Tolnai Népújság, 2019. október (30. évfolyam, 228-253. szám)

2019-10-08 / 234. szám

2019. OKTÓBER 8„ KEDD GAZDASÁG y Népszerűvé váltak a korábban hanyagolt szakok is Tangazdaságokban sajátíthatják el a diákok a legfontosabb fogásokat Fotó: MTI Ötmilliárd az innovatív vállalkozások támogatására TÁMOGATÁS Ötmilliárd forint­ra pályázhatnak október 7-től azok a kis- és középvállalkozá­sok (kkv), amelyek fejlesztése­ikkel magasabb hozzáadott ér­tékű munkahelyek létrehozá­sát tervezik - közölte tegnap Varga Mihály pénzügyminisz­ter. Az Út a jövőbe program a kkv-szektor versenyképessé­gét és termelékenységét hiva­tott erősíteni, a vállalkozások az új technológiák alkalmazása mellett a munkavállalóik kép­zettségi szintjét is növelhetik. Az igényelhető összeg 10 és 150 millió forint között ala­kul, de hátrányos helyzetű tér­ségben akár 200 millió forint is lehet. A támogatás vissza nem térítendő, mértéke elérhe­ti a beruházás 50 százalékát is. A program a magasabb hozzá­adott értékű munkahelyek lét­rehozását segíti a kkv-k ka­pacitásbővítő és technológiai beruházásainak támogatásá­val. Egyebek mellett új eszkö­zök, gépek beszerzésére, az új technológia kialakításával kap­csolatos ingatlanberuházásra vagy' akár szellemi termékekre is fordítható. A nyerteseknek vállalniuk kell, hogy a meglé­vő munkavállalói létszámukat megtartják, három éven ke­resztül évi minimum 10 szá­zalékos bérfejlesztést hajtanak végre és képzésben részesítik a dolgozóikat - részletezte Varga Mihály. MW A diákok közül egyre többen készülnek mezőgépésznek, erdésztechnikusnak, kertépí­tőnek. Ősszel 7304 új tanuló kezdte meg tanulmányait a szakképző iskolákban. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu PÁLYAVÁLASZTÁS Pár éve még lasszóval sem tudtak tanu­lót fogni a szakiskolák, a diá­kok közül ma már egyre töb­­‘ ben készülnek mezőgépész­nek, erdésztechnikusnak, pék­nek, cukrásznak és a kertépí­tő szakma is népszerű. A ko­rábbiaknál sokkal többen tesz­nek eredményes vizsgát, így az ágazatba belépő szakembe­rek száma is folyamatosan nő. Azok a diákok, akik a me­zőgazdaságban képzelik el a jövőjüket, mintegy 177 intéz­mény közül választhatnak. Az Agrárminisztérium 47 is­kolát tart fenn, ahol ebben a tanévben összesen száz külön­böző alap- vagy ráépülő szak­­képesítés megszerzésére hir­dettek felvételt. Ősszel 7304 új tanuló kezdte meg a tanulmá­nyait ezekben az iskolákban - írja a Magyar Nemzet a szak­tárcától kapott tájékoztatás alapján. A legnépszerűbbek a különböző technikusi szakok, de a lovász-, a pék- és a kertépí­tőképzést is több száz tanuló választotta. Míg a fővárosban az élelmiszeripari képzések iránt a legnagyobb az érdek­lődés, addig a mezőgazdaság­hoz kötődő középfokú oktatás Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest, Bács-Kiskun és Csongrád me­gyében a jellemző. A NAIK Agrárgazdasági Ku­tatóintézet (NAIK AKI) felmé­rése szerint 2013-2018 között csökkent a különböző agrár­szakokon tanuló diákok szá-A szakmai szervezetek és a Nemzeti Agrárgazdasági Kama­ra is igyekszik minél több fia­talt megnyerni az agráriumnak. ma, viszont több olyan szakma iránt is megnőtt az érdeklődés, amelyekre korábban alig ta­láltak jelentkezőt az intézmé­nyek. Ilyen például az agrárgé­pész szak, amelyre 2013-ban senki sem jelentkezett, 2018- ban viszont már 3211 tanu­lót tudtak felmutatni a szakis­kolák. Nagy változás történt' a kertépítés területén is, amelyet 2018-ban már 1700 diák vá-Novemberig 96 alkalommal 27 szakmába kóstolhatnak bele a tanulók. A visszajelzések sze­rint az agrárszakképző iskolák­lasztott, továbbá az erdészet és vadgazdálkodás szakirányon is csaknem ezer tanulót oktat­tak az elmúlt évben. A NAIK AKI tanulmányából az is ki­derül, hogy az elmúlt években csökkent a diákok lemorzsoló­dása. A tanulók átlagosan 90 százaléka sikeres vizsgát tett, így a korábbinál több szakem­ber lépett be az agrárium mun­kaerőpiacára. ra, a tangazdaságokra és a gaz­dálkodókra támaszkodó bemu­tatók a legkedveltebbek a fiata­lok körében. Tovább nőtt az ipari termelés KSH Az ipari termelés au­gusztusban 0,3 százalékkal haladta meg az egy évvel ko­rábbit, a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 2,7 százalékkal emelkedett a termelés - írta hétfőn első becslése alapján a Közpon­ti Statisztikai Hivatal (KSH). Júliusban az ipari termelés 12,0 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az ipari termelésünkben a legnagyobb súlyú járműgyár­tásban jelentősen lassult, míg az elektronikai termék gyártásában kissé gyorsult a növekedés üteme, az élél­­miszer, ital és dohánytermék gyártása csökkent tavaly au­gusztushoz viszonyítva. MW Egyre több cég százmilliárdos ELITKLUB Száznál is több vál­lalat működik legalább száz­­milliárdos árbevétellel az or­szágban, közülük öt forgal­ma meghaladja az ezermilli­­árdot. Tavaly már 110 olyan piaci szereplő volt a hazai versenyszférában, amely­nek az éves árbevétele meg­haladta a 100 milliárd forin­tot, miközben 2017-ben még csak 90 tagot számolt az elitklub - írja a Világgazda­ság az Opten által megosz­tott adatbázis alapján. A leg­alább 100 milliárd forintos forgalmat elérő vállalkozások közül az adózott eredmény alapján 301 milliárdos profit­tal a Mól áll az élen. MW Novemberig tartanak a pályaorientációs programok Drágulhat a sertés a járvány hatására Lehetőséget adnak a leginkább rászorultaknak Esély a szegényeknek HÚSPIAC Egyelőre megállítha­tatlannak tűnik az afrikai ser­téspestis terjedése a világban. A növekvő kereslet és a csökke­nő kínálat pedig folyamatosan feljebb hajtja a sertéshús árát. Az afrikai sertéspestis (ASP) hatásait már a magyar fogyasz­tók is érezhetik: idén a sertés­hús ára az első háromnegyed évben átlagosan 10-12 száza­lékkal emelkedett. Az egyik legnépszerűbb termék, a ser­téscomb ára kilónként 900- 1000 forintról 1300-1400 fo­rintra nőtt. A legdrágább ser­téshús, az oldalas 1700-1800 forintot kóstál. Egyes piaci sze­replők már azt sem zárják ki, hogy a sertéshús ára utoléri, esetenként le is körözheti a marhahúsét. A drágulással még legalább egy-két évig együtt kell él­nünk, egyelőre ugyanis senki nem tudja megjósolni, mikor ér véget a járvány - nyilatkoz­ta Éder Tamás, a Magyar Hús­iparosok Szövetségének elnö­ke. Az első igazoltan afrikai sertéspestisben elhullott vad­disznót Heves megyében talál­ták tavaly, de azóta Hajdú-Bi­­har, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Jász-Nagykun-Szol­­nok, Bács-Kiskun, Békés me­gye után Budát, illetve az agg­lomerációt is fokozottan fertő­zött területnek nyilvánították. Pest és Fejér, valamint Komá­­rom-Esztergom megyét is el­érte az ASP. Nagy István ag­rárminiszter az InfoRádióban arról beszélt, hogy a kórt ter­jesztő vaddisznók a tél köze­ledtével visszahúzódnak az erdőkbe, így valószínűleg nem lesznek új fertőzések. Megje­gyezte: meg lehet védeni a há­­zisertés-állományt, de ehhez nagyon komoly munka és fe­gyelmezettség kell nap mint nap, és az érintetteknek sok­kal komolyabban kell venniük az állategészségügyi előíráso­kat. MW Hasznos lenne a jó kapcsolat GESZTUS Szijjártó Péter szerint mind Románia, mind Magyar­­ország számára hasznos len­ne, ha a két ország szorosabb­ra fűzné kapcsolatait, ezáltal Közép-Európa is erősebbé vál­na. A külgazdasági és külügy­miniszter tegnap Aradon be­szélt erről a Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel közösen tar­tott sajtótájékoztatón. Szijjártó