Tolnai Népújság, 2019. október (30. évfolyam, 228-253. szám)

2019-10-11 / 237. szám

2019. OKTOBER 11., PENTEK BELFÖLD-KÜLFÖLD Cfr Nőtt a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása Újabb nem a kvótára Gulyás: Magyarország Várhelyi Olivért jelölte biztosnak az új Európai Bizottságba Fotó: MTI Turistanőt gyalázott meg egy afrikai a fesztiválon BAJORORSZÁG Kapualjba von­szolt, földre lökött és kegyet­lenül megerőszakolt egy fiatal turistanőt egy bevándorló a vi­lágszerte ismert müncheni sör­­fesztiválon, az Oktoberfesten. A hölgy Norvégiából érkezett a minden évben milliókat von­zó rendezvényre, ahol egy étte­remben ismerkedett meg a 26 éves ugandai migránssal - ad­ta hírül a Rosenheim24.de por­tálra hivatkozva az Origo.hu. Az internetes lap leírása sze­rint ezután együtt indultak el, hogy keressenek egy szórako­zóhelyet a sörfesztiválon. Az is­merkedés tehát jól indult, azon­ban útközben az ugandai mig­rans egy sötét kapualjba von­szolta a nőt, a földre lökte, majd kegyetlenül megerőszakolta. A nő segélykérését meghal­lotta egy járókelő, és kihívta a rendőrséget. Az erőszakoló migránst még a helyszínen el­fogták, és eljárást indítottak el­lene. Bajorországban mind rosz­­szabb a helyzet, egyre több szexuális bűncselekményt követnek el. Nem sokkal az Oktoberfesten történt eset előtt Traunstein járásban egy 28 éves afgán migrans a mun­katársát kötözte ki és erősza­kolta meg. A München köze­li Rosenheimben pedig egy 20 éves lányt erőszakolt meg egy 23 éves pakisztáni férfi a bel­városban. MW A kormány döntése alapján további 2 milliárd forintot biztosítanak a nagycsaládo­sok autóvásárlási kedvez­ményére - közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnöksé­get vezető miniszter. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu BUDAPEST A magyar kormány továbbra is elutasít minden kvóta szerinti elosztást az Európai Unióban - közölte Gulyás Gergely, a Miniszter­­elnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón. A miniszter úgy értékelt: az elmúlt hetekben újra és újra felmerülő kvóta szerinti szét­­osztási mechanizmus a tá­vozó bizottság utolsó elkese­redett kísérlete arra, hogy a kudarcait részben feledtes­se legalább azok előtt, akik a kvóta szerinti elosztást pozi­tívan értékelik. Hangsúlyoz­ta: Magyarország legfeljebb kiszállítási kvótát tud támo­gatni. A kormány támogatja, hogy Magyarország Várhelyi Oli­vért jelölje biztosnak az Eu­rópai Unió következő bizott­ságába - mondta Gulyás Ger­gely, hozzátéve, a diplomata eddig is elkötelezetten küz­dött az ellen, hogy a beván­dorlást ráerőltessék a tagálla­mokra, így Magyarországra. A miniszter kijelentette: poli­tikusként egyedül Trócsányi Lászlónak lett volna felhatal­mazása, hiszen ő vezétte azt az európai parlamenti válasz­tási listát, amely 53 százalé­kos támogatást kapott. Rész­vétele a bevándorlás megaka­dályozásában azonban „vörös posztónak” minősült Brüsszel szemében. A kormány döntése alapján további 2 milliárd forintot biz­tosít a nagycsaládosok autóvá­sárlási kedvezményére - kö­zölte a miniszter. Elmondta: eddig közel 16 ezer kérelmet nyújtottak be a támogatás­ra, ezért volt szükség a továb­bi forrás biztosítására. Arról is beszámolt, hogy már több mint 40 ezer igénylést nyújtot­tak be a babaváró támogatás­ra, és mintegy 30 ezer megkö­tött szerződés van. Az összesí­tett szerződéses összeg 285,5 milliárd forint, az átlagosan felvett támogatás 9,6 millió fo­rint. A német Spiegel szerint Ma­gyarország meg akarta vétóz­ni, hogy az Európai Unió fi­gyelmeztesse Recep Tayyip Erdogan török elnököt és kor­mányát a Szíriái invázió kö­vetkezményei miatt. Ennek kapcsán Gulyás arról beszélt, hogy a magyar kormány há­borúellenes, ugyanakkor