondott, ha pe­dig nem értené magától, hogy távozni kell, úgy meg fogják azt értetni vele”. MW MAGYARORSZÁG Hirtelen, akár egyik napról a másik­ra is megváltozhat a biztonsá­gi helyzet a déli határainknál, de a közép-európai országok összefogásával megállítható az illegális migráció - mond­ta Benkő Tibor honvédelmi miniszter a Magyar Nemzet­nek. A Közép-európai Védel­mi Együttműködés tizenhá­rom országa által tartott mig­rációs válságkezelési gyakor­lat, a Cooperative Security 19 alkalmával a tárcavezető ar­ról is beszélt, hogy 2015-ben, a 175 kilométer hosszú fizi­kai határzár felállításával le­zárták a magyar zöldhatárt, és megállították az illegá­lis migránsok betörését. Ben­kő Tibor hangsúlyozta: a ma­gyar kormány álláspontja vál­tozatlanul az, hogy a problé­mákat, amelyek miatt az em­berek elhagyják szülőföldjü­ket, ott kell orvosolni, ahol azok keletkeznek. Ezért vesz részt évente mintegy kétezer magyar katona békefenntartó misszióban a világ különböző pontjain. Kitért arra is, hogy a NATO által déli fenyegetett­ségként megfogalmazott kihí­vások magukban foglalják az illegális migráció kezelését is, amely továbbra is az Európát fenyegető egyik legnagyobb kockázat. A V4-országok brüsszeli ta­lálkozóján Orbán Viktor mi­niszterelnök egyetértett a vi­segrádiak kormányfőivel ab­ban, valós a veszély, hogy újabb jelentős migrációs moz­gás indul Törökország felől Eu­rópa felé, ha nem sikerül Szí­riában biztonságos zónát léte­síteni a visszatérő menekültek számára. A magyar kormány­fő azt kérte visegrádi partne­reitől, hogy ebben az esetben, amint legutóbb is tették, küld­jenek határvédelmi erőket Ma­gyarország déli határaira. Meg­állapodtak, az újra felerősödő migrációs hullám ellen Cseh­ország, Lengyelország és Szlo­vákia kész segítséget nyújta­ni Magyarországnak a határai megvédéséhez. A Külgazdasági és Kül­ügyminisztérium november 7-8-án a Terrorizmushoz ve­zető radikalizáció, Regioná­lis politikai válaszok és koc­kázatcsökkentés címmel ren­dez nemzetközi konferenciát, a világ minden tájáról érkező csaknem 130 szakértő részvé­telével. Az első ülésszak a ter­rorista propaganda megelőzé­sét szolgáló stratégiákkal, a második a külföldi terroris­ta harcosok hazatérése miat­ti biztonsági kockázatokkal, a harmadik pedig a fiataloknak a terrorizmushoz vezető erő­szakos szélsőségek elleni fel­lépésbe való bevonásával fog­lalkozik. MW Napok óta tiltakoznak a katalán vezetők elítélése ellen Fotó: AFP 1 * 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom