Tolnai Népújság, 2019. október (30. évfolyam, 228-253. szám)

2019-10-11 / 237. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP 2019. OKTOBER 11., PENTEK Tolna legrégebbi kocsmája volt, nyolcvan év után bezárt a Gödör Klemm László és a régi cégtábla a falon. „Jó lenne, ha egyszer újra működhetne a Gödör, akár halászcsárdaként” Fotó: Makovics Kornél Ülni a Gödör presszó a holtág fölé magasodó nyi­tott teraszán, csapolt sört inni, közben gyönyörködni a páratlan dunai kilátásban. Ettől a fílingtől kellett nem­rég elbúcsúznia a közönség­nek. Tolna legrégebbi, ikoni­­kus vendéglátóhelye végleg bezárt. Steinbach Zsolt szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu TOLNA Üres, kihalt a Gödör presszó terasza. Nincsenek asztalok, padok, napernyők, és főleg nincsenek vendégek. De a belső helyiség is alig em­lékeztet már egy vendéglátó­­helyre. Nem kell ahhoz feltétlenül vérbeli kocsmabarátnak len­ni, hogy az ember sajnálja egy­­egy vendéglátóhely megszűné­sét. A Gödör bezárása azonban más kategória. Megszűnésével az egész város vesztette el egy kedves és tulajdonképpen pó­tolhatatlan darabját. Na meg a múltja egy részét. A Gödör ugyanis a legrégebbi máig működő vendéglátóhelye volt Tolnának. Klemm László, a Gödör presszó tulajdonosa napra­kész információkkal rendelke­zik erről az ikonikus helyről. Már csak azért is, mert a Gö­dör építtetője és első tulajdo­nosa Schäffler Mihály, Klemm László édesapjának nagybáty­ja volt. Laci pedig gyerekkorá­tól kezdve 1980-ig, majd 2010- től máig a kocsmával egybe­épített házban lakik. Schäffler bácsié volt - 1928 óta - a hajdani tolnai fürdő­ház is, ahol pezsgő úszó- és vízilabdaélet folyt egykoron. A lakóházzal egybeépített Gödör kocsmát pedig 1939-ben épít­tette, a fürdőház közvetlen kö­zelében. Nem volt szerencséje a be­fektetéssel. Jött a világhábo­rú, majd az államosítás. 1948- ban elvették tőle a fürdőházat, a vendéglátóhelyet pedig bérbe kellett adnia a tolnai Béke halá­szati tsz-nek, havi 20'forintért. Ám ha Schäffler bácsi nem is, a település kifejezetten jól járt a Gödörrel. Igen népsze­rű hely volt. Heti hat napon át - hétfő kivételével - kínáltak halászlét, illetve sült keszeget. Nem dobtak ki semmit, a meg­maradt sült halat hagymás ecetes lébe tették, amit szinten nagyon szerettek a vendégek. Akkoriban inkább a bor és a fröccs fogyott, de akadt csa­polt sör is. Klemm László gye­rekként rendszeresen hordta fel a kocsmába a jeget a jégve­remből, fizetségként mindig kapott egy pikoló sört és egy kiflit, vagy perecet. Minden este 4 tagú cigány­­zenekar játszott. Laci és test­vére a teraszra néző szobájuk­ból hallgatták a zenét, és arra szenderedtek el. Rendszeresen telt ház volt. Vasárnap családostól is jöttek a vendégek, táncoltak, éne­keltek. A vízilabdameccsek is nagyot lendítettek a forgal­mon. Nagy élet zajlott a Gö­dörben. A forgalmat érezhetően visz­­szavetette, amikor a holtág vízminőségi problémái miatt 1958-ban bezárták a fürdőhá­zat. De a hely így is népszerű maradt. A ’60-as évek végén- Amikor szerettem volna fej­leszteni ezt a helyet, akkor nem volt rá pénzem. Amikor pedig már volt pénzem, már nem volt érdemes fejleszteni - utalt a vendéglátás tolnai helyzetére Laci. Emlékeztetett arra, hogy régen volt vagy negyven kocs­ma Tolnán, most jó, ha van ti­zenöt. - Hol vannak a ven­dégek? - tette fel a kérdést. Szerinte az is elgondolkodta­tó, hogy a tolnaiak, akik imád­ják a halat, Bajára, Szedres­a halászok bérlete megszűnt, ezután szekszárdi bérlők vit­ték tovább az üzletet, de már jóval kevesebb sikerrel. A Gö­dör 1975-ben bezárt, és csak 15 évvel később, a rendszer­­váltás után nyitott újra. 1990-ben Klemm László kezdte írni a legendás vendég­látóhely történetének újabb lapjait. Ő is tervezte, hogy árul re, vagy akár a szerbiai Bezdán­­ba járnak el, ha vendéglőben akarnak halászlét enni. Ugyan­akkor Tolnán nincs olyan étte­rem, ami vasárnap délben nyit­va van. És ez nem a vállalkozók hibája miatt alakult így, hanem, mert nincs rá kereslet, ezért nem éri meg. Holott egy Tolna méretű város polgárai anyagi­lag el tudnának tartani több he­lyi vendéglőt is. De ehhez, Laci szerint, más szemléletre lenne szükség, a közönség részéről is. sült halat, de ehhez olyan szi­gorú előírásokat kellett volna teljesíteni, amit nem tudott vállalni. A Gödör így csak­is presszóként üzemelt. Mun­kahelyi és baráti közösségek azonban gyakran ott tartották zártkörű rendezvényeiket, La­ci pedig - akinek 12 bográcsa volt - megfőzte, amit a vendé­gek igényeltek. Soha nem volt alkalmazott­juk, feleségével, majd két lá­nyával vitték az üzletet. A családfő 3 éve ment nyugdíj­ba, azóta inkább csak bese­gített. Idén áprilisban azon­ban infarktust kapott. Bár fel­épült, azóta jóval gyengébb, nem bírja már a terhelést. A nagyobbik lánya pedig im­már egyedül - két gyermek mellett - nem tudta vállalni ezt a meglehetősen strapás munkát, ahol nincs szabad­ság, nincs táppénz, folyamato­san a vendégek rendelkezésé­re kell állni. Bérbe adni pedig nem akarták a helyet.- Nekem a Gödör volt a har­madik gyerekem, nem volt könnyű, de kénytelenek vol­tunk úgy dönteni, hogy bezár­juk a kocsmát - mondta Laci. A Gödör augusztus 31-én nyi­tott ki utoljára. Hogy mi lesz a sorsa az épü­letnek, még nem tudni.- Nem ment rosszul az üz­let, nem anyagi okok mi­att zártunk be. Nem akarjuk mindenáron eladni az ingat­lant - magyarázta Laci. - Jó lenne, ha egyszer újra működ­hetne a Gödör, akár halász­­csárdaként. Most néhány hó­napig pihenni szeretnék. Köz­ben még gondolkodom, mi le­gyen. Az biztos, hogy ha lesz­nek komoly érdeklődők, és re­ális árat kínálnak, akkor az fog előnyt élvezni, aki tovább akarja működtetni ezt a helyet - szögezte le. Azaz talán mégis van re­mény arra, hogy egyszer majd újra lehet sörözni a Gödör te­raszán, közben gyönyörködni a páratlan dunai kilátásban. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Hol vannak a vendégek? A Gödör megüresedett teraszáról most is nagyszerű a kilátás Szebb lesz a környék az új tárolókkal Elkerülőút, híd, felüljáró, körforgalom épül a megyeszékhelyen Megújul a túlterhelt csomópont SZEKSZÁRD Újfajta modulá­ris kukatárolót adott át csü­törtökön a Kölcsey lakótele­pen Ács Rezső polgármester és dr. Haag Éva alpolgármes­ter. A helyi vállalkozás által tervezett és kivitelezett fel­építmény időtálló anyagok­ból, acélból, alumíniumból készült, a festéket pedig ke­mencében égették rá. Ács Rezső elmondta, hogy a továbbiakban az egész vá­rosban a lakókkal együttmű­ködve szeretnének ilyen táro­lókat építeni, amelyekhez ne­kik, illetve a szemétszállítók­nak lesz kulcsuk. A polgár­­mester és helyettese is azt remélik, ettől a megoldástól esztétikusabbá és higiéniku­­sabbá válik a környezet. Dr. Haag Éva tájékoztatása szerint gondot okozott, hogy a környező üzletekből is lakos­sági kukákba helyezték el a hulladékot, illetve, hogy ese­tenként más városrészből, te­lepülésről is idehordták a sze­metet. Ezt Ácsné Oláh Gabriella közös képviselő is megerő­sítette. Mint elmondta, az lenne a legjobb, ha minden­ki otthon szelektíven gyűjte­ne, előfizetése lenne, és a sa­ját szeméttárolójába rakná a hulladékot. B. K. SZEKSZÁRD A tehermentesí­tő út 1998-ban készült Szek­­szárdon, ám valódi elkerü­lőút építése kezdődhet. Az en­gedélyezési és kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó aján­latokat október 31-ig várják a közbeszerzési eljárásban. Ács Rezső, Szekszárd polgár­­mestere csütörtökön Horváth Istvánnal, a térség országy­­gyűlési képviselőjével tartott sajtótájékoztatót a Tartsay és a Hunyadi utcák keresztező­désében. A polgármester elmondta, hogy a csomópont és a teher­mentesítő út rendkívül túlter­helt, főként délután kettő és Ács Rezső és Horváth István az újságírók gyűrűjében Fotó: M. K. négy óra tájban. Azok is át­utaznak a városon, akik ezt nem akarják, a nagy forgalom a levegőt is szennyezi. A majdani út a Tolnatejtől indul, és első lépcsőben az OBI-ig tartó szakasz készül el híddal, vasúti felüljáróval. Horváth István tájékoztatása szerint a Keselyűsi út T-alakú csatlakozásánál körforgalom épül majd. A képviselő azt is elmondta, hogy a vasútnál lé­vő egyébként is túlterhelt ke­reszteződés plusz terhelést kap a majdani sportcsarnok­kal, uszodával, tudásközpont­tal, ez is indokolja a beruhá­zást. B. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom