Tolnai Népújság, 2019. augusztus (30. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-31 / 202. szám
2019. AUGUSZTUS 31., SZOMBAT KULTÚRA 11 GRANDPIERRE ATTILA: Ősi Magyarország. A Kárpát-medence és a selyemút népeinek felemelkedése 444 oldal. BOLTI ÁR: 7500 ft Tudományágak a magyar őstörténet szolgálatában TÖRTÉNELEM Komoly feladat a valóságnak megfelelő képet alkotni egy nép őstörténelméről. Grandpierre Atilla legújabb könyve, az Ősi Magyarország ezért a történetírók felelősségét és a magyar történelemszemlélet buktatóit is mélyrehatóan megvizsgálja. A szerző szerint az egyik alapprobléma, hogy az őstörténelemről képet adó krónikákat a 19. század óta hiteltelennek minősítették, s ezzel a népek eredeti önazonosságának történelmi alapját hivatalosan megszüntették. Az új képet rendszerint az összehasonlító nyelvészetre alapozták, ami a finnugor elméletet és az erőszakos honfoglalás történetét is szülte. Csakhogy a nyelvészeti adategyüttesek történelmi adatok híján számtalan önkényes értelmezésre adtak módot. Hasonló a helyzet a régészeti és a genetikai adatokkal is. A vaskos kötet rámutat, hogy ebben a helyzetben a történelem társtudományainak teljes körű figyelembevétele a követendő út. Grandpierre Attila ezért a természetföldrajz, az embertan, a genetika, a régészet, a vallástörténet, valamint a népzene- és népmese-kutatás eredményeinek az összesítését is elénk tárja a magyarság és a selyemút népeire vetítve. A tíz szaktudomány fejezeteit a témakörök szakértői lektorálták: M. Lezsák Gabriella (régészet), Németh Zsolt (természettudomány), Gyarmathy István (természetföldrajz), Török Tibor (genetika), Juhász Zoltán (népzenekutatás), Hoppál Mihály (vallástörténelem, népmesekutatás), Hudy Árpád és Tomaji Attila (nyelvészet). Grandpierre kötetében fény derül arra is, hogy a két kontinensen átívelő pusztán az őskorban jött létre az az ősi eurázsiai civilizáció, amelyből a helybeli műveltségekkel összhangban kifejlődött a mezopotámiai, az egyiptomi, a kínai és az indiai civilizáció is. Balázs D. Attila Árpád-házi királyt találhattak a Temes megyei településen Szenzációs lelet Egresen Az épületmaradványokból ítélve királyi sírhelyre bukkantak Fotó: MW Az eddigi leletek és az előkerült épületmaradványok alapján a régészek úgy vélik, hogy minden bizonnyal királyi temetkezés nyomaira bukkantak a napokban. Pataki Tamás szerkesztoseg@mediaworks.hu ÁSATÁS A magyar középkori királysírok többsége megsemmisült, ezért különös, hogy a régészek nemrég bejelentették: II. András magyar király és felesége, Courtenay Jolánta konstantinápolyi császárlány síremlékének alapjait találhatták meg a Temes megyei Egresen. A leletek igen értékesek, mivel eddig kevés Árpádkori királysírt azonosítottak teljes bizonyossággal a történelmi Magyarország területén - az egyetlen, amihez nem férhet kétség, éppen II. András szüleinek, III. Béla királynak és feleségének, Chatillon Ágnesnek a sírhelye. A mai Nagyszentpéter községhez tartozó településen állt egykor Magyarország egyik legnagyobb ciszterci kolostora, melyet III. Béla alapított 1180 körül. A források szerint ide temetkezett II. András magyar király (1176-1235) és második felesége, a konstantinápolyi császárlány, Courtenay Jolánta is. A magyar szakemberek a temesvári Bánsági Múzeum segítségével már 2013- ban elkezdték a terepfelmérést, akkor geofizikai mérésekkel megállapították a földig rombolt kolostor helyét. A kolostor kiterjedését ma sem tudják pontosan megállapítani, a temploma minden esetre hatalmas: legalább 20-30 méter széles és 50 méter hosszú bazilika lehetett. A templomot a tatárjárás után nagymértékben átépítették és kibővítettek: a sokkal szélesebbre tervezett templomhoz egy nagy, többhajós új szentélyt is hozzáépítettek. Az eddigi leletek és az előkerült épületmaradványok alapján a régészek azt gondolják, hogy mindenképpen királyi temetkezés nyomaira bukkantak, ugyanis a templom legelőkelőbb helyén, a hosszanti hajó és kereszthajó kereszteződésében található „négyezetben” találták meg a két téglaépítményt, amelyen feltételezhetően a két szarkofág feküdt. Hogy milyen lehetett az egykori síremlék? Major Balázs, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem régészettudományi tanszékének igazgatója, ásatásvezető régész szerint a templomban egykor állt tumba alapozását találták meg - így nevezték azokat a síremlékeket, amelyek oszlopos lábakon álltak, rajtuk a szarkofággal (az adott korban ezt főleg Itáliában volt divatos). A régész azt is elmondta, hogy Egresről kevés információ található, aminek legfőbb oka, hogy a középkori magyar oklevélanyag tetemes része elpusztult a török háborúk zivataros évszázadaiban. Az viszont tudható, hogy az 1240-41-es tatárjárás során Egres is elpusztult, ostromáról Rogerius barát is írt Siralmas énekében. Valószínű, hogy ekkor foszthatták ki. a királyi sírhelyeket is, ám a régész szerint a tatárokra nem volt jellemző a csontok szétszórása - ezt inkább az oszmánok tették. Az, hogy mi lett a király és a királyné csontvázával, nem lehet tudni, ám az is elképzelhető, hogy más helyen, de a templomban temették újra őket, ezért a későbbi kutatások során akár meg is találhatják a csontvázaikat. Egres azért is különös, mert királyi kincseket és egy időben a Szent Koronát is őrizték itt. Az oszmán hódítás már egészen korán érintette a kolostort, 1526 után pedig teljesen elpusztult. Az 1700-1800-as években téglabányaként használták, az utóbbi száz évben pedig már a népi emlékezet sem őrizte meg a kolostor helyét. A magyar és román régészek tatárjáráskori tömegsírt is találtak a helyszínen, az évek során nagyjából 200 csontvázat bontottak ki a földből, mivel a késő középkorig - főleg a helyi civilek - intenzíven temetkeztek a kolostor templomában. A Jolánta Kulturális Egyesület az Árpád-ház Program által biztosított pénzből megvásárolta a telket, amelyen a templom található, és egy házat is, így az idén már nagy volumenű ásatás kezdődött. Ám Major Balázs szerint az ásatások igazából még a legelején tartanak, hiszen jelen pillanatban a teljes épületegyüttes nagyjából 10 százaléka van feltárva. Az ásatás során 160 négyzetméter nagyságú területet sikerült megkutatni az egykori apátsági templomban és annak déli részén. Elképzelhető, hogy a tervezett további ásatások során a templom más részein is találnak hasonló tumbanyomokat. A templomban ugyanis rengeteg értékes építészeti töredéket is találtak, a márványdíszítésekről pedig feltételezhető, hogy a tumbákhoz tartoztak. Például a vörös márvány faragványok szinte biztos, hogy igen reprezentatív, akár egy királyi párt is rejtő sírt díszítettek egykor. HIRDETÉS HIRDETÉS ■ A gyerekek birodalma - A gyerekszoba berendezése folyamatosan változik, pár év leforgása alatt számos funkciót kell ellátnia. ■ Egyszerű, de mutatós - Unja a régi üvegvázát? Dobja fel színes papírral a virágtartót! ■ Érdemes ide ellátogatni - Dégen található Magyarország egyik legszebb klasszicista kastélya, amelyet angolpark ölel körül.