tá­mogatja Törökországot abban, hogy a területén élő illegális bevándorlókat kiutasíthassa saját országából. Diplomáciai szinten ennek a két elvnek egyszerre igyekszik megfelel­ni a kormány. Az EU következő költségve­téséről szólva Gulyás szerint a kormány tisztában van azzal, hogy a brexit miatt kisebb lesz „a közös torta”, de Magyaror­szág számára csak olyan költ­ségvetés elfogadható, amely­ben a „tortaszeletek” is ará­nyosan csökkennek, azaz a kieső pénzek terhét a tagálla­mok egyformán viselik. HÍREK Elutasították Macron jelöltjét BRÜSSZEL Az európai par­lamenti pótmeghallgatá­sát sem vette sikerrel Sylvie Goulard francia biztosjelölt, így Emmanuel Macronnak új jelöltet kell keresnie. A fran­cia aspiránsnak a belső pia­ci portfoliót szánták. Ursula von der Leyen elnök így már három biztosjelöltet veszí­tett el a parlamenti kontroll nyomán. A jogi szakbizott­ság előbb Trócsányi Lász­ló magyar, illetve Rovana Plumb román jelöltre mon­dott nemet, Goulard a szak­­bizottsági meghallgatásnak esett, áldozatul. MW Megbukott a román kormány BUKAREST Megvonta a bizal­mat a román parlament csü­törtökön a Viorica Dancila szociáldemokrata minisz­terelnök vezette kormány­tól. A leszavazott kormányfő azt mondta: nincs miért hi­báztatnia magát, kormánya a választók által 2016-ban megszavazott kormányprog­ram jelentős részét megva­lósította. MW Lengyel és osztrák irodalmi siker STOCKHOLM Olga Toka rezük lengyel írónak ítélték oda a 2018-as és Peter Hand­ke osztrák írónak a 2019-es irodalmi Nobel-díjat. A ran­gos elismerést tavaly nem osztották ki. MW Erdogan 3,6 millió migránssal riogat Megtéveszt Karácsony és Dobrev Százmilliárdokkal több jut egészségügyre Lesz pénz béremelésre ANKARA Recep Tayyip Erdogan török elnök tegnap azzal fe­nyegette meg az Európai Uniót (EU), hogy 3,6 millió szíriai menekültet indít el országá­ból Európába, ha az unió meg­szállásnak minősíti a szerdán megkezdett török hadművele­tet Északkelet-Szíriában. Tö­rökország arra hivatkozva, hogy szír menekültek vissza­telepítéséhez akar biztonsági zónát kialakítani, azért indí­tott támadást, mert terrorszer­vezetnek és biztonsági fenye­getésnek tartja a Népvédelmi Egységek (YPG) kurd milíciát, amely 480 kilométer hosszan tartja ellenőrzése alatt a határ szíriai oldalát. ' Az offenzíva szerda délután a tüzérség és a légierő csapás­méréseivel kezdődött a szíriai Rász-el-Ain és Tell-Abjad tele­pülésnél. Rász-el-Aint mindvé­gig lőtték a határ török oldalá­ról. A térségben készült videók menekülő civileket mutatnak, miközben nagy füstoszlopok és harci gépek kondenzcsík­­jai látszanak a háttérben. A kö­zösségi médiában megosztott fotók romba dőlt épületeket és törmelékek között heverő holttesteket mutatnak - írja a Guardian. A Star Tribune a szí­riai emberi jogok brit székhe­lyű megfigyelő központjára hi­vatkozva számos kurd és mél­tatlanul sok civil szír keresz­tény áldozatról ír. Az Egyesült Államok az of­fenzíva megindulásakor el­ítélte az inváziót, később már Donald Trump elnök történel­mi szükségszerűségként be­szélt a háborúról. Az Európai Unió megszállásnak minősí­tette az akciót, míg Oroszor­szág - noha Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon óva in­tette Erdogan török elnököt a felelőtlen lépésektől - egyelő­re kivár. Az ügyben tegnap összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa. MW Török bombázás utáni felvétel Észak-Szíriából Fotó: AFP BRÜSSZEL Megtéveszti a vá­lasztókat Dobrev Klára, a De­mokratikus Koalíció EP-kép­­viselője és Karácsony Ger­gely, a Párbeszéd főpolgár­mester-jelöltje. Kampányígé­reteik szerint az uniós döntés­hozók nyitottak az iránt, hogy közvetlenül támogassák az önkormányzati beruházáso­kat, a