Tolnai Népújság, 2019. szeptember (30. évfolyam, 203-227. szám)

2019-09-06 / 207. szám

2019. SZEPTEMBER 6„ PÉNTEK GAZDASÁG y Kilecvenkétezer hektárral bővült a kukorica termőterülete Búzát nagyobb, ipari növé­nyeket kisebb területen ter­mesztettek az elmúlt évben. Több gyümölcs betakarítá­sára lehet számítani, 450 hektáron telepítettek új ül­tetvényt. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu FÖLDHASZNÁLAT A Központi Statisztikai Hivatalnak a fon­tosabb növényi termékek ve­tésterületét bemutató összeg­zéséből kiderül, hogy egy év alatt 36,5 ezer hektárral csök­kent az ország földterületének csaknem 79 százalékát kitevő termőterülete, amely 7 millió 319 ezer hektár. Ebből 5,3 mil­lió hektárt tett ki a szőkébb értelemben vett mezőgazda­­sági terület, vagyis a szántó, a konyhakert, a szőlő, a gyü­mölcsös és a gyep művelési ág­ba sorolt földek. A csökkenés nagy része a szántó művelési ágból kivont területekkel ma­gyarázható, arányukat tekint­ve viszont a konyhakert műve­lési ágba tartozó területek szo­rultak vissza. A korábbi évek tendenciá­ját követve 2018-hoz képest 15 százalékkal kisebb területet használtak a gazdálkodók sa­ját fogyasztású terményeik ter­melésére. Ezzel szemben több gyümölcs betakarítására lehet majd számítani, ugyanis mint­lett a gyümölcsös A gabonafélék és az ipari növények vetésterületének alakulása co LO OO CD 1 2019 MW-grafika, forrás: KSH egy 450 hektáron telepítettek új ültetvényt, és a 2018-as több mint háromszorosa fordult ter­mőre. Gabonaféléket a korábbi években tapasztalt visszaesés­sel szemben újra több mint 2,5 millió hektáron - a hasznosí­tott szántóterület több mint 60 százalékán - termesztenek. A felmérés arra is rámutat, hogy a tavaszi vetésű gabonák esetében gondot okozott a csa­padékhiány. Tavaszi árpát a ta­valyinál 11, tavaszi búzát pe­dig 20 százalékkal kisebb te­rületen vetettek idén a gazdál­kodók. Búzát 1 millió 37 ezer hektáron vetettek, ami azt mu-Hódít a görögdinnye és a hagyma A zöldségfélék és a szamóca termőterülete nem változott, a zöldborsó, a csemegeku­korica, a zöldbab, a fokhagy­ma és a paradicsom helyett azonban nagyobb arányban választottak egyéb zöldség­féléket a gazdálkodók: vörös­hagymát 332, görögdinnyét 310 hektárral, sárgarépát 161 hektárral nagyobb terü­leten vetettek. tatja, hogy az utóbbi tíz év át­lagának 96 százalékára nőtt. Az emelkedő árak és a bővü­lő hazai feldolgozókapacitások hatására a kukorica területé­nek csökkenése megállt júni­usban. Sőt, 92 ezer hektárral nagyobb területet foglalt el a szántókon, mint egy évvel ko­rábban. Mind a vetőmagcélú, mind az egyéb felhasználású szemes kukorica területe erő­sen nőtt, az idei 1 millió 48 ezer hektáros, teljes vetésterü­let az utóbbi tíz év átlagának 91 százalékát éri el. A burgonya az elmúlt tíz év­ben átlagosan 19,6 ezer hektárt foglalt el a szántón, az utóbbi öt évben csökkent a területe, 2019-ben már csak 13,4 ezer hektáron vetették. A cukorré­pával hasznosított 14,3 ezer hektáros terület ismét csak­nem kétezer hektárral kisebb, mint egy évvel korábban, az utóbbi tíz év átlagának 88 szá­zaléka. Már 2017-ben megállt az ipari növények vetésterületé­nek ugrásszerű növekedése a napraforgó területvesztése kö­vetkeztében. Idén a szója terü­lete 4,4, a repcéé 11 százalék­kal csökkent a megelőző év­hez képest. Meg kell azonban jegyezni, hogy a repce vetéste­rülete 2018-ban rekordmagas volt, a megelőző tíz év átlagát 43 százalékkal haladta meg. Ám a száraz ősz nem kedve­zett ennek a kultúrának, idén 38 ezer hektárral kisebb terü­letet, 304,4 ezer hektárt fog­lalt el, mint egy évvel koráb­ban. A zöldségfélék területé­nek 60 százalékát továbbra is két növény, a csemegekukorica (34,7 ezer hektár) és a zöldbor­só (20,6 ezer hektár) adja. Az ugaroltatott területek ki­terjedése 2014 és 2017 között több mint két és félszeresére növekedett, az utóbbi két év­ben azonban csökkent. Június­ra 24,6 ezer hektár pihente­tett területet hasznosítottak új­ra növénytermesztéssel, vagy vontak ki a szántóföldi műve­lés alól. HÍREK Nyolcvanmilliárd gyerekétkeztetésre CSALÁDPOLITIKA Jövőre az eddigi legmagasabb össze­get fordítják gyermekétkez­tetésre - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumá­nak szociális ügyekért fele­lős államtitkára. Fülöp Attila közölte, soha semelyik kor­mánynak nem volt olyan ki­emelten fontos nemzetstra­tégiai ügy a családok segíté­se, minta Fidesz-KDNP-ka­­binetnek. E célra 2010-ben még kevesebb mint 30 mil­liárd, idén már majdnem 80 milliárd, jövőre pedig már 82,5 milliárd forint jut. Majd­nem megháromszorozták a gyermekétkeztetésre szánt forrásokat, aminek révén nemcsak a részesülők köre bővült, hanem több és jobb minőségű ételt tudnak adni a gyermekeknek. MW Nemesfémekbe fektetnek be TŐZSDE 2018 februárja óta először lépte át az ezer dol­lárt a platina unciánkénti ára. A New York-i árupiacon a nemesfém unciánkénti jegy­zése 1000,80 dollár volt csü­törtök reggel, ami 1,7 száza­lék emelkedés az előző napi záróértékéhez képest. Szak­értők szerint a platina és ál­talában a nemesfémek iránt iránt azért nőtt meg az ér­deklődés az elmúlt időszak­ban, mert a befektetőket egyre inkább aggasztja az amerikai-kínai kereskedelmi viszály. MW Győri mérlegelésre kérte Lagarde-ot Tovább bővült a kiskereskedelmi forgalom Élénkült a fogyasztás Egyre többet költenek a családok a boltokban Fotó: Kallus György BRÜSSZEL Az Európai Parla­ment Gazdasági és Monetá­ris Bizottsága meghallgatta Chrisüne Lagarde-ot, az Euró­pai Központi Bank elnöki szé­kének várományosát - tudatta közleményben Győri Enikő fideszes európai parlamenti képviselő. A magyar politikus arra kérte az elnökjelöltet, hogy a testület a jövőben mindig tart­sa szem előtt a nem euróövezeti országok érdekeit is. „Akár­mi történik az eurózónában, nz komolyan érinti a nem euróövezeti országokat is. Egy köhintéstől az euróövezetben mi tüdőgyulladást kaphatunk. Azt kérem ezért, hogy az Eu­rópai Központi Bank bármi­lyen intézkedés elfogadása előtt mérlegelje, hogy annak müyen hatása lesz az eurózónán kívü- U uniós államokra” - mondta el Győri Enikő. A magyar poli­tikus sajtóközleménye szerint Christine Lagarde megígér­te, hogy tekintettel lesz Közép- Európára, hangsúlyozva, hogy „ugyanannak a családnak va­gyunk a tagjai”. A fideszes politikus felhívta a figyelmet az elfogadás előtt ál­ló eurozóna-költségvetés kel­tette aggodalmakra is. Meg­ítélése szerint ez a kezdemé­nyezés nem egyeztethető ösz­­sze az egységes piaccal és az­zal, hogy a jogszabályok nagy része egyszerre vonatkozik az eurózónára és az övezeten kívü- U országokra is. A magyar EP-képviselő Christine Lagarde-nak szemé­lyesen is elmondta: sok kriti­ka érte Magyarországot a szok­ványostól eltérő válságkezelési módszerek miatt. „Hazám ve­gyes megoldásokat használt, olyanokat is, melyeket akkor nem néztek jó szemmel az uni­ós intézmények és a nemzetkö­zi pénzintézetek. Ám a modell működött, Magyarország sorjá­ban a második negyedévben a legmagasabb gazdasági növe­kedést produkálja az EU-n be­lül” - mondta Győri Enikő. MW Több adat kell majd az uniós számlákhoz FELKÉSZÜLÉS Január 1-jén át­alakul az Európai Unió (EU) áfaszabályozása. A Quick Fixes néven futó reform a ve­vői adószámokkal kapcsola­tos szabályokon is változtat. Fel