Tolnai Népújság, 2019. szeptember (30. évfolyam, 203-227. szám)

2019-09-04 / 205. szám

2019. SZEPTEMBER 4., SZERDA GAZDASÁG y Többségi döntéssel egyesülnek a Takarékkal FÚZIÓ A 11 takarékszövetkezet küldöttgyűlésén elsöprő több­séggel jóváhagyták a hitelin­tézetek október végi egyesü­lését a Takarékbankkal. A fú­zió mellett egyhangúlag fog­lalt állást a Takarék Kereske­delmi Bank Zrt. és a Takarék­bank Zrt. közgyűlése is, ezzel megszületett az összes szüksé­ges döntés az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb bankpia­ci átalakulásához. A Takarék Csoport egyesüléssel létrejö­vő új, országos, univerzális ke­reskedelmi bankja november­től mintegy 1,1 millió ügyfelet szolgál ki, mérlegfőösszegét tekintve az ötödik legnagyobb pénzintézetként az ország leg­kiterjedtebb fiókhálózatát mű­ködteti - közölték lapunkkal. A korábbi takarékszövetkezeti tagoknak megéri akár közvet­len részvényesként, akár a Ta­karék Egyesült Szövetkezeten keresztül közvetett tulajdo­nosként részt venni a takarék­szektor megújulásában. Vida József, a Takarék Cso­port központi bankja, az MTB Zrt. elnök-vezérigazgatója hang­súlyozta: „Az elsöprő többségű jóváhagyás azt mutatja, hogy a tulajdonosok támogatják a Ta­karék Csoport üzleti stratégiá­ját. Megértették, csak közösen tudjuk hosszabb távon is biz­tosítani a takarékszektor üzleti megújulását, a hagyományaink, valamint a takarékszövetkezeti tagok tulajdonának, részjegyeik értékének megőrzését.” A Takarékbank Zrt. szolgál­tatások egész sorát nyújtja a helyi közösségek számára. Tá­mogatja a közösség érdekeit szolgáló vállalkozásokat, spe­ciális hitel- és megtakarítá­si termékeket kínál. Pénzügyi képzést is biztosít, ösztönzi a helyi ökoszisztémák szerve­ződését és működését, vidéki startupok indulását. MW Van remény arra, hogy ősszel magára talál a piac Szárnyasok szezonja Bajba kerülhetnek a hazai víziszárnyastartók, a kacsá­ért és a libáért is jóval keve­sebbet fizetnek a felvásár­lók, mint egy éve, ráadásul a költségek is növekedtek, emiatt sokan veszteséggel zárhatják az évet. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu BAROMFI Ha az árak továbbra sem emelkednek, az év végi számvetés során többen dönt­hetnek úgy, hogy felhagynak eddigi tevékenységükkel. Míg néhány éve ezrével vágták le az állatokat a madárinfluenza miatt a magyar víziszárnyas­­ágazatban, mára végérvénye­sen eltűntek a 2017-es járvány hatásai. A termelés visszaállt a korábbi szintjére, kacsából és libából is jóval több került a piacokra idén, mint egy-két évvel korábban. Ez a folyamat pedig nem csak hazánkban ját­szódott le. Az EU számos me­zőgazdasági ágazatában veze­tő szerepet betöltő Lengyelor­szágban is óriási ütemben zaj­lott az állományok bővítése. Szabó Miklós, a Magyar Lúd­­szövetség elnöke szerint bár örvendetes, hogy végre magá­ra talált a víziszárnyastartás a kontinensen, mára túlterme­lés alakult ki a piacon, ami az árak meredek zuhanását hoz­ta magával. Túltermelés, áresés A szakember lapunknak adott nyilatkozatából kiderült, hogy a kacsáért 15-20 száza­lékkal kevesebbet fizetnek a felvásárlók, mint egy évvel ko­rábban. Mivel a liba helyettesí­tő termékként van jelen a pia­cokon, így ezen szárnyas hú­sáért is kisebb összeget kap­hatnak a gazdálkodók. Az ár­esés itt is eléri a 15 százalékot. Csak a munkaerő kiváltásával csökkenhet a költség Fotó: MTI- A kacsa tavaly ősz óta egy­re olcsóbban kel el, a kereske­dők, vagyis az áruházláncok ugyanis azonnali árcsökke­néssel reagáltak a többletter­melésre. A gazdálkodók dol­gát ugyanakkor nemcsak ez, hanem a magasabb termelé­si költségek is megnehezítik - fogalmazott az elnök. A takarmányok drágulása, a növekvő energiaárak, a maga­sabb bérek és a dráguló szol­gáltatási díjak összességében 15 százalék körüli