kormány kihagyásával. Megkeresésre ellenben Brüsszel azt közölte, nem kíván változtatni a jelenle­gi tagállami jogkörökön. Az Európai Bizottság a Magyar Nemzet kérdésére egyértel­művé tette: még csak terve­zet sincs arra, hogy a tagál­lami kormányzati szerveket kizárják a strukturális pén­zek elosztásáról szóló dönté­sekből, vagyis mindenekelőtt a tagállami hatóságok felelő­sek a strukturális alapokból finanszírozott projektek ki­választásáért, végrehajtásá­ért és ellenőrzéséért. Ezzel együtt az EU tervei szerint aktívabban be kelle­ne vonni a városi, helyi vagy más területi hatóságokat az uniós finanszírozású projek­tek kiválasztásába. Ez nem ik­tatná ki a nemzeti szintet, ha­nem maguk a tagállami ható­ságok bíznák rá az ezzel kap­csolatos feladatokat a helyi szereplőkre. Dobrev Klára és Karácsony Gergely tehát hazudnak, ami­kor azt állítják: az állami ható­ságok által elbírált támogatá­sokról később’ az önkormány­zatok dönthetnének. MW MAGYARORSZÁG A jövő évi költ­ségvetésben 184 milliárd fo­rinttal több jut az egészségügy­re - mondta Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium ál­lamháztartásért felelős állam­titkára a Hungaromed szak­­kiállítás Medicina fórumán. A szakpolitikus kiemelte: a többletforrások nagy része, 86 milliárd forint az egészség­ügyben dolgozók béremelésé­re, 42,2 milliárd forint gyógy­szerkiadásokra, 20,4 milli­árd pedig az Egészséges Bu­dapest programnak és az Or­szágos Mentőszolgálatnak jut. Az alapellátásra szánt összeg 12 milliárd forinttal, a gyógyí­tó-megelőző ellátásra szánt 7,5 milliárd forinttal, a gyógyásza­ti segédeszközökre szánt pe­dig 4,1 milliárd forinttal emel­kedik jövőre. Mindez azt jelen­ti, hogy 2010-hez képest 60 százalékkal többet fordított a magyar költségvetés az egész­ségügyre. Ez 2010-2020 kö­zött 740 milliárd forint pluszt jelent. Banai Péter Benő krónikus­nak nevezte a kórházakban hónapról hónapra újraterme­lődő adósságot. Kifejtette: az év végi konszolidáció senki­nek nem jó, sem az intézmé­nyeknek, sem az államnak. Ezt a neuralgikus problémát a 2020-as költségvetési for­rások sem fogják megolda­ni, de a kórházak jelenlegi fi­nanszírozási rendszerében vé­tek lenne pluszforrást biztosí­tani - tudósít a Világgazda­ság. Hozzátette: mind az idei, Jövőre 86 milliárdból növelik az ápolók, gyógyítók bérét Fotó: MTI mind a jövő évi költségvetés­be 40-40 milliárd forintot ter­veztek azoknak a fekvőbeteg­ellátó intézményeknek a tá­mogatására, amelyek fenn­tarthatósága már bebizonyo­sodott. Elmondta: a Magyar Államkincstár legutóbbi ada­tai szerint augusztus végére a központi költségvetési forrás­ból gazdálkodó kórházak le­járt határidejű tartozása át­lépte az 53 milliárd forintot. Augusztusban nagyjából hat­­milliárd forinttal nőtt, ami re­kord a korábbi havonkénti át­lagos ötmilliárdos plusz után. Az államtitkár arról is be­szélt, hogy a magyar vállalko­zók nagy része a munkaerőhi­ányt említi a gazdasági növe­kedés legnagyobb problémája­ként, és ebben nagy szerepet játszik a munkavállalók egész­ségi állapota is. „Azt látjuk, hogy a V4-országokban nagy­jából ugyanannyian dolgoz­nak a 40-50 év közöttiek kö­zül, de az 55 év felettieket ille­tően Magyarország jóval a vi­segrádi országok átlaga alatt teljesít” - hívta fel a figyelmet. A kedvezőtlen egészségügyi mutatók között említette, hogy az OECD-országok közül Ma­gyarországon a legmagasabb a kórházban eltöltött napok és az orvos-beteg találkozások szá­ma. Egy magyar beteg évente átlagosan tizenkétszer találko­zik orvossal, míg Németország­ban, ahol 5-8 évvel magasabb az átlagéletkor, csak ötször. A magyar betegek 9,5 napot töl­tenek kórházban, ami rendkí­vül soknak számít. MW

Next

/
Oldalképek
Tartalom