Tolnai Népújság, 2019. szeptember (30. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-26 / 224. szám
12. MEGYEI KÖRKÉP 2019. SZEPTEMBER 26., CSÜTÖRTÖK Ötvenkét éve a szakma nagymestere az egykori szőlősgazda, Aranyi János Aranyi János 1967 óta tevékenykedik magas színvonalon a hegesztőszakmában, ezért a Szekszárd Város Napja alkalmából megtartott közgyűlésen Közjóért díjjal tüntették ki. A hegesztőmester 1980. december 15-én Dunaújvárosból érkezett családjával a megyeszékhelyre. Brunner Mónika monika.brunner@mediaworks.hu SZEKSZÁRD Aranyi János hegesztőmestert váratlanul érte a kitüntetés, de mint elmondta, nagy öröm számára, hogy elismerik a Szekszárdért végzett áldozatos munkáját. Az idén már ötvenkét éve, hogy a pályán van, de a hivatása megköveteli a mindennapos küzdést, elhivatottságot, hogy szakemberként a legjobbak között maradhasson. Ahogy lapunknak fogalmazott, ugyan a hegesztést már a régi időkben is „mindenki tudta”, és ha netalán egy-egy kísérlet balul ütött ki, akkor a próbálkozók csak legyintettek, majd újra kezdték a hegesztést, a szakmája azonban ennél sokrétűbb ismereteket igényel. Aranyi János anno munkahelyének, a Gyár- és Gépszerelő Vállalatnak köszönhetően a németeknél szerezte hegesztőtechnikusi, -mesteri, -oktató végzettségét, aztán Magyarországon is elvégezte a hegesztőiskolát. Elmondta, hogy a szakmai ismereteket annyira „belé verték” a németek, hogy ha éjjel legmélyebb álmából felkeltik, akkor is tudja. Szereti a hivatását, és büszke az elért eredményeire. 1980-ban Dunaújvárosból érkezett Szekszárdra, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat ugyanis akkoriban helyezte át, mert a Paksi Atomerőműnek nagyon sok szakemberre, köztük hegesztőkre volt szüksége. Aranyi János hegesztőmester pályája így már évtizedek óta elválaszthatatlan Tolna megyétől és az atomerőműtől is.- Világéletemben szerettem a kihívásokat, szerettem tanulni, a németek is meg voltak velem elégedve, és nagyon sok támogatást kaptam tőlük. Az atomerőműben dolgozó kollégákat is én oktattam, de számtalan külföldit, köztük németet, lengyelt, de elsősorban persze magyarokat, tucatjával. Jártam a szlovákokhoz Kassára, a kelet-német négyreaktoros szovjet atomerőműben, nagy létszámú csapatokat vizsgáztattam, képtelenség felsorolni mindent, de körülbelül harmincezer hegesztőt indítottam el a pályán - mondta Aranyi János. Annak idején volt szőlője, birtoka, mert a régi „szakik” a megyeszékhelyre költözésekor közölték vele, hogy „csak az lehet szekszárdi, aki szőlősgazda”. Ahogy az életét összefoglaló ismertetőben olvasható, Aranyi János végül az öreg szekszárdi munkatársai iránymutatásával szőlőt telepített, és elsajátította a szekszárdi bikavér készítésének művészetét is. Bora a magyar és német hegesztő-szakemberek kedvencévé vált, akik aztán messze földre elvitték a jó szekszárdi vörösbor hírét. Ahogy az ismertetőben fogalmaznak, elmondható, hogy Aranyi János ezzel a tevékenységével is - a szőlő és bor városának - Szekszárdnak méltó lakója lett. így vált a hegesztő-szakemberek között a legjobb borásszá és a borászok között a legnevesebb hegesztő-szakemberré. Aranyi János a szőlő és bor városának, Szekszárd nak méltó lakója lett Büszke a családjára, felesége, két felnőtt fiúgyermeke és három unokája van, két fiú és egy kislány. Két fia közül a kisebbik is hegesztőmesterként dolgozik, ő folytatja majd édesapja útját, és viszi tovább a családi vállalkozást, az Aranyi és Társai Hegesztőiskola Kft-t. Aranyi János szabadidejében a kis, családi házukhoz tartozó telkén foglalatoskodik. Unokáinak csúszdát, hintákat, mászóköteleket és egy faházat is készített, ahol a gyerekek a játékaikat, biciklijeiket tárolhatják. Ennyi évtized tapasztalattal a háta mögött Aranyi János a hegesztőszakmát azoknak ajánlja, akik dolgoztak már korábban úgymond „vasas” területen, például rendelkeznek lakatos előképzettséggel. A hegesztéshez használandó anyagokat ugyanis a hegesztőnek kell előkészíteni, amit a szakismeretek birtokában könnyebben meg lehet tanulni.- A mai napig sok hegesztő kollégámnak segítek, akik rendszeresen hívnak, keresnek, hogy mit mivel lehet meghegeszteni, mihez milyen anyagokat kell használni. Szeretem a szakmámat, minden reggel fél hétkor nyitom a műhelyajtót, és várom a megrendelőket, az ipari tanulókat. Oktatok, nem csak fiatalokat, de felnőtteket, munkanélkülieket is képzünk a kollégáimmal, és kéthetente vizsgáztatunk - mesélte Aranyi János, aki a jövőre tölti be a 75. életévét, de ahogy elmondta, egyelőre nem tud és nem is akar lemondani hivatásáról. Mind ez idáig, csak a megyeszékhelyen, tizenötezer embert képezett ki a hegesztőszakmára, és még ugyanennyit az ország más részein és külföldön. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Ács Rezső polgármester adta át az elismerést Aranyi János hegesztőmesternek Fotó: Mártonfai Dénes Családi vállalkozást alapított Súlyos műtét A szakmai életét összefoglaló ismertetőben részletesen taglalják a pályáját. A Gyár- és Gépszerelő Vállalatnál 1967-ben kezdődött hegesztői pályafutása Dunaújvárosban, majd a következő öt évben különféle hazai és külföldi nagyberuházásokon - a szükséges hegesztő minősítéseket fokozatosan megszerezve - teljesítményével, megbízhatóságával kiemelkedett. Vállalata, a Paksi Atomerőmű legfontosabb technológiai kivitelezőjeként létrehozta szekszárdi hegesztő-oktató bázisát, amelynek a vezetőjévé nevezték ki. A rendszerváltást követően a bázis fenntartója a TÜV Rheinland lett, majd 2002-ben „családi vállalkozássá” alakult át, Aranyi és Társa Kft. név alatt. Aranyi János a szőlészetét odaadóan művelte, egészen a bekövetkező komoly betegségéig. Tizenhárom évvel ezelőtt szívműtéten esett át, de szerencsére sikeres volt a beavatkozás, és ma jó egészségi állapotnak örvend. Ahogy mondta, jelenleg a legfontosabb célja, hogy az unokáit minél tovább láthassa. ■ :: borászok közt a legjobb hegesztő Hegesztők közt a legjobb borász, A teljeskörűen megújult bölcsődében napelemes rendszer is hozzájárul az energiaellátáshoz Pancsolók és homokozók várják a gyerekeket SZEKSZÁRD A város igyekszik valamennyi szekszárdi gyermek és fiatal számára mind jobb intézményi, ellátási feltételeket teremteni - jelentette ki Ács Rezső tegnap a megújult Városi Bölcsőde átadásakor. Szekszárd polgármestere elmondta, hogy ezelőtt hat évvel ugyanitt már bővítés zajlott le.- Ez alkalommal a régi épületrészt újítottuk fel teljesen - folytatta Ács Rezső. - Á munkák megvalósításakor szem előtt tartottuk a hosszú távú fenntartás biztosítását is. Ennek érdekében az épületet napelemekkel szereltük fel, így a működtetés olcsóbbá válik.- Napelempark, víz- és hőszigetelés, nyílászáró csere, új vülamoshálózat, radiátorok cseréje, festés, az udvaron két kerti tároló-vizesblokk, négy pancsoló, két homokozó, térburkolat, füvesítés és több játék - sorolta Tamás István, a kivitelező T-Build Kft. ügyvezető igazgatója. Az építésre, az energiaellátás korszerűsítésére a 140 millió forintot, valamint az eszközbeszerzésre elkülönített 10 millió forintot teljes egészében a TOP pályázati rendszerből finanszírozta az önkormányzat. Mészárosné Wittmer Boglárka intézményvezető közölte: a nebulók eddig is szerették A teljeskörűen megújult Szekszárdi Városi Bölcsőde átadása az intézmény udvarán Fotó: Makovics K. bölcsődéjüket, ám ez az érzés most erősödik, amint igénybe veszik az udvaron elhelyezett, új játékokat. Ás Rezső arra is felhívta a figyelmet: a város sokat tett annak érdekében, hogy a fiatalok számára egy minden alkotóelemében vonzó települést mutasson fel. Ennek a törekvésnek megvan az eredménye, például a korábbinál többen vásárolnak lakást Szekszárdon, ahol egyre több a kisgyermek. Az is fontos szempont, hogy a megyeszékhelyen mindenki találjon bölcsődét, óvodát és iskolát saját lakókörzetében vagy annak közelében. Sz. Á.
