Tolnai Népújság, 2019. október (30. évfolyam, 228-253. szám)

2019-10-18 / 243. szám

2019. OKTÓBER 18., PÉNTEK GAZDASÁG-KÖZÉLET ^ Magyarországon kisebb a nélkülözők száma, mint az EU-átlag Csökkent a szegénység A szegénységnek vagy társadalmi kirekesztődésnek kitettek aránya 12010 2017 12018 E3Ó2E SVÉDORSZÁG ÍRORSZÁG NAGY-BRITANNIA EOI1SEZ3 KBiiatiwn <~DÁNIA HOLLANDIA BELGIUM ----­NÉMETO. LENGYELO. E3IÍSE23 CSEHORSZÁG •«----­HUES LUXEMBURG PORTUGÁLIA J bhimeh Emu rtlCTliffil AUSZTRIA MAGYARORSZÁG FRANCIA0. lEfllTEiFBl SZLOVÉNIA — 03-HORVÁTORSZÁG 26.4 24,9 EHEIEHBUI SPANYOLORSZÁG ESIÜ3EHÍ OLASZORSZÁG MW-grafika, forrás: Eurostat MÁLTA ------­- FINNORSZÁG ÉSZTORSZÁG mami — LETTORSZÁG — LITVÁNIA SZLOVÁKIA mrnmmn — ROMÁNIA — BULGÁRIA EZHZQIZ3 GÖRÖGORSZÁG CIPRUS —*• Hazánkban 2012-ben változott meg végleg a trend Közel egymillió fővel csök­kent a szegénységnek vagy társadalmi kirekesztődés­nek kitettek száma Magyar­­országon 2018-ra a válsá­got megelőző 2008-as év­hez képest. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu STATISZTIKA Komoly ered­ményt ért el hazánk a sze­génység visszaszorításában: 2018-ra egy év leforgása alatt nálunk csökkent az európai uniós tagországok közül a leg­nagyobb mértékben a nélkülö­zésnek vagy társadalmi kire-Nagy-Britanniában vagy Belgiumban több a kirekesztett kesztődésnek kitettek aránya. Az Eurostat mai, a szegénység visszaszorításának világnap­ja alkalmából közzétett jelen­tése szerint a szegénység Ma­gyarországon a lakosság 19,6 százalékát érintette tavaly, te­hát nemcsak a 21,7 százalékos uniós átlagnál, de olyan orszá­goknál is jobb eredményt ér­tünk el, mint Belgium, Nagy- Britannia, Luxemburg vagy a mediterrán államok. Tavaly a válság kirobbanásához, 2008- hoz képest egymillió fővel, 8,6 százalékkal sikerült visz-A hazai folyamatokat jól jel­zi. hogy 2012-ben nálunk volt a legmagasabb azoknak az ará­nya, akik nem tudtak megbir­kózni a váratlan kiadásokkal, a lakosság háromnegyede érin­tett volt. Ez a mutató 2012-ben még Bulgáriában is kedvezőb­ben alakult, a hetven százalékot sem érte el, a régió többi tag­államában pedig még alacso­nyabb volt. Mára a váratlan ki­adásokkal a lakosság körülbelül harmada nem tud megbirkózni, ez a mutató ma már az uniós át­lagnál is alacsonyabb, több nyu­gat-európai országénál is jobb lett. Ez pedig azt jelenti, hogy a reálbérek emelkedése a lakos­ság nagy részének lehetővé tet­te a megtakarítást. szaszorítani a szegénység­nek kitettek számát, 1,89 mil­lió főre. Ezzel bőven túltelje­sítettük már jóval korábban az uniónak 2020-ig tett vál­lalásunkat. A nagy előrelépés szakértők szerint a jelentős béremelések mellett az olyan kormányzati intézkedések­nek köszönhető, mint a rezsi­csökkentés vagy a devizahite­lek kivezetése - írja a Magyar Nemzet. Azt a háztartást érinti a sze­génység, amelyre több releváns szempont közül valamelyik jel­lemző. Az első a relatív jövedel­mi szegénység, ekkor az éves bevétel nem éri el a médián ke­reset hatvan százalékát, itthon évi 1,67 millió forintot. A má­sodik esetbe tartozónak, azaz súlyos anyagi nélkülözésben, deprivációban érintettnek az számít, akit a megadott kilenc élethelyzetből négy érint. Ide tartoznak, akik nem tudnak ki­fizetni egy váratlan kiadást, el­maradásban vannak számláik­kal, anyagi okokból nem tudják felfűteni a lakásukat a megfe­lelő