mértékben emelik a termelők költségeit. Exportra megy sok liba és kacsa A víziszárnyastartás különö­sen érzékenyen reagál a kül­piaci folyamatokra. A magyar állattartók jóval több kacsát és libát tudnak a piacra vin­ni, mint amennyit a hazai vá­sárlók megvesznek. A libák 90 százalékát, a kacsáknak pe­dig 70-80 százalékát a külpia­cokon adják el a termelők. Ép­pen ezért nem mindegy, hogy az exportpiacokon milyen ver­senyhelyzetben vannak a ma­gyar kacsa- és libatartók. Szabó Miklós szerint az állat­tartóknak nincsenek ekkora tartalékaik, ezért elképzelhe­tő, hogy sokan kénytelenek lesznek veszteséggel zárni az évet. Felpörög a kereslet Am még van remény ar­ra, hogy ősszel magára talál a piac, a kacsa és a liba iránti kereslet ugyanis ebben az idő­szakban magasabb, Márton­­nap körül pedig nemcsak a külpiacokon, hanem idehaza is több fogy a szárnyashúsból. Ellenben ha hosszúra nyú­lik a mostani áldatlan állapot, akkor a veszteséges gazdálko­dók fejében az év végén meg­fordulhat a gondolat, hogy ér­demes-e folytatniuk a tevé­kenységüket. A lúdszövetség elnöke sze­rint a kedvezőtlen piaci hely­zet kompenzálását a gazdák nem várhatják támogatások­tól. Rövid távon a hatékonyabb munka- és üzemszervezéssel csökkenthetik a kiesés mér­tékét, hosszabb távon viszont a termelést kell hatékonyabbá tenniük. Kézi munka helyett- A béreket nem vihetjük lej­jebb, hiszen már most is na­gyon nehéz munkaerőt találni az ágazatban, éppen ezért a bértömeget kell csökkenteni, vagyis automatizálással, digi­­talizációs fejlesztésekkel kell minél több munkaerőt kiválta­nunk - mutatott rá a szakem­ber. Ezen beruházások azon­ban jelentős anyagi ráfordítást igényelnek. Az egyik legna­gyobb versenytársunknak szá­mító Lengyelországban a na­gyobb cégek vegyesvállalato­kat alapítanak a kisebb terme­lőkkel, akik így jóval hatéko­nyabban tudnak gazdálkodni - írta a Magyar Nemzet. HÍREK A kamatkockázat még jelen van MNB Változatlanul kihívást je­lent a jelzáloghitelek kamat­kockázata a Magyar Nemze­ti Bank (MNB) friss jelentése szerint - mondta Szeniczey Gergő, a jegybank piacfel­ügyeleti ügyvezető igazgató­ja tegnap. Freisieben Vilmos fogyasztóvédelmi igazgató hozzátette: bár az elmúlt év végére az új lakáshitel­kihelyezések több mint 60 százaléka már minősített ter­mék volt, és az új lakáshite­lek 97 százalékának kama­tát egy évnél hosszabb időre fixálták, a teljes jelzáloghitel­állomány mintegy háromötö­de továbbra is változó ka­matozású. A jelentés szerint az MNB tavaly összességé­ben közel 250 millió forint fo­gyasztóvédelmi bírságot sza­bott ki, és 137 fogyasztóvé­delmi figyelmeztetés kereté­ben jelezte kifogásait az álta­la felügyelt pénzügyi intézmé­nyek felé. MTI Közel félmilliárd eurós többlet EXPORT Júniusban az export euróbán számolt értéke 7,3 százalékkal, az importé 2,3 százalékkal csökkent, a 488 millió exporttöbblet 500 mil­lió euróval kisebb az egy év­vel korábbinál - jelentette kedden második becslése alapján a KSH. Az első fél év­ben az export 3,2, az import 5,5 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakához ké­pest, az exporttöbblet csak­nem 3,1 milliárd euró volt, egymilliárd euróval kevesebb az egy évvel korábbinál. Az EU országaival folytatott kül­kereskedelemből 6,8 milli­árd euró aktívum szárma­zott az év első felében, míg az ázsiai országok viszonyla­tában az import növekedé­se és az export csökkenése miatt több mint 5,3 milliárd euró deficit keletkezett. MTI „Ne csökkenjenek az uniós források” Nem kell adóznia a hobbigyűjtőnek, ha betartja a szabályokat Felvásárlóknak kell eladni Keresetkiegészítésként gyűjthetik a természet kincseit Fotó: MTI KÖLTSÉGVETÉS Elfogadhatat­lan a 2021-2027-es időszak­ra vonatkozó európai uniós keretköltségvetésről szóló ja­vaslatban alkalmazott kettős mérce, ahogy a kohéziós és a közös agrárpolitika finanszí­rozásának tervezett csökken­tése is - szögezte le Varga Ju­dit igazságügyi miniszter, mi­után az Európai Unió (EU) so­ros elnökségét betöltő Finnor­szág európai ügyekért felelős miniszterével is tárgyalt Brüsz­­szelben. Az MTI-nek leszögez­te: Magyarország ebben a for­májában elutasítja a terveze­tet, részben azért, mert a kohé­ziós források a térség, különö-Varga Judit miniszter Fotó: MTI sen hazánk esetében csökken­nének a leginkább, ami teljes­séggel ellentétes ezen politika elvrendszerével és célkitűzé­seivel. A kohézió jól működik, folytatni kell. Nem lehet útköz­ben megváltoztatni a szabályo­kat, és a korábbival ellentétes logika szerint elkezdeni elosz­tani a forrásokat - fogalmazott. Varga Judit kitért a közös agrárpolitika (kap) forrásai­nak tervezett megvágására is. - Nem feledkezhetünk meg a gazdákról sem, és nem tud­juk elfogadni a jelzett jelen­tős csökkentést sem - hangsú­lyozta. A miniszter bírálta a kö­zösségi pénzek jogállamisági feltételekhez kötését is, mond­ván, továbbra is nyomást gya­korolnak az EU azon országai­ra, amelyek elutasítják a mig­rációt, és most ezt „jogállami­sági köntösbe bújtatják”. Varga Judit szerint a finn EU-elnökség nagyon ambició­zus, még idén le akarják zár­ni a költségvetési tárgyaláso­kat, a magyar kormány sze­rint azonban a minőség fonto­sabb a gyorsaságnál. MW ADÓZÁS Három és fél év alatt több mint 1,7 milliárd forint értékű éticsigát, gombát és gyógynövényt szedtek össze a hobbigyűjtők. A szabadidejük­ben az erdőt, mezőt járó ma­gánszemélyek az államot is bevételhez juttatták, a hivata­los felvásárlók az átvett porté­ka után 66 millió forint közter­het fizettek be a közkasszának. Három és fél éve kedvezmé­nyes adószabályok határozzák meg azoknak a magánszemé­lyeknek az adóügyi helyzetét, akik szabadidejükben éticsiga, gomba, medvehagyma, esetleg bodzavirág és csipkebogyó, ne­tán levendula vagy más hason­ló, nem védett állat és növény összegyűjtésével és eladásával egészítik ki keresetüket.- A hobbigyűjtők igazán egy­szerű szabályok mentén érté­kesíthetik a vadon szedett por­tékát - mondta a Magyar Nem­zet kérdésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szóvi­vője. Kis Péter András min­denekelőtt rámutatott: a ked­vezményes passzusok kizáró­lag azoknak a teendőjét köny­nyítik meg, akik nem ősterme­lők és nem is egyéni vállalko­zók, hanem magánemberként, egyfajta keresetkiegészítésért járják a természetet. A másik fontos feltétel, hogy az érintet­tek csak hivatalos felvásárló­nak adhatják el az összegyűj­tött éticsigát, gombát, különfé­le nem védett növényt. Megem­lítette azt is, hogy magának a gyűjtőnek semmilyen adóügyi kötelezettsége nincs, a közter­het ugyanis a felvásárló szá­molja ki, majd vonja le az érin­tettnek járó összegből, s be is vallja az adóhivatalnak. A hatóság adataiból kiderül, hogy idén fél év alatt 236 mü­­lió forintnyi éticsigát, gombát, növényt vettek meg a felvásár­lók, az államnak pedig megkö­zelítőleg 9 millió forint bevé­tele származott ebből. A sza­bályozás első esztendejében 490 millió forint értékű por­tékát adtak le az érintettek, a 2017-es tétel 540 milliót ért, a tavalyi pedig újra 490 milliót. Három és fél év alatt tehát több mint 1,7 milliárd forintnyi ér­téket gyűjtöttek és adtak el a gyűjtéssel hobbiként foglalko­zó magánemberek.- A kedvezményes rendel­kezések csak akkor alkalmaz­hatók, ha a gyűjtők a feltéte­leket betartják - jegyezte meg Kis Péter András. Ám ha az összegyűjtött terményeket, éti­csigákat valaki nem felvásár­lónak adja el, úgy a kapott el­lenérték az érintett önálló tevé­kenységből származó bevételé­nek minősül, s bevallásadási kötelezettség alá tartozik. MW

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom