Tolnai Népújság, 2019. szeptember (30. évfolyam, 203-227. szám)

2019-09-20 / 219. szám

2019. SZEPTEMBER 20., PENTEK GAZDASÁG y Meghétszereződött a sorsjegyekből származó bevétel A sorsjegyeket zárt rendszerben állítják elő, a vakszerencsén múlik, hol lehet a főnyeremény Fotó: MW Közigazgatási ösztöndíjjal alapoznak karriert PÁLYAKEZDÉS Több esetben elő­fordult, hogy államtitkári po­zícióig vitték azok a fiatalok, akik bizonyítják rátermettsé­güket a Magyar közigazgatási ösztöndíjprogramban - mond­ta a Magyar Nemzetnek Or­bán Balázs, a Miniszterelnök­ség parlamenti és stratégiai ál­lamtitkára. A 2020-as év gya­kornoki pozícióit elnyerő ösz­töndíjasok havi 250 ezer forin­tos juttatásra számíthatnak, a program révén három hónapot külföldön is eltölthetnek. A kormány Magyar közigaz­gatási ösztöndíjprogramjára október 15-éig jelentkezhetnek a fiatalok. A felvett ösztöndíja­sok 2020. január elsejétől tíz hónapos szakmai gyakorlaton vesznek részt, ebből hét hóna­pot belföldi közigazgatási intéz­ményeknél, többnyire minisz­tériumoknál töltenek el, három hónapot külföldön. A tavalyi öt­ven helyett ezúttal hatvan pá­lyakezdő kaphat ösztöndíjat. Az ösztöndíj havi össze­ge nettó 250 ezer forint, adó- és járulékmentesen. A külföl­dön töltött időszak anyagi jut­tatása pedig attól függ, ki ho­va utazik, de korrekt megélhe­tést mindenhol biztosítanak. A programokra a 2011-es indu­lás óta már 3,1 milliárd forintot fordított a kormány. A progra­mokba eddig összesen 770-en kerültek be, 617 főt tovább fog­lalkoztattak. MW A fiatalok sorsjegylázban égnek. Tavaly 112 milliárd forint volt a bevétel a kapa­rós nyerőszelvényekből. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu KAPARÓS Az elmúlt évek­ben szinte nemzeti elfog­laltság lett a sorsjegykapa­rás - írja a Magyar Nemzet. A rendszerváltozás idősza­kában jelentek meg hazánk­ban a kaparósok, az első szel­vényt 1992-ben hozták forga­lomba. A Szerencsejáték Zrt. friss adatai szerint míg 2009- ben 17 milliárd forint volt eb­ből a társaság bevétele, 2014- ben már 63 milliárd forint, ta­valy pedig elérte a 112 milli­árd forintot. Egy évtized alatt tehát majdnem meghétszere­ződött a kaparós sorsjegyek­ből származó haszon. A válla­lat szerint a népszerűség oka, hogy a mai, felgyorsult világ­hoz kiválóan passzol a kapa­rós sorsjegy. A játék lényege ugyanis az, hogy a vevő ki­választ egy sorsjegyet, leka­parja, és már meg is tudta, nyert-e vagy sem, nem kell megvárnia a hét végi sorso­lást vagy az esti focimeccset. A főnyeremények ráadá­sul csábítók: tízmilliós, adott esetben százmillió forintos összeggel kecsegtetik a ve­vőket. 2018-ban 74 milliárd forintot nyertek a szerencsé­sek, ami - akárcsak a kocká­ra tett összeg - jóval maga­sabb a korábbi évek értékei­nél. A Szerencsejáték Zrt. köz­leményében az áll, hogy a nyereményekért nem mindig A piacon lévő 19 kaparós sorsjegy között találunk 300 és 500 forintos játékot, va­lamint ezer- és kétezer forin­mennek el az érintettek. Míg a kisebb nyereményekről ese­tenként megfeledkeznek a já­tékosok, addig a nagy össze­geknél ez ritkán fordul elő. Jó tudni, hogy a nyereményért a sorsjegy vagy -sorozat ér­tékesítésének lezárását köve­tos nyerő szelvényt is. Ebben a hónapban került forgalomba az Aranybánya, ezer forintért nyújt öt esélyt. tő 90 napig lehet jelentkezni. Az összeg a 91. napon átkerül az úgynevezett át nem vett nyeremények elkülönített alapjába. Az itt gyűlő summa általában különsorsolások keretében lel gazdára. A sorsjegyeket zárt rend­szerben állítják elő, így egyet­len embernek sincs informá­ciója arról, pontosan melyik értékesítőhelyen milyen ösz­­szegű nyeremények érhetők el, és hol található a főnyere­mény. Eszerint a vakszeren­csén múlik, hogy a nyerő bi­­léták hol kötnek ki. HÍREK Októberben lesz rókavakcinázás VESZETTSÉG A rókák veszett­ség elleni vakcinázása idén ősszel sem marad el, ezért az előző évek gyakorlata sze­rint ebzárlat és legeltetési tila­lom lép életbe az érintett tér­ségekben. A repülőgépes vak­­cinázás október 5-étől zajlik majd a déli és keleti megyék­ben. A vakcinatartalmú csal­étkeket kisrepülőkről szór­ják ki a kezelendő területekre, ami a lakott, sűrűn beépített övezeteket nem érinti. A terü­letek listája elérhető a Nébih weboldalán. MW Százmilliárdokat hajtottak be FEKETEGAZDASÁG Egy friss jelentés szerint jelentősen csökkent az országban az adóelkerülés. Tállai András, a Pénzügyminisztérium állam­titkára kijelentette: a Gyur­­csány-Bajnai-kormányzás időszakának végén 100 for­galmi adóforintból legalább 22 nem érkezett be, kézen­­közön eltűnt, 2010 óta azon­ban az áfarés csökken, és az Európai Bizottság legfris­sebb becslése szerint tavaly már csak 9 százalék volt. Az adóelkerülés kisebb a régiós átlagnál, és az unió egészé­nek átlagát sem éri el. A ma­gyar informatikai megoldások százmilliárdokkal gyarapítot­ták a költségvetést. Az online pénztárgépek működését ta­nulmányozták a görögök, Ko­lumbia és Szaúd-Arábia is ér­deklődést tanúsított. MW Tizenkilenc játékból választhatunk Szélsőséges időjárás gyengítette a hozamokat Zöldségből volt jobb is Hét állami öntözési beruházás készül MEZŐGAZDASÁG 2019 első nyolc hónapjában olyan időjá­rási hatások érték a Magyar­­országon termesztett zöldség­féléket, amelyek nagymérték­ben befolyásolták a hozamot. A FruitVeB - Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szer­vezet és Terméktanács jelenté­sében foglaltak szerint az idei év rendkívüli szárazsággal in­dult, majd az április végi csapa­dék jelentősen javított a talajok nedvességtartal mán. A zöldborsónak a „porszá­raz” talajba vetés után a hűvös, csapadékos május határozot­tan kedvezett, jó termés ígérke­zett. A júniusi hőhullám azon­ban jelentősen rontotta a vára­kozásokat, így az átlagtermés 4,8-5 tonna körül alakult. A feldolgozóipar idén keve­sebb csemegekukoricát igé­nyelt, ezért csökkent a vetés­­terület is. Az időjárási körül­mények miatt július végére, augusztus elejére a betakarí­tás összetorlódott. Az idei év termésmennyiség szempont­jából közepes lesz, nem éri el a remélt ötszázezer tonnát. Az ipari paradicsom beta­karítása sem a megszokottak Az almaszezon középső harma­dában az valószínűsíthető, hogy az augusztus közepén jelzett - a sokéves, 600 ezer tonnás át­lagterméshez képest is gyen­ge - 450 ezer tonnától is mint­egy 15-20 százalékkal elmarad szerint zajlott, később kezdő­dött, mint általában, a fajták „összeértek”. A szélsőséges időjárás ellenére az állomá­nyok jók, a tervezett 125-130 ezer tonna betakarított meny­­nyiségre reális esély van. A vöröshagymával a sok csapadék miatt növényvédel­mi problémák adódtak, ame­lyek mennyiségi és minőségi veszteségeket is okozhatnak. A vöröshagymát termelők az össztermés - mondta a Vi­lággazdaságnak Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szerve­zet és Terméktanács alelnöke. A terméskilátásokat több ténye­ző rontja, például a csapadékhi­a tavalyinál mindenképpen jobb, összességében azonban csak az átlagosnak megfelelő évre számíthatnak. Az étkezési paprika ter­mesztése erősen visszaesett az elmúlt években, már csak körülbelül 650-700 hektá­ron folyik a munka, a fűszer­­paprika termőterülete pedig 1800-1900 hektár közötti. Mindez az árakra is hatással lehet. MW ány, és egyes fajtákat illetően a szüret előtti nagy gyümölcshul­lás. A FruitVeB szerint az étkezé­si alma piacán eddig a vártnak megfelelően, kilogrammonként nettó 80-110 forint között ala­kultak a termelői árak. Sertéspestis: a járvány irtást követel VÉDEKEZÉS Magyarországon házi sertésekben eddig nem mutatták ki az afrikai sertés­­pestis vírusát, ennek ellené­re eddig mintegy 5300 ház­táji állományban lévő ser­tést kellett levágni - mondta az InfoRádiónak az országos főállatorvos. Bognár Lajos ki­emelte, ha kell, a legdraszti­­kusabb intézkedéseket is be­vezetik. Hozzátette, a vaddisz­nókban sajnos terjed a beteg­ség, ezért a fertőzött terület ki­jelölését az elmúlt hetekben nö­velni kellett. Ilyenek az ország északkeleti részében vannak, de érintett Hajdú-Bihar, Sza­­bolcs-Szatmár-Bereg, Borsod- Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok me­gye is. Magyarországon házi ser­tésben eddig nem állapították meg a vírus jelenlétét. „Az a célunk, hogy ezt el is kerül­jük. Az állategészségügyi ha­tóság a legkisebb gyanú ese­tén is elrendeli az egyes állo­mányok elpusztítását. „Egész­séges, tünetmentes állomá­nyok leölésére eddig nem ke­rült sor, ezt nem is tervezzük, de járványhelyzetben a leg­keményebb intézkedéseket is meg lehet hozni” - egyértel­műsítette Bognár Lajos. Belgiumban például min­den, a fertőzött területen mű­ködő háztáji sertéstelepen tel­jes irtást végeztek a kockáza­tok miatt. Ennek lehetőségét Bulgáriában, Lengyelország­ban és a balti államokban is mérlegelik. MW VÍZGAZDÁLKODÁS Számos ön­tözésfejlesztési beruházás elő­készítése zajlik az országban. A kormány által biztosított évi 17 milliárd forintos keretből olyan fejlesztések valósulnak meg, amelyek minden olyan gazda számára lehetővé teszik az öntözést, aki jelezte igényét - írta meg a Magyar Nemzet. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közölte, jelenleg hét projekt előkészítése van folya­matban: a Homokhátság, vala­mint a Szarvas-holtág vízpótlá­sa, a Keleti-főcsatorna és övcsa­tornái rekonstrukciója és bő­vítése is. Készül Jánossomor­­ja és térségének vízpótlása, Ti­­szakécske öntözőcsatornái és a Taktaközi-öntözőcsatorna. Emellett a Hajdúságra kiemelt figyelmet fordítva előkészítik a kettős működésű csatornák re­konstrukcióit is. A köztestület még a múlt év­ben mintegy 1,2 millió hektá­ron gazdálkodó 40 ezer terme­lő igényeit mérte fel. Kiderült az is, hogy eddig miért nem tudtak élni az öntözéssel a ter­melők. Az egyik legfőbb ok a felszíni vízhiány, emellett a gazdálkodók a bürokratikus terhiektől is tartottak. Az öntözéses gazdálko­dást hátráltatja az elaprózó­dott birtokszerkezet és a ter­melői együttműködések hiá­nya, a tulajdonosi hozzájárulá­sok megszerzésének bonyolult­sága, egyes területeken pedig a vízátvezetés is nehezen old­ható meg. A forráshiány miatt a fejlesztés és az öntözőberen­dezések fenntartása is komoly önerőt igényel, ami csak hosz­­szabb távon térül meg. A vízkínálat biztosítására a kormányzat a következő év­tizedben 170 milliárd forin­tot különített el. Egyszerűsöd­tek a vízjogi eljárások is, és a Nemzeti Földügyi Központ égi­sze alatt lévő öntözési igaz­gatási részlegnél a termelők szakmailag és jogilag is segít­ségre számíthatnak. MW Negyvenezer termelőt kérdeztek meg, mire van szüksége Fotó: MTI Az almatermés sem az igazi, az ára is felszökhet

Next

/
Oldalképek
Tartalom