hőmérsékletre, nem telik a mindennapi megélhetésen felül autóra, telefonra, mosó­gépre, színes tévére, nem tud­nak évente egyszer üdülni és kétnaponta húst fogyasztani. A harmadik eset, ha a háztartás­ban élők munkaintenzitása va­lamilyen okból alacsony, így a bevételük sem elegendő. HÍREK Lefoglalt növényvédő szerek NÉBIH Több mint 2,2 ton­na, számos szempont­ból problémás növényvédő szert vont ki a forgalomból a Nemzeti Élelmiszerlánc­biztonsági Hivatal (Nébih) a Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei Szalka-Agro Kereske­delmi és Szolgáltató Kft. üz­letében, a bírság akár több millió forint is lehet. A Nébih munkatársai szeptemberi el­lenőrzésük során 248 prob­lémás tételt találtak, 2277 kilogramm mennyiségben. A termékek között voltak le­járt idejű, sérült, bontott cso­magolású, hiányos jelölé­sű, nem nyomon követhető, engedéllyel nem rendelke­ző (visszavont), valamint ide­gen nyelvű címkével ellátott növényvédőszerek is. MW Szükség van a vízszabályozásra BUDAPEST Szükség van a víz­­gazdálkodással kapcsolatos szabályozásra - emelte ki Ro­bert G. Varady, az Arizona Egyetem professzora az Ml csatornának nyilatkozva. Azt mondta: a szabályozásban le­het ösztönzés, büntetés is. Ha valaki nem hajlandó cseleked­ni, meg kell fizetnie az árát. Szükség van arra, hogy a kor­mányok, az emberek elfogad­ják ezt - szögezte le. Példa­ként említette, hogy a legna­gyobb felhasználók - az ipar, a bányászat, a mezőgazdaság - nem akarják kifizetni a víz valódi értékét. MW Vidéken is jönnek a wifis buszok VOLÁN Újabb csaknem ezer - pontosan 943 - busz beszerzé­sét készíti elő a Volánbusz Köz­lekedési Zrt. szakmai körök­ben megjelent információk sze­rint. A szokatlanul nagy volu­menről szóló tendert várhatóan több körben írják majd ki, sike­res lezárulásuk esetén a követ­kező években összesen csak­nem 1600 járművel frissülhet az állami busztársaság flottája. Úgy tudni, hogy a tervek szerint ebből 638 autóbusz jövőre már forgalomba is áll. Mindegyik légkondicionált lesz, és megfelel a legszigo­rúbb környezetvédelmi előírá­soknak. A távolsági és a turis­tajáratokon wifi is lesz - írja a Világgazdaság. Ezek legkorábban jövő év második felétől közlekedhet­nek. Az érintett pályázatok egy része már megjelent, to­vábbi három még tart. Hama­rosan megindul az eljárás a turistabusz kategóriában is. „Egy elektromos busz beszer­zése zajlik, amelyet a jövő­ben továbbiak követhetnek” - emelték ki a lapnak. Hosszas előkészület után, ok­tóberben beolvasztották a hat regionális közlekedési közpon­tot a Volánbuszba. A lépéssel az utóbbi országos lefedettségűvé vált, tizenkilencezres alkal­mazotti létszámával a harma­dik legnagyobb állami hátte­rű foglalkoztató lett. Az egye­sülés egyelőre nem befolyásol­ta sem a menetrendet, sem a tarifákat. Az integráció előtt számos probléma sorakozik, talán a legégetőbb az egyesülő válla­latok buszparkjának állapota. Ez azért is fontos, mert a tervek szerint 2020. január 1-jétől megtörténik a buszos piac liberalizációja, és igen­csak elavult járműbázisával a Volán nehezen veheti fel a ver­senyt a szegmensbe újonnan belépőkkel, amelyek jó esély­­lyel tőkeerős, külföldi szolgál­tatók lesznek. MW Gigantikus gépparkcserére készül a Volán Fotó: MW Kártevő tizedeli a diótermést Egy évtized alatt erőteljesen megváltozott a skandináv ország etnikai összetétele Fotó: AFP A svéd lakosság ötödé már idegen eredetű Özönlő bevándorlók CSONTHÉJAS A tavalyihoz ha­sonló, közepes diótermés­re számít a FruitVeB Ma­gyar Zöldség-Gyümölcs Szak­maközi Szervezet és Termék­­tanács, bár egyes termesztő­körzetekben a termés 10-15 százalékkal elmarad a tavalyi szinttől - mondta a Világgaz­daságnak Apáti Ferenc, a szer­vezet alelnöke -, azaz a nyers, héjas tömegben kifejezett ter­més 7-7,5 ezer tonna lesz. A gyümölcsméretek összességé­ben jók, és csak a július köze­pe óta tartó aszály miatt nem kiválók. Az idei terméssel minőségi problémák nincsenek, de a Du­nántúlon már intenzíven je­len van a dióburokfúró légy- tette hozzá Apáti. Ez a va­don termő diófák, valamint az intenzív növényvédelem­ben nem részesülő, nagyobb­részt kis ültetvények termését súlyos, helyenként 100 száza­lékhoz közeli mértékben ká­rosítja. A védekezés komoly termesztéstechnológiai szaktu­dást, tőkét, valamint gépi-tech­nikai hátteret követel - mond­ta a FruitVeB alelnöke. Az ez­zel nem rendelkező termelők­nek nem sok esélyük lesz meg­védeni termésüket, emiatt hosz­­szabb távon eshet a kínálat. A dió exportára az átlagos - gyümölcsmérettől függően ki­logrammonként 2,4-3 eurós- zónában mozog, míg a net­tó termelői ár 700-900 forint. Ez hozzávetőleg száz forinttal magasabb az elmúlt évek nyo­mott árainál. MW EU A Die Welt német hírportá­lon megjelent elemzés szerint 10 százalékkal növekedett az előző 12 hónaphoz képest az EU-ba, Svájcba és Norvégiá­ba Európán kívülről érkező bevándorlók száma, 487 ezer főre emelkedett. Ez a szám azonban csak a menedékké­relmet benyújtókat tartalmaz­za, értelemszerűen a rejtőzkö­dő bevándorlókat nem, vagy­is a végső szám valószínűleg jóval a félmillió fő felett van. A legtöbben Szíriából, Af­ganisztánból, Venezuelából, Irakból, Pakisztánból, Kolum­biából és Törökországból ér­keztek, a bevándorlók zömét befogadó országok pedig Né­metország, Franciaország és Spanyolország voltak. A mig­ráció növekedésének egyik legfőbb elszenvedője Görög­ország, ahol a menedékkérők száma közel negyedével, 46 ezer főre növekedett, így to­vábbra is a Balkán az egyik legfőbb útvonala az illegális tömegmozgásnak. A másik fontos útvonalon, a Földközi­tengeren keresztül a becslé­sek szerint nagyjából 80 ezer ember érkezhetett. Ezzel párhuzamosan került nyilvánosságra a svéd SVT intézet felmérése, amely sze­rint jelenleg majdnem két­millió olyan ember él Svédor­szágban, akik nem a skandi­náv államban születtek. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a számuk megkétszereződött az ezredforduló óta eltelt 19 évben. Míg 2000 és 2015 kö­zött a legtöbb külföldi a szom­szédos Finnországból költö­zött át, addig mára már a szí­rek állnak az első helyen. Az SVT megjegyzi, hogy a négy évvel ezelőtti bevándor­lási válság után az ott letele­pedő szírek mellett megjelen­tek az irakiak is, számuk a 150 ezret közelíti. A csatorna nemekre lebontva is kimutat­ta, milyen összetételűek a kül­földiek, és arra jutottak, hogy az afgán migránsok 65 szá­zaléka férfi, míg a Thaiföld­ről Svédországba költözöttek 78 százaléka nő. Megjegyez­ték, hogy a Stockholm mel­letti Botkyrka városában él számarányosan a legtöbb kül­földi, az ott lakók 42,1 száza­léka nem svéd; szorosan mö­göttük pedig Haparanda és Södertälje következik. MW

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom