Tolnai Népújság, 2019. augusztus (30. évfolyam, 177-202. szám)

2019-08-31 / 202. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP 2019. AUGUSZTUS 31., SZOMBAT A spanyolországi Zaragozában látható negyven alkotása szeptember elsejéig Japánból hozta el az első díjat saját tervezésű papírállataival Zsebe József és néhány papírból hajtogatott állatfigurája A szerző fotója A kreativitás, az ötlet a fontos az origamiban is KÖLESD Zsebe József Köles­­den él és Szekszárdon közép­iskolai matematikatanár. De nem erről híres. Hanem origa­mi alkotásairól. Huszonöt éve foglalkozik a papírhajtogatás művészetével, és olyan ma­gas szinten műveli, hogy már Japánba is meghívták egy nemzetközi origami találko­zóra, díszvendégnek. Jelen­leg egy spanyolországi tárla­ton szerepelnek a munkái. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag- Azt gondolná az ember, hogy az origami, a papírhajtogatás művészete nem éppen férfias időtöltés...- De, éppen hogy az! - mond­ja Zsebe József. - A világ veze­tő origamisai 99 százalékban férfiak.- Japánból származik?- Ebben még van egy kis vita. A papír kínai, de az el­ső origamival kapcsolatos fel­jegyzések, ábrázo­lások japánok. Egy XVII. századi ké­pen gésák láthatók egy origami daru­madárral. Európá­ba lassan érkezett meg; bár a csákó és a papírhajó is origa­mi... De a művészi szintű hajtogatás csak a XX. században terjedt el igazán. A Magyar Origami Kör 1988- ban alakult. Körülbelül százan vagyunk a tagjai.- Meg lehet ebből élni, ha vala­ki profi módon műveli?- Van rá példa a világban, de nem gyakori. Én 1994-ben kezdtem az origamival foglal­kozni. Néhányat eladtam, de jö­vedelemforrásnak nem tekin­tem, csak hobbinak. Arra jó, hogy ismertté váljon, aki ma­gas szinten műveli.- Ezt hogy kell érteni?- Úgy, hogy különbséget kell tenni aközött, hogy vala­ki könyvből meghajtogat egy­­egy figurát, vagy kitalál, meg­alkot valamit. Engem, mate­matikatanárként, érdekelnek a logikai játékok. És számom­ra az origami is egy logikai já­ték. Van számos változata, so­kan használnak ollót, ragasz­tót, de én a klasszikus mód­szert követem: egy négyzet ala­kú papírból, vágás nélkül haj­togatok. Gyakran dolgozom há­romrétegű alapanyaggal: a kö­zépső egy alufólia, ami a tar­tást biztosítja, az előlap és a hátlap pedig különböző színű. Ezáltal válik „színessé” a figu­ra; megjeleníthetők például a tigris csíkjai.- Hogyan mutatkozik meg a si­ker?- Amikor kezdtem, még nem volt internet. Nem lehetett ok­tató filmecskéket nézegetni. Egy könyvből megtanultam az alaphajtásokat, aztán el­engedtem a fantáziámat, és a harmadik figurám már egye­di volt: egy T-rex. Ahhoz, hogy valaki érvényesül­ni tudjon nemzet­közi szinten, nem elég ügyes máso­latokat produkál­ni. Oda egyedi kell! Szerencsére engem pont ez érdekel: a saját ötletek kivi­telezése. Néhány év kísérletezés után, amikor már megvalósítottam jó né­hány elképzelésemet, amikor már rendelkeztem megfelelő minőségű anyaggal, kiléptem a nemzetközi porondra. A Ja­pán Origami Szövetség által rendezett 1999-es világkiállí­tásra nyolc figurát küldtem ki, és abból ötöt díjaztak: egy med­vét, egy bikát, egy bölényt, egy vaddisznót és egy malacot. El­nyertem a külügyminiszter ál­tal felajánlott első díjat. Az ak­kor készített medvét máig a legsikerültebb munkáim kö­zött tartom számon. Ezt kö­vetően, 2001-ben meghívtak díszvendégnek Japánba, az ak­kori találkozóra és kiállításra. Zsebe József 1967-ben szüle­tett. Kölesden nőtt fel, először mérnöki diplomát (2001), majd matematikatanári oklevelet (2006) szerzett. Tanárként dol­gozik Szekszárdon. Origamival 1994-től foglalkozik. Öt alkotá­sával 1999-ben első díjat nyert Japánban. Megjelent három, saját modell­jeit bemutató könyve. Az első 1999-ben, Horn Ákossal, mint társszerzővel, Életre keltett pa­pír címmel. A második 2006-ban, Hajtás­vonal címmel. A harmadik, a Papírforma című kötete 2015- ben látott napvilágot. Ebben 13 figura hajtogatásrajzait köz­li, magyar és angol szövegbe­tétekkel. A sajtó alá rendezést maga végezte. Zsebe József hangsúlyozza, hogy viszonylag kevés hajtás­ból is lehet tetszetős műveket alkotni, ugyanakkor sok hajtás­sal is születhet nem éppen sze­met gyönyörködtető végered­mény. Mint az élet más terüle­tein, az origaminál sem a meny­­nyiség a fontos, hanem a mi­nőség: a kreativitás, az ötlet, a profi kivitelezés. Ott lenni, ilyen státuszban, na­gyon felemelő érzés volt.- Mindenki állatfigurákat ké­szít?- Koránt sem! Nagyon széles a skála, a nonfiguratív díszít­ményektől, a növényeken, ál­latokon át az emberekig, port­rékig. A körülbelül harminc lépésben születőket tekintjük egyszerű origamiknak. A kö­zépnehezek 60-80 fázisban ké­szülnek el, s az afölöttiek a bo­nyolult modellek.- Mennyi idő alatt születik meg egy komolyabb alkotás?- Gyorsan is meg lehet csi­nálni, de nem az a fontos, ha­nem a minőség. Nem attól lesz valaki nemzetközileg elismert origamis, hogy van ezer alko­tása. Nekem talán még száz sincs, de az mind különleges, hosszan kimunkált. A terve­zési folyamat, amikor normál fénymásoló papíron próbálga­tom, hogy mi, hogyan lenne jó, hónapokig, esetleg egy évig is eltarthat. S akkorra már úgy a kezemben és a fejemben van­nak a részletek, hogy a kiállí­tásra szánt, végleges darabot 3-4 óra alatt meghajtogatom.- Most mi az aktuális kihívás?- Egy patkány. Az idei a disznó éve a kínai asztrológia szerint, a következő pedig a patkány éve lesz. Már készü­lök rá. Régi és új munkáim be­mutatására szerencsére van lehetőség itthon is, külföldön is. Most Spanyolországban lát­ható körülbelül negyven alko­tásom. Zaragozában található Európa egyetlen origami mú­zeuma. Háromhavonta válto­gatják az anyagot, úgy, hogy mindig más-más neves origa­­misokat hívnak meg. Két te­remben, június 8-tól szeptem­ber 1-ig az én munkáim tekint­hetők meg. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Négyzet ala­kú papírból, vágás nél­kül hajtogat­ja origami fi­guráit Bretagne félszigetéről érkeztek a francia vendégek, az Arany seprűk francia néptánccsoport Különleges zene, viselet, tánc bannaleci módra DECS Már harmincöt esztendő­vel ezelőtt is szerepeltek a me­gyében, a Duna-menti Folklór­fesztivál alkalmából. A Les Genéts d’Or, azaz az Arany seprűk elnevezésű, francia néptánccsoportról van szó. A csapat évtizedek óta jó kapcsolatot ápol a Bartina Néptánc Egyesülettel, a szek­szárdiak kétszer is eleget tud­tak tenni a franciák meghí­vásának. Most, a hónap vé­gén, ismét a Tolna megyei kö­zönség csodálhatta meg az Arany seprűk művészetét. A Les Genéts d’Or Szekszár­don, a Béla király téri szabad­téri színpadon, majd Decsen, a Faluházban lépett fel, mind­kétszer a Bartinával egy mű­sorblokkban. A franciák a Bannalec nevű kisvárosából érkeztek, s ez a területi hovatartozás már ön­magában sok mindet elmond. A település ugyanis az ország északnyugati részén, a Bre­­tagne-félszigeten található, közel a tengerhez. Bretagne pedig ma is letéteményese kel­ta-breton örökségnek, hagyo­mányoknak, s ez a hatás mu­tatkozik meg az Arany seprűk ősi zenéjében és eredeti tánca­iban egyaránt. A muzsika ki­fejezetten középkorias, akár­csak a színpompás viselet. Az Arany seprűk a decsi Faluházban is nagy sikert arattak. Képgaléria: Teol.hu Fotó: Makovics K. A tánc megkapó, mert érezni lehet, hogy évszázadok üzene­tét küldi.- Nagyon jól érezték magu­kat nálunk a francia tánco­sok, elégedettek voltak a szál­lással és ellátással egyaránt - mondta Matókné Kapási Juli­anna, a Bartina művészeti ve­zetője. - Tetszett nekik Szek­­szárd és Decs, valamint Buda­pest is, miután a fővárosba is elkalauzoltuk őket egy kirán­dulás erejéig. Várhatóan foly­tatása is lesz mostani találko­zásunknak, hiszen francia ba­rátaink meghívták felnőtt csa­patunkat saját, jövő évi feszti­váljukra. Sz. Á.

Next

/
Oldalképek
Tartalom