kell készülni arra, hogy a magyar vállalkozások kül­földi ügyleteik után a jövő év elejétől csak némi plusz­munka elvégzése árán szám­lázhatnak adómentesen - ír­ja közleményében a Deloitte elemző cég. 2020. január 1-jétől az unió­ban csak úgy lehet bármilyen terméket vagy szolgáltatást eladni az eladó oldalán alkal­mazott adómentesség mellett, ha a másik tagállamban tevé­kenykedő vevő megadja az el­adónak a közösségi adószá­mát. A jövőben a cégeknek el­vileg folyamatosan ellenőriz­niük kell, hogy üzleti part­nereik adószáma az értékesí­tés időpontjában érvényes-e. Adóellenőrzés során az adóha­tóság előreláthatóan nagyobb hangsúlyt helyez annak vizs­gálatára, hogy az adózó hitelt érdemlő módon tudja-e bizo­nyítani az adószám ellenőr­zésének megtörténtét. Az adó­zók az Európai Bizottság által működtetett adatbázis (VIES) segítségével teljesíthetik adó­szám-ellenőrzési kötelezettsé­güket. A folyamatos ellenőr­zési és dokumentációs kény­szer miatt érdemes automati­zált megoldást alkalmazni - tette hozzá Tancsa Zoltán, a Deloitte adóosztályának part­nere. MW KSH Idén nagyon élénk volt a lakosság nyári fogyasztása, vagyis jóval több család köl­tött kikapcsolódásra, szolgál­tatásokra, illetve termékekre is. A lendületes bővülést a háztartások jövedelmének di­namikus gyarapodása, a fog­lalkoztatottság és a bérek nö­vekedése alapozta meg. A kor­mány támogatásai is ösztön­zik a családokat a költésre. A nyári utazások, üdülések idején magas volt az élelmi­szerboltok látogatottsága is: a hetedik hónap során 4,5 szá­zalékkal emelkedtek az étel­és italeladások, míg továbbra is jelentős maradt a nem élel­miszer jellegű kiskereskedel­mi üzletek forgalma. A KSH- felmérés szerint az iparcik­kek piacán 9 százalékos volt a bővülés egyetlen hónap alatt. A turizmus csúcsidőszaká­ban az üzemanyagtöltő állo­mások eladása is gyarapodott, éves összevetésben 5,3 száza­lékkal. Az ismét kedvezőre sike­redett havi forgalmi összesí­tés arra enged következtetni, hogy a családok jövedelmi vi­szonyai számottevően tovább javultak az év második felére. Sokan jövőbeni befektetése­ket indítottak útjukra - erre utal, hogy a jellemzően egy­­egy alkalmi, nagyobb kiadást jelentő területen, a nem élel­miszerszegmensbe tartozó tartós fogyasztási cikkek pia­cán érzékelhetően egyre ma­gasabb a költekezés, mivel so­kan élnek a júliustól elérhe­tő családtámogatási, otthonte­remtési lehetőségekkel, ami­ből különféle beruházásokra fordítanak. Az országos kis­kereskedelmi üzlethálózat, a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma jú­liusban összességében meg­haladta az ezermilliárd forin­tot. Ebből az internetes áru­házak továbbra is rendkívüli ütemben növelték a piacukat, a tavalyi adatokhoz képest jú­liusban 39 százalékkal nőtt a forgalmuk. Január-júliusban a kiskereskedők összességé­ben 5,8 százalékkal növelték eladásaikat. A lendületes emelkedést a háztartások jövedelmének di­namikus bővülése alapozza meg, ami a bérek növekedésé­re vezethető vissza - értékel­te a friss adatokat az Innová­ciós és Technológiai Miniszté­rium. A tárca szerint az elkölt­hető jövedelmek gyarapodása mellett a családokat támogató kormányzati intézkedések és a tartósan növekvő lakossági hitelállomány is a fogyasztás további emelkedését vetíti elő­re az év során. Suppan Gergely, a Takarék­bank elemzője rámutatott, a kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások idén és jövőre várható átadási hul­láma és a családvédelmi ak­ciótervet támogató, történelmi csúcs közelébe nőtt fogyasztói bizalom. MW Christine Lagarde az Európai Központi Bank élére készül Fotó: AFP

Next

/
Oldalképek
Tartalom