Péter kifejtette: az erdélyi magyarság felé gyako­rolt pozitív gesztusok erősít­hetnék a két ország kapcsolata­it és szerepüket Közép-Európá­­ban. Elmondta, Magyarország fontos erőforrásnak látja a terü­letén élő román közösséget, és folyamatosan intézkedéseket hoz a megerősítésére. Ezt vár­nánk el a román politikai veze­téstől is az erdélyi magyar nem­zeti közösség vonatkozásában - tette hozzá. Főleg azt várjuk el a román kormánytól, hogy aka­dályozzák meg a további provo­kációkat - utalt a román naci­onalista szervezetek által októ­ber 25-re meghirdetett úzvölgyi megemlékezésre. A miniszter nagy siker­nek tekinti az erdélyi gazda­ságfejlesztési program har­madik ütemét, amely során Székelyföldről 5291 pályáza­tot nyújtottak be és összesen 21,5 milliárd forintnyi fejlesz­tési igényt fogalmaztak meg. Szijjártó szerint most lenne nagy szükség a még hatéko­nyabb, még szorosabb román­magyar együttműködésre, hi­szen mindkét ország profitál­na belőle. MW PROGRAM Az állam által indí­tott szociális földprogram ke­retében azok is megtanulhat­nak földet művelni, akik ed­dig nem végeztek ilyen mun­kát - mondta az agrárminisz­ter az Inforádió Aréna című műsorában. Nagy István hoz­zátette: több olyan program zajlik még, amelyek a legsze­gényebb települések támoga­tását helyezik előtérbe.- A szociális földprogram a szegényebb családoknak is se­gíthet abban, hogy saját ma­guk termeljék meg az alapve­tő élelmiszereket. A leghátrá­nyosabb helyzetű települése­ken, a leginkább rászorultak­nak adunk egy lehetőséget - hangsúlyozta Nagy István. - Az egyik irány az, hogy gaz­dasági tevékenységet tudnak folytatni az önkormányzatok által megpályázott földeken, tehát a közösségnek előállíta­nak rajta élelmiszert, gyümöl­csöt. De ez számomra csak a közvetett haszon. Az igazi köz­vetlen haszon az, hogy mind­azok, akik ebben a program­ban részt vesznek, megtanul­ják, hogyan kell termelni. Ho­gyan kell hagymát, krumplit ültetni, gondozni, hogyan kell egy gyümölcsfát megmetsze-Az elmúlt hónapok viharkára­inak enyhítésére az Agrármi­nisztérium 600 millió forintos keretösszeggel új támogatá­si programot dolgozott ki. Me­ni, leszedni. Azzal, hogy elin­dítottuk a szociális földprog­ramot, szeretnénk megtaníta­ni az embereket arra, hogy ott­hon a saját kertjüket is művel­jék meg. Azt a kitörési pontot szeretném megtalálrii, hogyan tudjuk az embereket rávenni arra, hogy a saját biztonságos ellátásuk érdekében, saját éle­tük megkönnyítése érdekében műveljék a kertjüket. Nagy István arra is kitért, hogyan kezdenek földet mű­velni azok, akik eddig nem vé­geztek Uyen munkát.- Ezért kellett a szociális föld­­program. A közmunkaprogram­mal az önkormányzat területén zőgazdasági termelők a ter­melőeszközeikben keletkezett károkra igényelhetik 2019. október 15-31. között, a ké­relmet a Magyar Államkincs­megtanulják a résztvevők, hi­szen ott egy agrármérnök, egy felelős vezető megmondja, mi­kor mit kell csinálni. És az el­ső évben nem is álmodok arról, hogy a saját kertjét is megmű­veli - jegyezte meg a minisz­ter. - Itt az első haszon az, hogy dolgozik, értelmes munkát vé­gez, és a közösség számára elő­állít alapanyagot, nyersanya­got, amelyet a szociális kony­hán, intézmények ellátására föl tudnak használni - mutatott rá Nagy István. Hozzátette: több olyan program van még folya­matban, amelyek a legszegé­nyebb települések támogatását helyezik előtérbe. MW tárhoz kell benyújtani, és mel­lékelni kell a Nemzeti Agrár­­gazdasági Kamara csütörtö­kig kérelmezhető igazolását a viharkárról. Új támogatás a mezőgazdasági viharkárok enyhítésére Nagy István: Sok haszonnal jár a szociális földprogram Fotó: MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom